Elismerések a nóta műfajában:

.....................................................

Dijjak:

.

Az Artisjus-díj célja a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenység elismerése és ösztönzése, 2001-ben alapította az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a korábbi Huszka Jenő-díj és Dankó Pista-díj megszüntetésével egyidejűleg). Az Artisjus-díj célja a kortárs magyar zeneművészeti alkotótevékenység elismerése és ösztönzése. A díjazottak kiválasztására az egyesület Vezetősége által ad hoc kijelölt szakmai zsűrik ajánlása alapján kerül sor. A díjak átadása ünnepélyes átadó ünnepség keretében zajlik, minden év január 1. és április 30. között, könnyűzenei, komolyzenei és irodalmi területen az alábbi kategóriákban adja ki a díjkategóriák tárgyát képező műfajok műveléséhez magas színvonalon hozzájáruló, kiválasztott művészeknek:

• az év könnyűzeneszerzője,
• az év könnyűzenei szövegírója,
• az év magyarnóta-szerzője,
• az év könnyűzenei produkciója (zenés színházi produkció, hangfelvétel, zenés filmalkotás, rádió vagy televízió műsorszám),
• szövegírói alkotói életmű díj,
• könnyűzenei alkotói életmű díj,
• az év komolyzenei műve(i) (legfeljebb három alkotás),
• Artisjus irodalmi nagydíj (célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása),
• ösztöndíjszerű Artisjus irodalmi díjak (öt szerző díjazható, célja, hogy lehetővé tegye és ösztönözze a tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított művészek további alkotómunkáját). Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Artisjus-d%C3%AD
• Az év magyarnóta-szerzője 
  • Bognár Gyula - 2010.
  • Bánfalvi József - 2009.
  • Pálkerti Zsuzsanna - 2008.
  • Siliga Miklós - 2007.
  • Nógrádi Tóth István - 2006.
  • Bicskey Dániel - 2005.
  • Vitárius Imre - 2004.
  • Somogyi Zsolt - 2003.
  • Vas Gábor - 2002.
  • Z. Horváth Gyula - 2001.
   

.....................................................

.Lerner Ferenc születésének 90. évfordulója alkalmából Németh Károly által alapította

....................................................

.....................................................

Nótavideó

Az  online videók hódításával lehetőség nyílt a magyarnóták interneten történő megismertetésére..A videó művészetnek sikerült összekapcsolni a klasszikus   művészeti alkotásokat a művészet, kultúra és technika külömböző szintjeivel.

....................................................

A Magyarnóta megkoronázott királya, királynője cím

.

.A muzsikus társadalom több százéves tradícióija szerint a közösség kiválasztása alapján a saját mûfajában a legjobbat, a legkiválóbbat illeti meg a korona és a cím viselése, amelyet nagyszabású és látványos ceremónia keretében adnak át.

.

.

Magyarország elsõ megkoronázott prímáskirálya "36-ik" Rácz Laci volt 1830-1886 között, és mivel a rangot a valóban legjobb, legkiválóbb kaphatja meg, halála után 100 évig nem is volt olyan mûvész, aki kiérdemelte volna az elismerést

.

A következõ prímáskirály Boross Lajos, Kossuth-díjas mûvész, a világhírû 100 tagú Cigányzenekar örökös tiszteletbeli fõprímása lett

.

A zenész világ a klarinét királyává Kállai Kis Ernõt, 

.

a cigánydal énekelés királynõjévé Bangó Margit Kossuth-díjas mûvészeket koronázta,

.

a nótaéneklés királyává az éppen 30 esztendõs, híres zenészdinasztiából származó Tolnai Andrást választotta a közösség.

...................................................

Nóta megkoronázatlan királya, királynője

Jákó Verát a magyarnóta megkoronázatlan királynőjeként emlegetik. Olvastam már Orsós Erzsébet neve mellett is ezt a kedveskedő elismerő jelzést. 

Diszkrimináció

Ismerkedjünk meg a diszkrimináció fogalmával is, a magyarnóta diszkriminációja uj jelenségként ütötte fel fejét. Elég sokszor hallani ezt a szót a magyarnótával és előadóikkal kapcsolatban

.

. 

Ha valaki úgy érzi, hogy jogsértés, különösen pedig hátrányos megkülönböztetés áldozatává vált, először is azt kell tisztáznia, hogy az egyenlő bánásmód követelménye milyen tulajdonságokkal összefüggésben érvényesíthető. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ezért felsorolja, melyek azok a szakkifejezéssel védett tulajdonságnak nevezett sajátosságok, melyek alapján nem szabad kedvezőtlenebb elbánásban részesíteni egyes embereket vagy csoportjaikat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel agy csoportjaikkal szemben.

