Húsz éve még 1700 helyen szólt esténként a zene

Móricz Simon

- Az utóbbi időben még tragikusabb lett a helyzet, szinte már egyáltalán nem lehet magyar nótát és "társműfajait", a cigányzenét, operettet, táncdalt hallani - mondja Nógrádi Tóth István dalénekes, a Magyarnóta-szerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnöke.

Amíg húsz évvel ezelőtt csak a budapesti Nagykörúton 66 helyen szólt élő zene esténként, és országszerte több mint 1700 zenés helyet tartottak számon, ma már a cigányzenére, magyar nótára vágyók alig-alig hódolhatnak kedvenc műfajuknak. A közszolgálati rádióban a struktúraváltás óta nem szól a nóta. A váltáskor írtak a rádió elnökének, de azt a választ kapták, hogy a Petőfi a fiatalokat szeretné megnyerni, ez pedig nem az ő műfajuk. Nemrég átadtak tízezer, a nótaműsorok visszaállítását kérő aláírást a kuratórium elnökének, de még nem kaptak választ. A televízióban csak a Duna TV és
az MTV kívánságműsorában hallható nóta. - Ez azért is különösen fájdalmas nekünk, mert az MTV-nek nagyon sok rögzített műsora van az archívumban, de nem kerülnek adásba, mert állítólag túl magas a jogdíj - mondja Nógrádi. Így aztán maradnak a nem országos rádiók vagy a kábeltévék (nem minden esetben színvonalas) műsorai. Igaz, a regionális műsorok igencsak hallgatottak, nézettek: például a hetente két-három órában nótaműsort sugárzó Budapest Televízióban nézettségi adatokat ugyan nem tudtak mondani, de nemrég elfelejtették a szokott időben megismételni a műsort, és máris jó néhány figyelmeztető telefont kaptak.

Élő nótaesten viszont egyre ritkábban vehet részt, aki szeretne: ma már a művelődési házaknak alig van pénzük egész estés műsorokra. Így az alkalomszerűen, gyakran valamilyen fesztiválhoz, turisztikai eseményhez kapcsolódva megszervezett nótás programok szinte mindig telt házasak. A Budapest és Horány között járó nótás sétahajóval például tavaly nyáron több ezren utaztak, és idén is sokan váltottak már jegyet.

S mintha a hallhatóság hiánya nem lenne elég, a műfaj igencsak leértékelődött, sokan valamiféle népzenei csökevénynek tartják, ami ellen harcolni kell - mondja Nógrádi. Pedig a Magyar Néprajzi Lexikon többek között azt írja a magyar nótáról, hogy előzménye a hangszeres verbunkos zene, hogy neves előadóművészek (Déryné, Blaha Lujza) is népszerűsítették, továbbá, hogy első magyarnóta-szerzőként Egressy Bénit szokás emlegetni, aki Petőfi, Tompa verseire is komponált népies (mű)dalokat, vagyis magyar nótákat. Ezek alapján valóban nem lehetne értéktelennek minősíteni, ám tény, hogy ebben a műfajban is születtek nem éppen minőségi produkciók, hiszen egy idő után bárki vehette a bátorságot, hogy dalt írjon.

A magyar nótát a népdaltól Bartók és Kodály után kezdte a tudomány elválasztani, majd a szocializmusban kezdtek hadjáratba ellene, mondván, csak
a népdal tiszta és értékes. Ez olyan jól sikerült, hogy ma már sokan értéktelennek, szégyellnivalónak tartják a műfajt - írja Az utolsó közös dalkincs című cikkében dr. Sárosi Bálint népzenekutató. Hozzáteszi: többek között Kosztolányi, Bartók, Kodály is a nóta értékessége mellett érvelt, utóbbi egy nótagyűjtemény közreadását is szorgalmazta. Sárosi Bálint úgy véli, hogy az eredendően tömegműfajnak készült magyar nótán fölösleges lenne számon kérni például az irodalmi magasságot, értéke sokkal inkább a hozzá kötődő élményekben rejlik. Abban, hogy összeköt szülőfölddel, táji és emberi környezettel.

Kedvelői mindent megtesznek, hogy ne tűnjön el a magyar nóta. Hamarosan megjelenik a Csendül a nóta nyolcadik füzete 120 régi és új dallal. Csak a Nótaegyesület 50 kazettát, CD-t, DVD-t, szerzői kottát jelentetett meg az elmúlt 10 év alatt. 2009-ben már a 6. Nótaolimpiát szervezik meg. Az egyik legnépszerűbb videomegosztó portálon, a YouTube-on pedig a kereső több mint kétszáz felvételt talál. A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Országos Egyesületének taglétszáma évek óta kétszáz fölötti, folyamatosan emelkedik: úgy tűnik, a nehézségek nem tántorítják el az énekeseket, ma is sokan választják hivatásul ezt a műfajt. S hogy a fiataloktól sem idegen a magyar nóta, arra jó bizonyíték a négy éve alapított Dalének Iskola: évfolyamonként ötven hallgató ismerkedik a műfajok mellett többek között a színpadi mozgással, a beszédtechnikával, a tánccal. Az első hallgatók nemrég végeztek, őket az iskola igyekszik minél több fellépési lehetőséghez juttatni itthon és a szomszédos országokban egyaránt.