Megszületett a Nótasztár    

        Kecskeméten megrendezett

         versenyének eredménye!!!

       I. helyzett       Koltai László

     II. helyezett         Gáti Pál

   III. helyzett       Nádasdi László

          Gratulálunk a győzteseknek!!!

         Hová lettek a hölgyek???

„NÓTASZTÁR” vetélkedő Kecskeméten

A Nóta TV három fordulóból álló versenyt szervezett, amelyre 450-en jelentkeztek. A nagy hírű 100 tagú Cigányzenekar kamarazenekara kísérte végig a vetélkedőket. Prímásként közreműködött – figyelembe véve a különböző helyszíneket – Suki András, Farkas Gyurka, Jónás Mátyás, Lendvai Ferenc, ifjú Berki László és Lendvai Csócsi József.

A zsűri tagjai: Hatvani Kiss Gyöngyi, Bokor János, dr. Szirmai László, Fátyol Tivadar és Buffó Rigó Sándor (Utóbbi a kecskeméti döntőn nem volt jelen, így négyen látták el e feladatot.)

Magam nem vagyok állandó vendég a műfaj rendezvényeiben, noha – mint mindannyian –, én is velük nőttem fel, vegyesen a népdalokkal, így szinte mindegyiket ismerem. Nem sznobságom íratja ezt a magyarázatot, hiszen, már nálam okosabbak hungarikumnak minősítették a magyar nótákat, miként – tudtommal – az operettet is. Való igaz azonban, hogy mindkettőt jobban elismerik külföldön, mint itthon. Mármint az ítészek, meg a komoly zenét kedvelők. Pedig hát Erkel Ferenc, Egressy, Bihari, Lavotta, Dankó mind, mind hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen egyedivé és kedveltté vált nálunk a magyar nóta. És akkor a nagy (szöveg)-költőinkről nem is szóltunk (Arany, Petőfi stb.)
De én most erről, egy nagyszabású rendezvényről, versenyről szeretnék írni, amelynek elődöntőjét csak felvételről, döntőjét azonban a hírös városban volt szerencsém végignézni, végighallgatni.
Kíváncsi voltam, mégpedig egy nagyon tehetséges fiatalasszonyra, aki igazságtalannak érezte, hogy nem jutott el a középdöntőig, vajon miért nem?
Valószínűleg más is úgy érezhette, mert mégis kapott egy „különdíjat”, egy meghívást, mégpedig egyenesen a döntőre, ahol azután versenyen kívül énekelhetett.
Az énekes és nótaszerző Farkas Katalin, akit a sors megáldott egy különösen szép hanggal, de elvette tőle azt a lehetőséget, hogy lásson, hogy gyönyörködjön a világban. Katinak érdekes, mégis szép az élete, mert több, mint egy évtizede él együtt Győzővel, az ugyancsak vak és zenész párjával, s megkapta a sorstól azt az ajándékot, amely a legszebb élménnyé vált számára, számukra. 8 éve született meg Ferikéjük, aki látó, okos kisfiú, és immár úgy nevezi a házaspár: „Ő a szemünk”. Megrendítő, egyben mégis felemelő látvány, amikor Ferike vezeti, irányítja szüleit, és együtt izgul velük egy-egy szereplés alkalmával.
De térjünk vissza a kecskeméti döntőre. 10-en jutottak be ide, akikből azután ki kellett választani a legjobbakat és a legjobbat.
Ennek érdekében először párosan kerültek mérlegre az énekesek, ahonnan a zsűri véleménye alapján, csak az egyik juthatott tovább. Persze, ehhez mindig szükség van a szerencse közreműködésére is, mert ha a sorsolás következtében két jó kerül össze, akkor az egyik jó kiesik és fordítva.
Nézőként voltam jelen, mint az a 450 ember, aki befért a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Ház remek színháztermébe. De nem tagadhattam meg önmagam, hiszen hasonló kívánalmak vannak a népzenében is; a választás, összeállítás, megjelenés előadás és mindenekelőtt a tiszta hangzás.
