Béla cigány Igazi vásárhelyi híresség volt. Itt született 1863. február 2-án, és itt is halt meg 1909. február 2-án. Nem véletlenül futott be nagy karriert. Már az apja is vezérprímás volt, az anyai nagyapja pedig klarinéton játszott. Az ifjú Béla cigány előbb édesapja bandájában muzsikált, majd alig másfél évig Fehér Poldi, a vásárhelyi születésű hegedűművész és cigányprímás zenekarában, Makón játszott. A mindössze írni-olvasni tudó, három elemit végzett fiatal muzsikus ekkor ismerkedett meg a kottaolvasással. Béla lázasan tanult, itta a zeneelméletet. Utolsó mestere Giovanni Ferenc volt. Hamarosan fölfigyelt rá Balázs Kálmán, a híres pesti cigányprímás is, és fényes karriert ígért neki a fővárosban. Béla azonban hű maradt szülővárosához és az itteni elismeréséhez. Édesapja halála után ő lett a vezérprímás és darabig Oláh Miksa vendéglősnél muzsikált. Nemcsak jó zenész volt, hanem kitűnő szervező és fejlesztő ember is. Már 1882-ben bandáját 12 tagúvá növesztette, és a következő évben már az „Öregsasban” muzsikált, ahogy akkor a mai Fekete Sas elődépületét nevezték. Karrierje egyre magasabbra vitte, és nyaranként elhangzó vidéki játékai alapján országos hírűvé vált. Hamarosan vendégszerepelt a Monarchia legnevezetesebb üdülő- és fürdőhelyein: Tátrafüreden, Buziáson, a Margit-szigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban. 1887-ben a vásárhelyi Sasban táncvigalmat rendezett, és a bevételt hangszerállományuk fejlesztésére fordították. Nem véletlen, hogy 1888−89-ben már az előkelő szegedi Európa szállóban húzták a talpalávalót, ahol „finom úri közönség” élvezte muzsikájukat. Itt kötöttek örök barátságot Dankó Pistával és Erdélyi Náci szintén kiváló szegedi cigányprímással. Béla cigány gyakran húzta Dankó Pista azóta is énekelt, szép nótáit. Szegeden később még több hangversenyt adtak a Stefánián. 1903 után a Dankó-szobor javára gyűjtötte a pénzt szegedi föllépéseikkel. Béla cigány hamarosan a Dankó-nóták legavatottabb előadójává vált. Ezekben az évtizedekben még virágkorát érte a gyógyíthatatlan tüdőbaj, amely nagyon sok kortársát, társadalmi hovatartozás nélkül elvitte. Béla is áldozatává vált e szörnyű kórnak. A sajtó rendszeresen tájékoztatta a vásárhelyi lakosságot Czutor Béla egészségügyi állapotáról és az egész város aggodalommal fogadta leépülését. Gyógyítására bált is rendeztek. Ennek bevételéből a Marilla-völgybe kúrálásra utazott, de a végzet hamarosan utolérte. Nevét mindenütt szárnyra kapta virtuóz játéka, és a tiszta, szinte üveghangon szóló hegedűje. Béla cigányt halála után sem feledte el a város. Nemcsak emléktábla őrzi nevét, hanem Vetró Lajos Endre már 1909-ben „Béla cigány” címmel életrajzot írt, míg Felletár Béla 1985-ben egyik kiváló tanulmányában hosszan emlékezett meg róla.

Béla cigány halálának 100. évfordulóján a Vásárhelyi Béla Cigány Művészeti Egyesület és az önkormányzat közös megemlékezését követően a katolikus temetőben, sírjánál koszorúzásra és a sír újraszentelésére került sor.

Válasz

Czutor Béla sírjánál
Szent kötelesség az emlékezés

Hódmezővásárhely Cigány Kisebbségi Önkormányzata és a
vásárhelyi Béla Cigány Zenekar október 30-án, szombaton
Halottak Napja alkalmából koszorúzást és zenés
megemlékezést tartott a katolikus temetőben Béla cigány
sírjánál.

Czutor Bélát, Hódmezővásárhely híres cigányprímását
mindenki Béla cigány néven ismerte. Nemcsak a városban volt
híres, hanem az egész országban, sőt a határokon túl is
ismerték. Béla cigány elsősorban Dankó Pistának volt nagyon
jó barátja, s éppen ezért zömében Dankó Pista nótákat adott
elő, ezekkel lett híres. Emlékére 1995-ben Irhás József,
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi
Önkormányzat elnöke, a Béla Cigány Zenekar művészeti
vezetője megalakította a vásárhelyi Béla Cigány Zenekart,
amely azóta is működik, s minden kulturális rendezvényen
jelen van a városban, megyében. A cigány kisebbségi
önkormányzatnak és ezen belül a vásárhelyi Béla Cigány
Zenekarnak méltóan meg kell adnia a tiszteletet annak a
cigányprímásnak, aki körbejárta az országot, világot és ezt
a csodálatos műfajt gyakorolta, ami jelen pillanatban
kihalófélben van -- mondta el Irhás József -- Ez magyar
muzsika, hiszen a magyarságnak egy része ez a kultúra, de
ugyanolyan része a cigányságnak is. A magyar nótát a magyar
és cigány emberek egyaránt írják, zenésítik, de azt is
tudni kell, hogy ezt a műfajt csak cigányemberek adják elő.

Irhás József, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Cigány
Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Béla Cigány Zenekar
művészeti vezetője, Lakatos Kálmán prímás és Farkas Jenő
képviselő a vásárhelyi Béla Cigány Zenekar nevében
szombaton közösen koszorúzta meg Czutor Béla cigányprímás
sírját, miközben a vásárhelyi Béla Cigány Zenekar névadója
nótáival emlékezett.

Irhás József kiemelte: minden esztendőben Halottak napján a
vásárhelyi Béla Cigány Zenekarral szent kötelesség Béla
cigány sírjánál megjelenni és mindent megtenni annak
érdekében, hogy ez a kultúra, a hagyomány továbbra is
fennmaradjon.

Német Kata

Válasz