http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/556.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyzene
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Balazhovich/munka
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat/Magyarorszagi_ciganyok/pages/038_muveszet.htm

Zene

Folklór: A folklór zeneszerszámai - amint ezt említettük - kanna, kanalak, teknő és bármi amin ütemet lehet verni, ütni, kopogni. A még meglévő ősi dallamokat és szövegeket Bari Károly gyűjtötte össze és adta ki CD-n (Róla később olvashatunk).

A hagyományőrző zenekarok közül néhány együttes: Kalyi Jag, Ando Drom, Rományi Rótta, Nagyecsedi Fekete Szemek, Amaro Suno stb.

A cigány nép zenéje egészen különálló jelenség az európai zenetörténetben. A cigányságnak Európában való megjelenése előtt gazdag saját, népi zenéje volt. A polgárosodás korában azonban idegen népek városi életébe illeszkedett be, és átvették az őtet befogadó nép polgári zenéjét. A cigányság népi zenéje az énekelt népdalokban maradt fent: hangszeren az átvett műzenét szólaltatták meg. Ez a két réteg meglehetősen élesen különválik. A cigányságnak azonban nem a népzenéje az, amely különálló helyet biztosít számára a zenetörténetben, hanem előadó-művészete. Mint polgári muzsikus, együttessel illeszkedik be a városi zeneéletbe. Hangszerei fúvós és vonós szerenádhangszerek, ámbár nagy szerepe van a megtámasztó, központi akkordhangszernek, a cimbalomnak is. Az együttesből erednek a cigányzene egyéb sajátosságai, mint a szabad együttes improvizáció, a hangszeres cifrázás gyakorlata, valamint a népi, népies dallamok stilizált előadása.

A népdalokat, a kuruc kor katonadalait, a palotásokat, a verbunkosokat, indulókat, lakodalmasokat, hallgatókat, kesergőket a cigány zenészek népszerűsítették és ehhez a zenéhez igazodtak hangszereik is.

A cigányok mindig alkalmazkodtak a befogadó néphez, természetesen zenéjükben is. Így a dallamvilág átvétele, vagy átadása kölcsönös volt, csupán a dalok előadásmódja volt tipikusan cigányos, ami a fesztelen rapszodikus ritmusvitelben a nagyfokú rögtönzésben nyilvánult meg. A cigányzenészek átvették az egyes népek hangszereit is. Oroszországban a balalajkára, Spanyolországban gitárra, Magyarországon pedig a cimbalomra specializálták magukat valamilyen fúvós hangszer mellett. A hegedű pedig világszerte egységesen használt hangszerük. (Eötvös Károly írta: Ma a cigányok csak hegedűt, bőgőt, cimbalmot és sípot használnak. Nem azért, mert ők ezt szeretik, hanem azért, mert a magyar nép szereti ezt.)

Liszt Ferenc szerint az eredeti, gyakran kezdetleges népi hangszerszámok a hangszerek fejlődésével lassan eltűntek a zenekarok eszköztárából és ezeket a haladottabb zeneeszközök váltották fel. Ez a folyamat a múlt század közepe táján kezdődött el a hangszerek tömeges gyári előállításával. A furulyát a klarinétot, a köcsögdudát a bőgő váltotta fel. A citera utódja a cimbalom lett, mely ma a cigányzenekarok legszebb hangszere, gyakran szólóhangszere. (1870 előtt a cimbalmot a nyakukban hordták a zenészek, egyszerűbbek és kisebbek voltak a mainál.)

A főurak majdnem mindegyikének volt saját cigányzenekara.

Magyarországon a cigányok, mint muzsikusok a 15. században tűntek fel. A 18. században emelkedtek tekintéllyé az egyes virtuóz előadók és zenekarok (az úgynevezett: bandák). Igazi virágkorukat a 19. században és a századfordulón élték.

Ma a cigányok a következő hangszereket használják: prímhegedű, brácsa, kontra, kisbőgő, kis síp, nagy síp (klarinét) és cimbalom. E hangszereken már kicsi koruktól kezdenek játszani és amely hangszer kezeléséhez hozzáfognak, rendszerint annál maradnak egész életükön át. így aztán játékukat a legnagyobb tökéletességre fejlesztik. Korábban 10-12 tagú cigányzenekarok játszottak szerte az országban és játszottak minden zeneművet. A magyar cigányzenészek eljutottak a világ minden részébe, számos cigányzenekar játszik külföldön ma is.

Néhány híres - neves zenész életútja

Cinka Panna (1711-1772) híres cigány hegedűs volt. Zenész családból származott. Két nagybátyja, a száműzetésbe is elkísérte II. Rákóczi Ferencet és Rodostóban halt meg. Tizenöt éves korában férjhez ment egy bőgőshöz. Férjével és annak két testvérével (az egyik hegedűs, a másik cimbalmos volt) kitűnő bandát szervezett, amely bejárta egész Magyarországot, de megfordult külföldön is (Lengyelország és Havasalföld). A levert szabadságharc után zenéjével a nemzeti érzéseket tartotta életben, s ez, valamint virtuóz játéka vezetett hallatlan népszerűségéhez. Férfi-ruhában járt és pipázott is. Működésével tekintélyes vagyonra tett szert.

