Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Szentirmay Elemér, Németh János (Horpács, 1836. nov. 9. – Bp., 1908. okt. 3.): zeneszerző. 1854 – 62 között Nagylángon, Nagycenken, majd Adonyban gazdatiszt volt a Zichy, ill. a Széchényi család birtokán. Később Alsószentiványon gazdálkodott, ahol meleg barátság kötötte Vajda Jánoshoz. Már az 50-es évek elejétől foglalkozott komponálással, csárdásai, dalai egyre nagyobb számban jelentek meg. 1865-ben binosítási tisztviselő, Pesten telepedett le. Ettől kezdve elsősorban népszínmű-dalbetétek komponálásával foglalkozott. A 80-as években az Orsz. Daláregyesületnek volt alelnöke. 1903-ban Cinkocára vonult vissza. A 19. sz.-i csárdás és népies műdalirodalom egyik legszínvonalasabb képviselője volt. – M. Népszínművek zenéje: A falu rossza (Erkel Elekkel együtt, 1875); Sárga csikó (1876); Piros bugyelláris (1878); Nótás Kata (1879); Az öregbéres (1881); A vadgalamb (1885); dalok: Csak egy széplány van a világon, Ucca, ucca, ég az utca, Ez a kislány azt hiszi, Is-is-is, Gyászba borult az életem, Sötét felhők beborítják az eget stb; kórusművek, novellák, színművek. – Irod. Major Ervin: A népies magyar műzene és népzene kapcsolatai (Bp., 1930); Kerényi György: Sz. E. és a magyar népzene (Bp., 1966).
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!