MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

PÓSA LAJOS: MAGYAR VAGYOK

13 éve | [Törölt felhasználó] | 5 hozzászólás

MAGYAR VAGYOK

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem,
Magyar nótát dalolt a dajka felettem,
Magyarul tanított imádkozni anyám
És szeretni téged, gyönyörű szép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe;
Beírta nevedet a lelkem mélyébe,
Áldja meg az Isten a keze vonását!
Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagsága
El nem csábít innen idegen országba.
Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!

"Magyarok Istene, tekints le az égből,

Nézd meg, hogy mi lett

         a szegény magyar    népből.
        Hallgasd meg kegyesen zokogó imáját,
    Magyarok Istene, Magyarok Istene,
        Nézd el hibáját, hallgasd meg imáját."

Címkék: pósa lajos verse

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszi nektek, hogy észre vettétek!!!
A legcsodálatosabb költemény, amit valaha réges- régen és ma is nagyon szeretek!

Válasz

László Mária üzente 13 éve

Ez a gyönyörűséges hazafias hitvallás, egyik legkedvesebb és legigazabb Pósa vers. Gaál Gabriella " Balázs Árpád Zenebarátkörében ", ez majd hogy nem imádságnak számított !!!!! Üdv LM

Válasz

Kovács Istvánné Mária Magdolna üzente 13 éve

A fenti verset Pósa Lajos irta

"Magyarok Istene, tekints le az égből,
Nézd meg, hogy mi lett a szegény magyar népből.
Hallgasd meg kegyesen zokogó imáját,
Magyarok Istene, Magyarok Istene,
Nézd el hibáját, hallgasd meg imáját."

Válasz

Cserta Lászlóné üzente 13 éve

Pósa Lajos: Magyarnak születtem....

Pósa Lajos (Radnót, Gömör vm., 1850.
április 9. Budapest, 1914.
július 9.), a magyar gyermekirodalom
klasszikusa, dalszerző
A pesti egyetem bölcsészeti
karán tanári oklevelet szerzett.
Egy évig mint tanár működött,
aztán újságírói pályára lépett.
Eleinte a Bolond Miska c. humoros
lap, később az Ellenőr,
1875-től a Nemzeti Hírlap,
1881-től a Szegedi Napló munkatársa,
1889-től haláláig ismét
Budapesten élt. Benedek Elekkel
együtt megindította az első
irodalmi értékű gyermeklapot
Én Újságom címmel, annak
szerkesztője volt. 1892-ben beválasztották
a Petőfi Társaságba.
Számos verskötete és több
mint 50 kötetnyi gyermekverse
jelent meg. Több száz versét
megzenésítették. Műveit számos
idegen nyelvre lefordították.