Szirmai László Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója:

"Magyarország a zene országa volt, és Budapest a zene fővárosa, majd mindenütt szólt a zene. A kis presszókban és szállodai hallokban szólózongorista játszott, sőt az éjszakai bárok hangulata is kulturált viselkedést parancsolt."

"Kérem szépen, a vendég nem azért megy el szórakozni, hogy eldöntse a műfajjal kapcsolatos problémákat, és nem is erre hivatott. Ha mindenképpen ki kell fizetnie a számlát, akkor tessék garanciát adni, hogy az étel ehető, a kávé iható, az alkohol nem vizezett és a zene is minőséget képvisel. Mindenkinek joga van választani a kínálatból, ám célunk, hogy felháborodásra senkinek ne lehessen oka, mert a zenével nemcsak simogatni, hanem ölni is lehet."

 Nógrádi Tóth István Magyar nóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének alapítója és elnöke 

Egy kérdőjel az egész jövőnk. Az utolsó órákban vagyunk, hogy megmentsünk egy műfajt, amely a zenei kultúránk része. A magyarnóta szórakoztat, gyönyörködtet, tanít és gyógyít.  A nótát szívből kell mondani. Tovább kell népszerűsíteni, megismertetni  tanítani közép és felsőfokon.

Balogh Imre

A magyar nóta az egyik népzenei hagyományunk. Olyan értékű kincs, mint például a népviselet. Ezt szerencsére egyre többen kezdik felismerni, és 2014-ben a hungarikum szintjére emelték a klasszikus magyar nótát. Ez nem a mulatós, rock ritmusra átírt dalokat jelenti, hanem a korábban cigánymuzsikával megzenésített hallgató nótákat és csárdásokat. Sajnos a fiatalok már nemigen művelik a klasszikus magyar nótát. Sokkal inkább az ettől idegen, átírt, rockosított egyendalokat. Pedig nagy igény van a magyar nótára, látva a műfaj fejlődését. Példaként említhetem Debrecent, ahol a miénken kívül még két magyar nóta egyesület működik.        A Dankó rádió nótaműsorai sokat lendítettek a műfaj újraélesztésében, de még mindig van bőven munka. Sok segítség és főleg anyagi támogatás kell ahhoz, hogy a magyar nóta elérhesse a méltó helyét. Gondolok itt arra, hogy az állam anyagi támogatás terén több segítséget adjon. Iskolákban kezdjék újra a népdal- és a magyar nóta oktatást, hogy azt akár választott tantárgyként is tanulhassák a diákok. Kedveltessük meg az ifjúsággal ezt a műfajt, ami egyben nyelvünk ápolását, nemzeti értékeink megtartását is jelenti. Nagy művészeink – például a már elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas Bessenyei Ferenc is – nagy szeretettel énekelték, éneklik a magyar nótát. A műfaj folytatásáról örömmel mondhatom, hogy sok tehetségkutató magyar nóta versenyt rendeznek. Itt tehetséges fiatalok tűnnek fel, akik követői lehetnek a halhatatlan nótakirályoknak és nótakirálynőknek.