Vörös Sári, a halhatatlan nagyságú énekes, legendás nótaénekes a magyar nóta koronázatlan királynője.
1910. június 7-én Budapesten született.

A Dobó Katica felsőkereskedelmi iskola kórusában kezdett énekelni. Az egyik iskolai ünnepségen a Bolond Istók c. daljáték Ripegős, ropogós c. dalát Szabados Paula, az énekkar vezetője kisebb jelenetté bővítette ki, és 15 éves korában azzal aratta első jelentős sikerét. Ezt követően minden iskolai előadásokon énekelt néhány dalt. Még középiskolás korában, a Zeneakadémiára gyakorlatos hallgatóként Szabados Béla osztályába vették fel. 1929-től kezdve több mint tíz évig a Palestrina Kórus tagja volt. A balti államokban, Lengyel-és Olaszországban szerepelt az együttessel. 1935-ben a kórus kisebb évvel később Száder István, a rádió hanglemezosztályának vezetője, elkészítette első hanglemezét, amelyen Dóczy József Vett a rózsám piros selyemviganót kezdetű nótáját énekelte. 1939. aug. 23-án énekelt először a rádióban. 1954-ben három hétig Csehszlovákiában, 1957-ben a Belügyminisztérium népi zenekarával három hónapig a Szovjetunióban, egy évvel később pedig, Reményi Sándorral és Lakatos Sándor népi zenekarával, a Brüsszeli Világkiállításon szerepelt nagy sikerrel. Gyakran fellépett a televízióban is, ahol 1980-ban készült portréműsora. Számos hanglemezfelvétele és ugyancsak 1980-ban nagylemeze került forgalomba. Negyvenéves, sikerekben gazdag pályafutása során megkapta a Szocialista Kultúráért Kitüntetést.A rádióban, a televízióban és a nótahangversenyeken a közönség egyik kedvence volt.
Élete során számos elismerésben részesült – a Magyar Rádió és Televízió, illetve az ORI nívódíjasa –, évtizedeken keresztül tanította az Országos Szórakoztató Zenei Központban a leendő dalénekeseket.

Vörös Sári alacsony termete ellenére is "nagyon nagy volt" a legnagyobbak között!
A varázslatát teremtette meg a nótának!
Hat évtized a nóta szolgálatában, bejárva Európa legtöbb országát, végig énekelte a nagy Szovjetuniót, Szentpétervártól Moszkván és Tbiliszin át Jerevánig, ahol mindenütt ismerősként fogadták!
Sikeres művészi útja a magyarországi pódiumművészet valamennyi ágának elsői közé tartozott.
Előadói művészetével, az Orosz Júliák, a Honthy Hannák, az Utry Annák, a Török Erzsébetek művészi rangját és népszerűségét vívta ki magának.
Együtt énekelt a nagy nótaénekesek klasszikusaival Bodán Margittal, Utry Annával és Kalmár Pállal.
Óriási éltetője volt a magyarnóta aranykorának a Magyar Köztársaság zászlórendjével és az Életmű díjjal kitüntetett Vörös Sári!



Elhunyt: 1998. 12. 02.