Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura Lányi János támogatta. A kis Panna a jeles városi karmester tanításában részesült és rövid idő alatt rohamos haladást tett a hegedűjátékban és a zenében. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez. Nemsokára férjével - az ügyes Viola di Gamba cigány zenésszel - és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vát magyar cigányzenekar.



Földesuruk kis házat építetett Panna számára telekkel egybekötve és szolgálatában tartotta, patronálta a cigányzenekart. Kétévente a banda minden tagja szép új vörös ruhát kapott. A Sajó partján élt boldog családi életet Panna, s később fiai alkották az egész zenekart. Amikor nem zenéltek, nemcsak a háztartást látta el, hanem kovácsmester férjének műhelyében is segített. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben. Muzsikája sok pénzt hozott a konyhára, de egész életében takarékos maradt és a szép vagyont övéinek hagyta.

Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.

Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a "Háromszáz özvegy nótája", a "Halotti tánc" és az "Ősapáink dala".

Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűvel és mellé helyezzék kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett.