"Olyan vagy, mint a csitkó…"
(Nagy Székely Ildikó, Népújság, 2009. március 14.)

Szilágyi Sándor és a magyar nóta

Mostanában fehérhollószámba megy a nótás kedvű ember. A csittszentiváni Szilágyi Sándornak a válsághelyzetekhez illő "közdepresszió" idején is létformája a dalolás. Hangját a határon túl is jól ismerik, 2008-ban neki köszönhetően "ment Erdélybe" a szegedi Dankó Pista népdalverseny első díja. Néhány hete Harangoznak a mi kis falunkban című első lemezével örvendeztette meg a marosvásárhelyi közönséget. Az emberek szeretetéből táplálkozó, mosolyát bőkezűen mérő énekes útban Budapest felé állt meg "egy szóra" szerkesztőségünkben.

– Mikor vált a magyar nóta szerelmesévé?

– Nagyon korán, már gyermekkoromban, dalos kedvem apai örökség. Legelőször nyolcadik osztályban léptem közönség elé a Kolozs megyei Egerbegyen. Mintha most is látnám magam bokalegyezős nadrágban, kezemben harmonikával. Később maros- és nyárádmenti, mezőségi esküvőkön énekeltem. Ilyen alkalmakkor, hajnaltájban, az úgynevezett "morzsán" mindig előkerült egy-két nóta, amit addig nem ismertem. Így lakodalomról lakodalomra bővült a repertoárom.

– Kik voltak a tanárai?

– A nótaéneklést Cseh Judit művésznőnél kezdtem tanulni, később Szabó Edit tanárnőhöz kerültem. Ő látnoki képességekkel irányított a pályán, tanácsai mindig beváltak. Amikor a Dankó Pista népdalversenyre készültem, értésemre adta, hogy nem vagyok eléggé felkészülve, majd így szólt: "Olyan vagy, mint a csitkó, nem tudlak visszatartani. Menj és méretkezzél meg." Ezeket a szavakat soha nem felejtem el. A lemezbemutató előtt Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője segített sokat. Az ő zseniális ötlete volt az is, hogy a Maros menti fenyves erdővel zárjuk a produkciót. A 800 fős közönség együtt énekelte velem ezt a nótát, ez volt a bemutató legszebb pillanata.

– Világhírű prímással lépett színpadra azon az esten.

– Óriási megtiszteltetésnek éreztem, hogy Puka Károly értem utazott Erdélybe. Ő az a ritka művész, aki teljes lényével érzi a szólista játékát.

– Manapság kinek szól elsősorban a nóta?

– Leginkább a középkorú és az idősebb korosztálynak, de a lemezbemutatómra a fiatalabbak is kértek meghívót. Számomra a marosvásárhelyi közönségnél nincs igényesebb, már az emberek arcán látszik, hogy nem fogadnak el bármit.

– A lemezbemutatóra sokan érkeztek a környező településekről, de bizonyára nem tudott mindenki eljönni, aki szeretett volna. Tervez-e vidéki fellépéseket a megyében?

– Hogyha sikerül újra összekovácsolni a zenekart, a Mezőségre – Mezőbándra, Madarasra – vinném el a Harangoznak a mi kis falunkban üzenetét.

– Sokszor hívják város- és falunapokra, nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról is kap felkéréseket. Gondolt-e arra, hogy jobban megvesse a lábát odaát?

– Amikor a lemezbemutató után meghallottam, hogy a Marosvásárhelyi Rádió az én nótámat sugározza, soha nem tapasztalt boldogság vett erőt rajtam. El sem tudnám képzelni, hogy máshonnan merítsek erőt, mint az itteni emberek szeretetéből.

Forrás:http://www.magyarnota.ro/mediatar/UJSAG/nepujsag.html