Nincs kompetenciám arra, hogy bárkiről bírálatot mondjak, nem is volt szándékomban. Az azonban elgondolkodtatott, hogy a végén, amikor a pontozások alapján két 3. helyezett volt, miként dőlt el az egyiknek a sorsa. Mivel a zsűriben négyen voltak, 2-2 volt az újraszavazás eredménye, ahelyett, hogy előre kijelöltek volna egy elnököt, aki dönthet ilyen esetben, rábízták a közönségre. A verseny alatt többszörösen szóba került, hogy Nádasdi Lászlót a közönség juttatta be a döntőbe. A tetszésnyilvánításból az is kiderült, hogy őt elkísérte az egész régiója. Ezért aztán, amikor a két harmadik újabb mérlegre került, akkor nem a zsűri döntött (előbbiek miatt), hanem felkérték a közönséget a tetszésnyilvánításra. Persze, hogy az nyert, akinek nagyobb volt a sleppje. Így – mint minden hasonló esetben -, Karczagi László, a gyönyörű póztalan előadásával, csodálatos, telt baritonjával, lemaradt a dobogóról. Bár már a páros mérlegelésből sem jutott tovább Iványi Karmen Szilvia, én kimagasló tehetségnek éreztem, noha a sziszegő hangok néha egy kissé javításra szorulnak nála. Egészen biztos, előbb-utóbb meg fogja találni énekes karrierjének útját.
Bár felborítottam a sorrendet, mégis szólnom kell a végeredményről, amely szerint, a dobogó második fokára került a szép tenorral rendelkező, biztosan intonáló Gáti Pál. Szerény véleményem szerint, gesztusaiból kicsit sokat láttunk, de hangulatteremtő előadásával, hiteles énekesnek bizonyult.Az első helyet Koltai László foglalta el, áradó, szép baritonjával, mély átéléssel gyönyörködtetve a közönséget és a zsűrit.Sajnos azonban, egy versenyről, a legtöbb esetben, valaki mindig fájdalommal távozik.
De Farkas Kati szerepléséről szeretnék még szólni. Nehéz, nagy ámbitusú dalt választott, a hallgatója a Darumadár útnak indul, csárdása pedig a Zöld erdőben terem a mérges kígyó. Gyönyörűen énekelt, kimunkált technikával, könnyedén vette, szinte kivétel nélkül, a magas hangokat is. Szép, az alkalomra készült ruhában volt a fiatalasszony. A közönség óriási tetszésnyilvánításából is kiderült a siker, az őszinte öröm, ami az énekesnek, és nem a vak embernek szólt.
Hogy miért tartom fontosnak, mindezt közreadni, mert Kati és Győző úgy érezte, nem a teljesítményt értékelte a zsűri a korábbiakban, hanem a fogyatékossággal élő megjelenését, esetleg látáshiányából adódó korlátai miatt nem juttatta tovább. Nem könnyű az ítélkezés! Ám az a vastaps, amit a közönség produkált, valamint a jutalom, amellyel megköszönték a szervezők a gyönyörűen előadott dalt, annak a bizonyítéka, hogy méltán, nagyra értékelték teljesítményét. Egy Wellness-hétvégét kaptak Zalakarosra, ahová Ferike fogja elkísérni és segíteni őket.
Gratulálunk és a jövőben is sok-sok sikert kívánunk. Legyen öröme a dalolásban, tegye széppé és teljessé a saját, a családja és mások életét is, a zene által.
Legyen szó a Házról, amelyben ez a sikeres kétnapos nóta-ünnep lezajlott. Nem véletlen, hiszen Fejős Jenő úgyis, mint a műfaj nagyszerű tolmácsolója és mint házigazda is, mindent elkövetett, hogy Kecskemét „a nóta fővárosa” legyen.
A műsorközlő Budai Beatrix és Nagy Zsolt „Leó” volt. Munkájukat nehezítették a TV felvétellel járó fény-, hang-, illetve egyéb technikai, valamint a bevágandó filmekkel járó nehézségek, amelyeken rutinosan túltették magukat. Empatikus felkonferálásukkal igyekeztek oldani a versenyzők szorongását.

 forrás:http://gerzanics.hu/2012/03/07/%E2%80%9Enotasztar-vetelkedo-kecskemeten/