Mivel egy látássérült embert sem feltétlenül csupán a  látássérültsége miatt érhet diszkrimináció, felsorolásszerűen tekintsük át a törvényben nevesített védett tulajdonságokat, melyek között a  fogyatékos állapot is kiemelten szerepel. E tulajdonságok a nemi, faji hovatartozás, a bőrszín, a nemzetiség, a nemzeti vagy etnikai  kisebbséghez való tartozás, az anyanyelv, a fogyatékosság, az egészségi állapot, a vallási vagy világnézeti meggyőződés, a politikai vagy más  vélemény, a családi állapot, az anyaság, ill. terhesség, vagy apaság, a  szexuális irányultság és a nemi identitás, az életkor, a társadalmi  származás, a vagyoni helyzet, a munkavégzésre irányuló jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, valamint az  érdekképviselethez való tartozás.

Nagyon lényeges, hogy a  tulajdonságnak nem kell ténylegesen fönnállnia, így a hátrányos megkülönböztetés akkor is megállapítható, ha valakit vélt tulajdonsága miatt ér diszkrimináció. Ha – például – valaki nem cigány származású,  de valamilyen okból az állásinterjún romának vélik, és ezért nem veszik föl, eséllyel kezdeményezhet eljárást a cég ellen – feltéve, hogy a diszkriminációs okot legalább valószínűsíteni tudja.

Ha valakit a fentebb felsorolt jellemzők miatt ér hátrányos  megkülönböztetés, jó eséllyel indíthat eljárást az Egyenlő Bánásmód  Hatóságnál. Az eljárás pontos szabályairól később ejtünk szót. Fontos  azonban megemlíteni azt is, hogy a fenti tulajdonságok mellett a törvény a más tulajdonság, helyzet, vagy jellemző alapján történő diszkriminációt is tiltja. Más kérdés, hogy ez utóbbi kategória eléggé képlékeny, így ilyen esetekben az eljáró hatóságnak a szokottnál is nagyobb mérlegelési lehetősége van.

.

A törvény a diszkriminációnak hat formáját különbözteti meg. Ezek:

1. a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,

2. a közvetett hátrányos megkülönböztetés,

3. a zaklatás,

4. a jogellenes elkülönítés,

5. a megtorlás és

6. az ezekre adott utasítás.

Ahogy fentebb már röviden érintettem, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek az olyan rendelkezés minősül, mely alapján a  diszkriminációt elszenvedő személy vagy csoport vélt vagy valós védett  tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévőkkel szemben kedvezőtlenebb bánásmódban. Számos olyan eset is előfordul ugyanakkor, melyben a közvetlen  megkülönböztetés nem állapítható meg. Ilyenkor hivatkozási alapot  jelenthet a közvetett diszkrimináció.

Az egyenlő bánásmód törvény értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos  megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett  tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest  lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Ilyen eset lehet például, ha a felsőoktatásban tanuló látássérült hallgató nem  juthat elektronikus formában tankönyvekhez. Ilyenkor közvetlen diszkrimináció nem valósul meg, hiszen a fogyatékos diák ugyanolyan feltételekkel juthat a nyomtatott könyvekhez, mint bármely más hallgató, ám ezeket fogyatékossága miatt nem, vagy csak jelentős többletmunkával tudja elolvasni.

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság zaklatásnak minősítette – például – azt, hogy egy munkahelyen a munkatársak rendszeresen a melegeket sértő vicceket meséltek tudottan homoszexuális kollégájuk jelenlétében.

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a védett  tulajdonságok alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben, ezzel összefüggésben, jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

A fenti tiltott magatartások alól kivételt képezhet az előnyben részesítés, melyet – némileg vitatható módon – pozitív diszkriminációnak is szoktak nevezni. Ennek alapján nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy  törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel  bekövetkeztéig szól, vagy a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. A pártok esetében a törvény azért tesz kivételt, mivel itt a politikai vélemény alapján nyilvánvalóan indokolt lehet a különbségtétel.

Fontos azonban, hogy az előnyben részesítő rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

Dr. Ozvári L. Ádám

Forrás:http://www.vgykeme.hu/hirek/a_diszkriminacio_hat_formajarol.html