INFORMÁCIÓK
Javaslati adatlap: letöltés
Jegyzőkönyv:
TÉB határozata:
Pest Megyei Értéktár Bizottság határozata:
Pest Megyei Értéktár nyilvántartása:
A témával kapcsolatos zeneművek: link
Javaslattevők: Valentyik Ferenc
Felvétel ideje: 2015.06.10.
Megyei értéktárba továbbítva: 2015.10.13.
Kategória: kulturális örökség
Megyei Értéktár döntése: 175/2015-ös döntésével felvételre került

Dabasi Farkas Pali életútja:

Dabasi Farkas Pali a kor szakírója, Markó Miklós (*1865 †1933) adatai szerint 1873-ban született Alsódabason. Édesapja is jónevű muzsikus volt, emlékét Mády Ferenc (*1834 †1911) lokális poéta a Megemlékezés a czigányprímásról című versében örökítette meg. A dabasi bálokon és lakodalmakon nevelkedett ifjú tehetség apja zenekarát már 16 évesen átvette. A főváros meghódítását 1896-ban, a millenniumi ünnepségsorozat rendezvényein kezdte, de az átütő sikerért még további öt évet kellett dolgoznia. 1901-ben a Vígszínház műsorára tűzte Herczeg Ferenc négy felvonásos történelmi darabját, az Ocskay brigadérost. A színmű kurucdalainak eljátszására Farkas Palit szemelték ki, aki fényesen helytállt a színpadon. A darabot száznál többször tűzték műsorra, ami önmagáért beszél, de a Pesti Hírlap 1902. január 7-i híradása jól tükrözi Farkas Pali személyes sikerét az előadás-sorozatban: „Czigányzene a Vígszínházban: az Ocskay brigadéros hétfői előadásán, a második felvonásban Lavotta szerenádját Farkas Pali, dabasi születésű cigányprímás játszotta, igazán művésziesen. Majd a 2. és 3.-ik felvonás közt a lebocsátott függöny előtt több darabot játszott, s Bihari kesergőjével olyan sikert ért el, hogy a közönséget szinte lázba hozta, és majd minden darabot ismételnie kellett.” Ettől kezdve a közönség rokonszenve kísérte minden törekvését és emelkedett a művészi pályán.

1903 őszén, a legendás Dankó Pista halála után a Népszínház bemutatta a jeles nótaszerző „Cigányélet” című népszínművét, melynek keretében a főváros és a vidék legjobb zenekarai vetélkedtek egymással. A döntőt követően 15 aranyérmet osztott ki a zsűri, melyek egyikével Farkas Pali finom, árnyalt játékát jutalmazták, aki még báró Sennyey István különdíját is elnyerte. Farkas Pali a színházban kapott koszorúját Dankó Pista sírjára helyezte és gyászmisét mondatott a szegedi belvárosi templomban a dalköltő lelki üdvéért, majd több fellépésének bevételét Dankó Pista szobra javára ajánlotta. Talán a dabasi Halászok példája tehette, de mint a jó ügyek önzetlen támogatója, Farkas Pali kiemelkedett a kor számos zseniális cigányművésze közül. Gyakran lépett fel jótékonysági rendezvényeken, 1901-ben adományozott Vörösmarty Mihály szobrára, 1909-ben pedig az olaszországi földrengés károsultjait támogatta több estjének bevételével. Harminc éves korára már az idősebb cigányzenészek is respektálták művészetét. A legjobb fővárosi vendéglők sort állva szerződtették, ízelítőül közülük néhány: EMKE-kávéház (…szemben az Emke cigánya zenél…), Margitszigeti Felső-vendéglő, Népligeti Nagyvendéglő, Royal-szálló, Angol-park étterme, Svábhegyi Terasz, Palace-szálló, stb. A báli szezonban és a márciusban rendezett hazafias rendezvényeken pedig a különféle klubok, egyesületek vetélkedtek érte, hiszen zenekarával mindig fergeteges hangulatot varázsolt. Vidéki fellépésein rendszerint a jó híre már megelőzte, és soha nem okozott csalódást. Fiumei szereplését Vay Sándor/Sarolta is megörökítette egyik 1912-es történetébe szőve: „Muzsikáltak. Néha a piros sapkás nápolyi muzsikusok. Ezek énekeltek is. Cukros vízhez hasonlóan édeskés olasz melódiákat. Máskor Farkas Pali muzsikált. Dabasról, az én falumból került ki. Magyar nótákat húzott. Nem ösmert meg, mert ha megösmert volna, bizonyosan rázendíti hajdan-való kedves nótámat: Ha benyúlok a kis mándlim zsebébe…”

Farkas Pali pályája egybeesett a magyar hanglemezgyártás kezdeteivel, így a hőskor cégei is rögzítették muzsikáját. Minderről a legérzékletesebben a folyamatosan gyarapodó Gramofon Online weboldal tájékoztatja a 21. század érdeklődőit: Farkas Pali nevét a keresőbe gépelve jelenleg nem kevesebb, mint ötven felvételét hallgathatjuk meg. A sercegő dallamok a repertoár szélességét tükrözik: a népdalok mellett játszotta Lehár Ferenc operett slágereit, Zerkovitz Béla sanzonját, a nagy példakép Dankó Pista és a miskolci prímás, Radics Béla nótáit, stb. Technikai tudásából a saját szerzemény „Irma keringő” és a csárdás-egyvelegek adnak vissza a legtöbbet.

