MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA hírei

Vallomás a magyarnótáról: Gulyás Sándor nótakutató

6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás

Gulyás Sándor nótakutató:

– A magyarnóta különleges, egyedi jelenség. Bár évszázada kíséri fanyalgás, a magyarnóta és a vele hangzó cigányzene a magyar kultúra része. Énekeljük, hallgatjuk fehér asztalnál, élvezzük közönségként. Főleg, ha olyan tehetségesen adják elő, mint a 100 Tagú Cigányzenekar.

Minden népnek vannak népdalai, a franciáknak a sanzon, németeknek a sramli, amerikaiaknak a country, nekünk is csodálatosan gazdag a népdalkincsünk.

A magyarnóta azonban, bár sok tekintetben rokon, mégis teljesen különböző műfaj. Mások a gyökerei is. Születésének idejét mintegy kétszáz évvel ezelőttre, a reformkor környékére tehetjük. A nóta nem a nép, a falu szülötte, hanem a városi polgárságé. Alapelemeiben a népdal, a német eredetű verbunk, valamint a cigánytelepről származó cifrázó elemek keverednek.

Nem maradt volna fenn a műfaj, ha a kíséret nem kerül a cigányzenészek kezébe, akik kiváló muzikalitásukkal megteremtették a hangzást.

A hangszerek között a hegedűé a főszerep. A zeneszerzők egy része maga is prímás. A szövegnek közel egyenrangú szerepe van, nem azért, mintha ezek bonyolult alkotások lennének, éppen ellenkezőleg: a fülbemászó dallamhoz fülbemászó, vagyis könnyen megjegyezhető szövegek illenek. Mesterkéltebb, kimódoltabb, mint a népdal, amelyekben nagy szenvedélyek, néha halálvágy, sokszor erotika talál visszhangra az éneklő lelkében.

A magyarnóta nem ilyen nagyigényű, mondhatjuk felszínesebbnek is, de talán éppen ezért nagyobb tömegeket szólít meg.

A polgárság teremtette meg, de a parasztság körében terjedt el, s vidéken ma is a legnépszerűbb. Ám minden társadalmi rétegben vannak rajongói. Mégis kissé lekezelt műfaj. Ez a hivatalos távolságtartás már nagyon régóta tart. Az értelmiség körében a XX. század eleje óta, amikor is Bartók és Kodály munkássága megmentette, és magaslatokra helyezte a népdalt. De például maga Kosztolányi Dezső, aki igazán nem mondható alulművelt embernek, türelemmel viseltetett a nóta iránt, s azt mondta, tapasztalata szerint még aki a legmélyebben lenézi a magyarnótát, az is kapásból el tudna dalolni vagy nyolcavanat-százat. Aztán a Rákosi-korszakban meg azért volt elnyomott ez a műfaj, mert attól féltek, hogy a háború előtti dzsentris-mulatós-jávorpálos idők iránt kelthet nosztalgiát. Később persze újra engedték, s amikor az embereknek volt pénzük étteremben vacsorázni, ahhoz kellemesen társult egy-egy nóta „fülbe húzása”.
Egy az, amikor húzatjuk a cigánnyal, a másik pedig, amikor magunk daloljuk…
A magyarnóta közkedveltségének éppen ez a titka, hogy mindenki tudja dalolni, s ehhez nemhogy a kottát nem kell ismernie, de még a szöveget sem szükséges tökéletesen, mert ha elakadunk, beledúdolunk. Igazán még hang sem kell hozzá, elég, ha mellettünk fújja egy jó torkú ember, az már vezeti is a bizonytalanabbat. Egy nótázó társaságban nem az tűnik ki, aki a legokosabb, a leggazdagabb vagy a legnagyobb hatalmú, hanem az, akinek legjobb a hangja, vagy a legtöbb nótát tudja. A közös nótázás félig vagy teljesen ismeretlen emberek között is megteremti a kommunikáció hídját, összeszokott együtt dalolók között pedig az együvé tartozás érzését. Ezért abszolút demokratikus műfaj.
Veszélyben lenne a magyarnóta, a kihalás fenyegetné ettől nem kell tartani, hiszen ma is vannak tévé- és rádióműsorok, az országban hatvan-nyolcvan nagy létszámú nótakör működik, van nótaolimpia, sorra születnek az új számok. De az vitathatatlan, hogy egyre szűkül a rajongók tábora, hiszen ez nem a fiatalok zenéje. Bár közülük is sokan szeretik. Úgyhogy búsulásra tulajdonképpen nincs okunk.

Címkék: gulyás sándor nótakutató

Kommentáld!

Hozzászólások

Kovács Péter üzente 6 éve

Ez a műfaj az előadója által érvényesül és általa válik népszerűvé. Csak stílusjegyeit hordozó előadásmóddal hat, ennek ellenére az operett és az operaéneklés előadásmódjával készül a legtöbb televíziós és rádiófelvétel. Aggasztó tendencia a cigány modorossággal éneklés terjedése és elfogadása – a magyar nóta fénykorában, de még az 50-es években is, egyetlen cigány előadót nem tűrt meg. 2018-ban a magyar nóta napját több cigány előadóművésszel az élen hirdetik meg egy 17-szereplős műsorplakáton, melynek aljára a műfaj ma is aktív, élő ikonja, Madarász Katalin éppen hogy felfért. Kifordult világban, a túléléséért küzd ez a műfaj, miközben az emberekre ömlik a zenei igényeket a bor- és pálinkagőzös ösztönlét szintjére redukáló silány mulatós a tévéből. Nagyon is komoly az ok a csüggedésre.

Válasz

Sánta Béla üzente 6 éve

Tökéletesen egyetértek Gulyás Sándor nótakutató gondolataival. Igaz, élethű látképet mutat be a nóta múltjával és jelen helyzetével kapcsolatosan.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben