De volt nemrég Budapesten magyarnóta-verseny, amelyen határon túliak is indultak, ismét lesz az idén decemberben Vonópárbaj prímásverseny ugyanott, amelyre várják a prímásokat a határokon túlról is. „Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben, ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és bánatával, minden örömével és dicsőségével: ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben is megörökítsenek benneteket és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen a magyar.” – Blaha Lujza írja ezeket a megható sorokat. S tényleg ezek azok a zenészek, akik nemcsak mosolyt fakasztottak, de elévülhetetlen érdemeik vannak a magyarság megőrzésében, mi több, sokszor ők is részt vettek az asszimilációs folyamatban. A cigányzene a cigányok bejövetelével a XV. századtól jelent meg a magyar nyelvterületen, s nemcsak a klasszikus vonósbandákról van szó, hanem ide sorolhatjuk a kávéházi szórakoztató zenétől kezdve a katonai toborzáson-kedvcsináláson át a magyar klasszikus és dzsesszzene kiemelkedő alakjait is. Az első ismert magyar cigányprímás a Sajógömörről származó Czinka Panna volt, nem véletlenül rendezik meg itt 1992 óta a róla elnevezett prímásversenyt, amelyet a szervezők, a falu önkormányzata és a Csemadok rimaszombati területi választmánya országosnak hirdettek meg, de anyagiak híján csak a régió zenészei jönnek el többnyire. A verseny szervezői pályáznak a szlovák kulturális minisztériumnál, de a magyar bizottságnak nem elég magyar, a cigányoknak nem elég szlovák ez a verseny. Czinka Panna neve a magyar irodalomban is fennmaradt, több színdarab, daljáték, film is készült vélt vagy valós cselekedeteiről, a legismertebb talán Kodály Zoltáné. 2004-ben már a hetedik évfolyamot hirdették meg a szervezők, s jelentkezett is nyolc prímás, ami Polgári László főszervező szerint a csúcs a verseny történetében. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a verseny három részből áll, először a versenyzők kötelező jelleggel előadják a Monti csárdást, zenekar kíséretében egy szabadon választott művet, végül egy előre kisorsolt nótaénekest kell kísérniük. Versenyen kívül láthattuk Magalbert Péter népzenészt és a sajógömöri Farkas-dinasztia immár 84 éves veterán prímását, Farkas Elemér bácsit, valamint megjelent Sajógömörön Boros Mátyás, a Száztagú Cigányzenekar prímása is, a Miniszterelnöki Hivatal Roma Államtitkárságának művészeti tanácsadója, aki nótaénekest is hozott magával. Boros Mátyás is arról beszél, hogy egyre kevésbé becsülik meg ezt a műfajt, a lakodalmakban is átveszi a helyét a diszkózene, s a négytagú zenekart megoldják egy szintetizátorral s egy énekessel. Szerinte a verseny színvonala bőven hagyott maga után kívánnivalót, a legjobb prímások sem ütöttek meg túl magas színvonalat – mondja. Elek Menyhért népzenekutató, a zsűri elnöke inkább a pozitívumokról beszél, s kiemeli, hogy a színvonal magasabb volt a tavalyinál, s megfiatalodott a mezőny. A legfiatalabb prímás 14 éves volt, de az első három helyezett is harminc körül van. Mindannyiunk érdeke, hogy megmaradjon a cigányzene, hisz nemcsak muzeális értéke van, hanem még ma is sokan szeretik és igénylik. Legutóbb még indult a versenyen Balog Lojzi is, aki tavalyi súlyos betegsége után már csak egy-egy alkalommal veszi elő a hangszert, mint mondja, kerüli az izgalmakat. Alig néhány évtizede Balogfalán több család is ebből élt meg, gyakoriak voltak a lakodalmak, mára ő az utolsó, aki még ismeri a szakma fortélyait. Két fiát messze elkerülte a tehetség, de már ő is egy olyan bandában játszott, ahol a többi mind elektromos hangszer volt, s ebben a csapatban bizony furcsán hatott a hegedű.
Ruszó Károly szintén régi zenészdinasztiából származik. Jelenleg is van két zenekara, de itthon csak ritkán találkozhatunk vele. Ezen a vidéken nem igen van szükség a magyar nótára, s ahogy mondja, többet van Németországban, Ausztriában , s alkalmanként Somorján is játszik egy étteremben. Ha utazik, akkor a családi zenekarral járja Európát, de németországi munkaadói nem fizetnek útiköltséget, s megkövetelik, hogy amíg dolgozik, ne igyék és ne dohányozzék. Ruszó soha nem hiányzik Sajógömörről, négy éve győzött, két éve második lett amögött a Hugyár Attila mögött, akivel most megosztoztak az első helyen. A második helyen egy fiatal tornaljai prímás, Oláh Iván, a harmadikon az Ózdról érkezett Balogh Rudolf végzett.
A versenyt telt ház nézte végig, ami biztató jel, s október 10-én Ipolykeszin tartják a magyar nótaénekesek 5. országos versenyét. Hogy ezek a lépések reményt adnak-e a műfaj túlélésére, vagy csak meghoszszabbítják az agóniáját, idővel elválik.

Juhász Dósa János

Forrás:http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=1768157