MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

cigányzene népszerűsítése

12 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

2009 november 23. (hétfő) 22:22

Az Új Néplap 2006. július 26-i számában olvastam: Az évszázados múltra visszatekintő cigányzene népszerűsítése céljából "Csendül a nóta" elnevezéssel új programsorozat indul Szolnokon. A rendezők bíznak benne, hogy ezzel a kezdeményezéssel hagyományt teremtenek, és sikerül ezáltal - mielőtt a feledés homályába merülne - megmenteni a magyar zenekultúra e pótolhatatlan kincsét.

A cikk elolvasása során elgondolkodtam. Mára szinte eltűntek a cigányprímások a vendéglőkből, ezzel kultúránk egy érdekes színfolttal vált szegényebbé. Talán nem véletlen, hogy az utolsó előtti órákban a Kulturális és a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére most 150 millió forintos átfogó kísérleti program indul a mintegy háromezres cigánymuzsikus-társadalom támogatására.

Jász-Nagykun-Szolnok megyének olyan híres cigányzenészei, cigány zeneszerzői voltak, illetve vannak, mint például: a jászberényi Pege Károly, idős Sánta Ferenc, a jászapáti Rácz Aladár, idős és ifjú Rácz Norbert, a jászkiséri Rácz Ödön, a jászladányi Rácz László "Tuskó", a kunhegyesi Bari dinasztia (Sándor, Elemér, Ferenc), a szolnoki Sándor Sanyi, Kállai Jancsi, stb.

Mi sem természetesebb, hogy a 2003. május 9-én, 69 éves korában elhunyt Kállai Jancsi cigányprímás egykori lakóházán (Szolnok, Jászkürt u. 2.) 2004. május 21-én emléktáblát avattak, majd azt követően a Városi Művelődési és Zenei Központban emlékműsorral emlékeztek a kiváló zenészre.

Ezek után miért is ne emlékeznénk meg Újszász két kiemelkedő, neves cigányprímásáról: Seres Antalról és Farkas Gyurkáról. Tóni korban előbb járt mint Gyurka, ezért illendően vele kezdem a tisztelgő életrajzi históriát.

Címkék: cigányzene népszerűsítése