Váratlanul és fiatalon, gyors lefolyású tüdővészben hunyt el 1913. március 1-jén. Temetéséről a Pesti Hírlap március 4-i száma tudósított a legrészletesebben: „Farkas Palit, az elhunyt neves cigányprímást, hétfőn délután félhárom órakor temették a József-körút 60. számú gyászházból. A temetésen ott voltak az összes budapesti cigányzenészek, a Vörös, Farkas, Rácz, Dombi, Csorba, Oláh, Nyári, Tallósi, Balázs, Losso, Murka, Homoki, Tutomány és Gáspár családok tagjai. Az érdeklődő közönség ellepte a József-körutat, ahonnan három órakor elindult a gyászmenet. Az egyesült fővárosi cigányzenekarok magyar nótákkal kísérték a józsefvárosi templomig Farkas Pali koporsóját, a templomnál elbúcsúztak tőle és innen már kocsikon kísérték ki az elhunytat hozzátartozói a rákoskeresztúri új temetőbe, ahol a katholikus egyház szertartása szerint temették el.”

Bibliográfia:
- A „Csak szorosan” táncestélye. Corvina, 1899. február 20; p. 23.
- Czigányzene a Vígszínházban. Pesti Hírlap 1902. január 7; p. 5.
Markó Miklós: Czigány zenekarok hangversenye a Népszínházban. Vasárnapi Ujság 1903. október 4; p. 664.
- Dankó Pista sírjánál. Budapesti Hírlap, 1903. október 6; p. 8.
- A segítő akció. Budapesti Hírlap. 1909. január 17; p. 8.
Vay Sándor gróf: Rózsákról és egyebekről. Pesti Hírlap 1912. június 9; p. 37-38.
- Halálozás. Pesti Hírlap 1913. március 4; p. 17.
Markó Miklós: Dabasi Farkas Pali. In: Cigányzenészek albuma. Budapest, Thália-Kultúra Nyomda, 1927; p. 55. (portréfotóval)
Simon Géza Gábor: Ragtime az osztrák-magyar monarchiában. Jazzkutatás, 2006. május 12.
Valentyik Ferenc: Dabasi Farkas Pali, a cigányprímás. Dabasi Újság, 2015. április; p. 20.
Valentyik Ferenc: Dabasi Farkas Pali, az elfeledett cigányprímás. Honismeret, 2015/5.

Felvételei a Gramofon Online weboldalon (saját zenekarával, továbbá Harmath Ilona, Takáts Mihály és Király Ernő előadókat is kísérve):
- Húzd rá, cigány, szívet rázó hangon szóljon a nótád. Népdal.
Előadó: Farkas Pali cigányzenekara; Kiadó: Gramophone Concert Record; 
Felvétel ideje: 1905. 
- Hull a zápor künn a pusztán. Szerző: Dóczy József. Odeon Record, 1906.
- Darumadár útnak indul. Szerző:Dóczy József. Odeon Record, 1906.
- Nem hallottam soha ily bús harangszót. Szerző: Zimay László-Pető Csaba. Odeon Record, 
1907. 
- Lekaszálták már a rétet / Minek a szőke énnékem. Szerző: Kőmíves Imre, Lányi Ernő. 
Odeon Record, 1907.
- Végig mentem az ormódi temetőn / Valamit súgok magának. Szerző: Palotássy Gyula. 
Odeon Record, 1907.
- Jaj, de kutya kedvem van. Népdal. Odeon Record, 1907.
- Darumadár útnak indul. Szerző: Dóczy József. Jumbola-Record, 1908.
- Jaj de szépen muzsikálnak / Sárga recece. Jumbola-Record, 1908.
- Elment a tyúk a vásárra / Vörösbort ittam az este. Szerző: népdal, Dankó Pista. Szabadi 
Record, 1909.
- Hulló falevél. Szerző: Zerkovitz Béla. Dacapo-Record, 1909.
- Ha kimegyek a pesti állomásra. Népdal. Szabadi Record, 1909.
- Elment a tyúk a vásárra / Vörösbort ittam az este. Dacapo-Record, 1909.
- Csárdás egyveleg (Sepertem eleget, stb.). Szerző: Bodrogi Zsigmond. A. B. C. Grand
Record, 1909.
- Csárdás egyveleg (Ha kimegyek a pesti állomásra, stb.). A. B. C. Grand Record, 1909.
- Várj, várj, szép délibáb. Szerző: Lehár Ferenc. Jumbola-Record, 1910.
- Ha majd egyszer a síromon kivirít a rózsa. Szerző: Sas Náci-Áldor Miklós. Első Magyar 
Hanglemez Gyár, 1910.
- Megállok a keresztútnál. Szerző: Radics Béla-Farkas Imre. Jumbola-Record, 1910.
- Volt, nincs, fene bánja. Szerző: Lehár Ferenc-Gábor Andor. Meteor Record, 1910.
- Sirassatok engem orgonavirágok. Szerző: Simkó Gusztáv-Sassy Csaba. Odeon Record, 
1910. 
- Kék nefelejts / Sír a kislány a Balaton partján. Szerző: Serly Lajos, Bánffy György-
Kazaliczky Antal. Meteor Record, 1910. 
- A faluban a legárvább én vagyok …Sepertem eleget. Szerző: Nádor Jóska, népdal. 
Rena Record, 1910.
- Gimbelem-gombolom. Szerző: Lehár Ferenc. Jumbola-Record, 1910.
- Nem siratlak már én téged. Szerző: Fráter Béla. Special-Rekord, 1910.
- Ha meguntál édes babám szeretni. Népdal. Jumbola-Record, 1910.
- Erdő, erdő, sűrű erdő…Nem házasodom meg soha. Szerző: Ábrányi Kornél. 
Első Magyar Hanglemez Gyár, 1910.
- Megállok a keresztútnál. Szerző: Radics Béla-Farkas Imre. Odeon Record, 1910.
- Kék nefelejts / Sír a kislány a Balaton partján. Szerző: Serly Lajos, Bánffy György-
Kazaliczky Antal. Special-Rekord, 1910. 
- Irma keringő. Szerző: Farkas Pali. Jumbola-Record, 1910.
- Csak egy kislány van a világon / Hullámzó Balaton tetején. Szerző: Szentirmay Elemér, 
Erkel Elek-Lukácsy Sándor, Sárközi Ferenc. Első Magyar Hanglemez Gyár, 1910.
- Édesanyám, kösse fel a kendőt a fejére. Szerző: Dóczy József. Jumbola-Record, 1910.
- Isten veled kisangyalom …Gombház. Első Magyar Hanglemez Gyár, 1910.
- Messze a nagyerdőn / Volt, nincs, fene bánja. Szerző: Lehár Ferenc-Gábor Andor. 
Első Magyar Hanglemez Gyár, 1910.
- Dicsértessék, szól a legény. Szerző: Ormai Lipót-Bodrogi Zsigmond. Jumbola-Record,
1910.
- Messze a nagyerdőn. Szerző: Lehár Ferenc-Gábor Andor. Első Magyar Hanglemez Gyár, 
1910.
- Tele van a város akácfavirággal. Szerző: Fráter Lóránd – Szabolcska Mihály. Jumbola-
Record, 1910.
- Hej cigány, hallod-e? Szerző: Pápay Lajos. Special-Rekord, 1910.
- Isten veled kisangyalom. Szerző: Fráter Béla. Odeon Record, 1910. 
- Mit susog a fehér akác … Gyere velem. Szerző: Fráter Lóránd, Balázs Árpád. Első Magyar 
Hanglemez Gyár, 1910.
- Cigányszerelem keringő. Szerző: Lehár Ferenc. Jumbola-Record, 1910.
- A Csap utcán véges véges-végig / Zöldre van a rácsos kapu festve. Szerző: Pete Lajos,
népdal. Jumbola-Record, 1910.
- Rácsos kapu, rácsos ablak. Szerző: Balázs Árpád- Antal Iván. Odeon Record, 1910. 
- Volt, nincs, fene bánja. Szerző: Lehár Ferenc-Gábor Andor. Első Magyar Hanglemez Gyár, 
1910.
- Nem tudok én neked csak virágot hozni. Szerző: Balázs Árpád-Farkas Imre. Special-Rekord,
1910.
- Édesanyám is volt nékem…Szeretőt keresek. Szerző: Bodrogi Zsigmond, népdal. Rena 
Record, 1910.
- Dicsértessék, szól a legény. Szerző: Ormai Lipót-Bodrogi Zsigmond. Metafon, 1911.
- A Csap utcán véges véges-végig / Zöldre van a rácsos kapu festve. Szerző: Pete Lajos,
népdal. Metafon, 1911.
- Hoci a szádat. Szerző: Sterny, Courquin. Szabadi Record, 1911.
- Kettesben csókok közt. Szerző: Rényi Aladár. Szabadi Record, 1911.

Összeállította: Valentyik Ferenc