A parkon átvezető utak találkozásánál 4 darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alapú mészkő oszlopot helyeznek el. Ezeken a sztéléken első lépésként nyolc zenész 60x40 cm méretű bronz domborműve, valamint vésett ismertető feliratok lesznek láthatók. A későbbiekben további 8 portrét és feliratot helyezhetnek el az emlékhelyen.

– Régi adósság, hogy rangjuknak, eredményüknek és művészi színvonaluknak megfelelő emléket állítsunk ezeknek a zenészeknek – hangsúlyozta a fővárosi képviselő. Raduly József külön köszönetet mondott Tarlós István budapesti főpolgármesternek, mert az elsők között karolta fel a kezdeményezést.

Mostantól a Muzsikus cigányok parkja nevet viseli a VIII. kerületi, korábban névtelen közterület a Baross utca és Szigony utca találkozásánál, emléket állítva a világhírű cigány zenészeknek. Az ünnepélyes avatáson, amelyen leleplezték nyolc roma muzsikus domborművét, beszédet mondott Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Kocsis Máté józsefvárosi polgármester és Raduly József fővárosi képviselő, az emlékpark kezdeményezője.

Mindaz a zenei kincs, ami a magyar nép ajkán szólalt meg, a cigányzenén keresztül kelt életre. Nem csak a kultúrát szövi át ez a zene, hanem a hétköznapokat is – fogalmazott Csomós Miklós. Az oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes hozzátette: e nemes hagyomány ma is él Budapesten, és szerves részét képezi a főváros sokszínű kulturális életének, az elődök példájából a következő generációk is erőt meríthetnek.

Ha megkérdeznek egy külföldit, mi jut eszébe Magyarországot hallva, a magyar zenét elsőként említi. A magyar cigányok világhírűvé tették a cigányzenét és Magyarországot is. Legyen bármilyen kor, a cigányzene mindig is jelen volt ezen belül, örömet, lelkesedést és vigaszt jelentett az embereknek – mondta Kocsis Máté. Hangsúlyozta: ha van a roma zenének bölcsője, akkor az Józsefváros lehet.

A cigányságon belül a muzsikusok mindig is egyfajta arisztokráciát képviseltek, ezt értékrendükkel vívták ki maguknak. Sok dicsőséget szereztek az országnak, ők a magyarországi cigányzene utazó nagykövetei – mondta Raduly József. A fővárosi képviselő üdvözölte a Fővárosi Önkormányzat és VIII. kerület segítségét, amellyel támogatták a park létrehozását.

A parkon átvezető utak találkozásánál mostantól 4 darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alapú mészkőoszlop áll. Ezeken a sztéléken első lépésként nyolc zenész – Járóka Sándor, ifj. Járóka Sándor/Kis Járóka, Bobe Gáspár Ernő, Berki László, Pertis Jenő, Lakatos Sándor, Kozák Gábor József és Cziffra György bronz domborműve, valamint vésett ismertető feliratok láthatók, amelyek Illyés Antal szobrászművész alkotásai. A későbbiekben további 8 portrét és feliratot helyezhetnek el az emlékhelyen.