2008. szeptember 18-án történt, hogy egy belső hangtól vezérelve  létrehoztam a nóta klubot és feltettem az első tartalmi elemeket.. Őszintén bevallom először azzal a céllal hoztam létre, hogy az emlékeimben élő  nekem tetsző nótákat egy helyre gyűjtsem és amikor hallgatni szeretném egy kattintással el tudjam érni.

A magyar nóta néhány évtizede - a mindössze egy korosztállyal előttünk járó nemzedéknek - még a mindennapi élet része volt, szinte elválaszthatatlan jellemzője a magyar léleknek, amit minden magyar ember ismert, szeretett és énekelt. Sajnos, napjainkban lassan kezd feledésbe merülni. Amíg régebben szinte valamennyi vendéglátóhelyen működött cigányzenekar, addig ma már csak elvétve akad egy-egy. Ez lehet a modernizáció és a globalizáció hatása is.

Haldoklik a magyarnóta? A magyar nóta nem kell senkinek  Egyre kevésbé becsülik meg ezt a műfajt, hallom mindenfelől ha a magyarnótáról esik szó. Ez  igy nem lehet igaz.

A nóta az a magyar ember érzésvilágát tükrözte mindig és a nemzet megtartó ereje volt. A magyar nóta hagyományokhoz kötött, ezért nem lehet érdeke senkinek a felszámolása. Sőt unokáink és dédunokáink még azt is megérhetik, hogy lesz elég pénz a támogatására. Gyermekeink egyikünknek sem fognak megbocsájtani ha elveszítjük a felhalmozott kincseket eme örökségünket.  Mindannyiunk érdeke, hogy megmaradjon a magyarnóta és a cigányzene, hisz nemcsak muzeális értéke van, hanem még ma is sokan szeretik és igénylik Olyan mintha a tiszta vizet, vagy erdeinket veszítenénk el.

 Nemigen van szükség a magyar nótára,  kiment a divatból a magyar nóta, hallanni, ha a magyar nóta helyzetéről esik szó.  Ez más magyar zenékről is elmondható.

A nótákat nagyszüleinktől szüleinktól örököljük, ajándékba kapjuk ezt a hagyományt, és unokáinktól kapjuk kölcsön. A magyarnótások énekhangja egyre halkabb és folyamatosan gyengül. Alapértéket vesztünk, ha aki még ismeri a szakma fortélyait nem mernek hangosabbak elszántabbak és bátrabbak lenni

A magyar zene érdekében, hogy visszaszokjanak az emberek a magyar zenére, nótára,  rádiókban sugározni kellenne a magyar zenét.

Törvénykezésben irnám elő a zenei műsorszerkesztők számára, hogy műsoridejükben 50 % időtartam alatt sugározhatnának külföldi zenét és 50% időtartam alatt magyar zenéket volnának kötelesek lejátszani,.

Igy egyenlő eséllyel indulhatna a külföldi zene és a magyar zene a közönség kegyeiért

 „Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet fakasztottatok a szemekben, ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századon át hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és bánatával, minden örömével és dicsőségével: ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben is megörökítsenek benneteket és kedveseinek legszebb emlékei között őrizzen a magyar.” – Blaha Lujza írja ezeket a megható sorokat

S tényleg ezek azok a zenészek, akik nemcsak mosolyt fakasztottak, de elévülhetetlen érdemeik vannak a magyarság megőrzésében, mi több, sokszor ők is részt vettek az asszimilációs folyamatban.

 Az igazi magyar nóta érték, ahogy mondják: a magyar nóta ugyanaz a magyarnak, mint a franciának a sanzon. A magyar nóta a magyar sanzon, az egyedi, csak ránk jellemző könnyűzenei stílus, ami sok érzelmet, életörömöt, vidámságot, gyakran drámaiságot is ki tud fejezni népies, sajátos műfaji keretei között

 A magyarnóta elveszik. Erre azt a cinikus választ tudnám adni ha valaki megtalálja adja le a talált tárgyak osztályán, ugyanis az unokáink és dédgyermekeink is szeretnék hallani.

 Minden elismerés és köszönet, akik  felvállalják a magyarnóta műfaját .

Meglátjuk, hogy erőfeszítéseink reményt adnak-e a műfaj túlélésére, vagy csak meghoszszabbítják az agóniáját, idővel elválik.