Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
A 19. századi nótaszerzők kiemelkedő alakja
Vadosfai és zsidi Németh János, művésznevén Szentirmay Elemér (Horpács (ma Sopronhorpács), 1836. november 9. – Budapest, 1908. október 3.) magyar zeneszerző.
Horpácson (Sopron megye) született, ahol apja, Németh Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Alsóbb tanulmányait Székesfehérváron, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fejér megyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. Gazdatiszt volt Nagylángon, Nagycenken, végül Adonyban. A provizórium beálltával hivataláról leköszönt és alsószentiváni birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott. 1865-ben Pestre költözött és az első magyar általános biztosító társaságnál központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. Alkalma nyílt az ország különböző vidékeit beutazni, a magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordította idejét.
Nyomtatásban megjelent dalainak száma meghaladja a másfél százat, a legismertebbek: Csak egy szép lány, Ne menj el, Plevna nóta, Is-is-is, Jaj de édes, Ez a kis lány azt hiszi, Lehel dalai. Dalaihoz a szöveget is ő írta.
A magyar zenei életben is tevékenyen részt vett; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte és később a Liszttársaságnál is ezt az állást töltötte be és mint ilyen, az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke volt. Élete vége felé Cinkotára költözött.
Beírta: Molnár Magdolna
|
|
|
Keresztes Manci új fórumtémát indított: PERE JÁNOS, az értékmentő
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!