Bihari János (Nagyabony, 1764. - Pest, 1827.) cigány származású zeneszerző volt a magyar verbunkos-zene legkiválóbb művelője. 1801-1802-ben került Pestre, ahol hamarosan megalakította nagyhírű, öt tagból (cimbalmosból és vonósokból) álló bandáját. Az 1811 -i országgyűlés alkalmából Pozsonyban, majd Bécsben muzsikált. Káldy Gyula szerint Beethoven a császárvárosban többször is meghallgatta játékát, sőt egyik dallamát fel is használta az István király nyitányban (1812). 1824. végén Egerből hazafelé Gyöngyös és Hatvan között kocsija felborult s eltörte bal karját, amelyet ettől kezdve alig tudott használni. Bihari a 19. század első évtizedeinek legjelentősebb magyar muzsikusa és legnagyobb előadóművésze volt. Fennmaradt 84 dallama rendkívüli ötletgazdagságról és biztos formaérzékről tanúskodik. A verbunkos-zene (a katonák toborzásakor játszott talp alá való) az ő keze alatt válik igazi magvar nemzeti muzsikává. Jelentőségét fokozza az a tény, hogy megtalálta a kapcsolatot a népi zenével, amint azt népdalfeldolgozásai is igazolják. Bihari maga nem értett a hangjegyíráshoz, műveit a tanult muzsikusok jegyezték le.

Sárközi Ferenc (1820-1890) karmester, Kossuth cigánvhadnagya, a Fejér megyei Gárdonyban született. Első zenekarát 1835-ben alakította. Az 1847-ben alakított bandájával pesten maradt a forradalom kitöréséig. Sárközi volt az első aki a szabadságharc kitörésekor önként jelentkezett. Hadnagyi ranggal karmesterré nevezték ki az összes cigány felett. Ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetnél. Világosnál elfogták és az aradi vár börtönébe akarták zárni, amikor egy osztrák kormánybiztos felismerte, s így szabadon bocsátották. A Párizst látott cigányok közt első volt.

Dankó Pista (1858-1903) cigány származású nótaszerző, az 1900-as évek legnépszerűbb dalszerzője. Szegedről 1890-ben került Budapestre. Több mint 400 dalt komponált, melyek közül egész sok lett országszerte ismertté („Nem jó minden este a fonóba eljárni", „Még azt mondják Szegeden nincsen boszorkány", „Megszólal a kecskeméti öreg templom nagy harangja", „Eltörött a hegedűm", „Most van a nap lemenőben" stb.). Dankó műveit is mások kottázták le, mivel maga nem értett a kottaíráshoz. A legnépszerűbb cigány zenész volt. Versben köszöntötte Ady Endre, Móra Ferenc és más költők is. Életéről játékfilm készült, amelyben a híres prímást Jávor Pál alakította. Tíz évvel halála után Szegeden közadakozásból márványszobrot emeltek emlékére (1912., Margó Ede alkotása).

Rácz Aladár (1886-1958) világhírű cimbalomművész. A világ legnagyobb, s talán első, klasszikusokatjátszó cimbalomművésze. Egy párizsi ügynök 1910-ben szerződést kínál számára, de azonnali utazással. Természetesen elfogadja. 1937-ben már a Római Santa Cecília akadémián ad hangversenyt. Rácz Aladár a világszerte ismert cimbalmos öregségére hazatért. A Zeneakadémián megkapta a cimbalom tanszéket. Érdemes és kiváló művész , Kossuth-díjas.

Boross Lajos (1924-) ma is jól ismert, kiváló prímás. Pályafutása születése után 10 évvel kezdődött. Több rajkózenekar vezető prímása volt, s már ekkor a rádiósok kedvence. Hat évig volt vezető prímása az 1950-ben megalakult Állami Népi Együttesnek. 1951-ben a Népköztársaság Aranyérmét, 1953-ban a Népművészet Mestere kitüntetést kapta. 1951-ben Berlinben, 1953-ban pedig Bukarestben VIT-díjat nyert. 1993-ban a kormány Arany Érdemkeresztjét is átvehette. Együtt játszott Yehudi Menuhinnal, s számos ország vezető politikusai, államfői, király és királynői hallgatták muzsikáját. Sárdy János filmjeiben elmaradhatatlan volt Boross Lajos jelenléte. A földkerekség szinte valameny-nyi országában fellépett már. Számos lemez őrzi játékát. Jelenleg a Budapesti 100 tagú cigányzenekar prímása.