Befogom a lovam,befogom a lovam…

 

 

Befogom a lovam,befogom a lovam

A zoldrefestett kis kocsimba.

Elviszem a buzam,elviszem a buzam,

A dolozsmai szelmalomba.

Megkerem a lisztesmolnart,

Orolje meg a buzamat,

Igyis mas oleli,úgy is mas oleli,odahaza a babamat!

 

Fekete zsindelyes, fekete zsindelyes a kolozsvári biro háza

Sírva sétál benne, sírva sétál benne

A kolozsvári biró lánya

Minden lánynak van babája, kivel mulat a csárdában

Hej csak az enyém, az a barna legény

Hervad el a kaszárnyában.

 

 

Látod Édesanyám

 

Látod Édesanyám,kedves Édesanyám,

mért szültél e világra?

Inkább dobtál volna,bárcsak dobtál volna,

a kanyargó Tiszába!

Tisza vize vitt volna a jeges Dunába,

hogy ne lettem volna,sose lettem volna

senki megunt babája!

 

 

Nincsen páros csillag,nincs már páros csillag,

mind lehullott a földre.

Nincs már hű szeretőm,nincs már hű szeretőm,

mert elhagyott örökre.

Ha elhagyott nem búsulok,elment örökre.

Még a síromban is,még a föld alatt is

Csak ő jár az eszembe

 

 

 

 

 

 

Este gyere, késő este…

 

Sárga rigó,sárga csikó,recece,recece,galambom.

Este gyere,késő este,recece,recece,ha mondom.

Ha nem szeretsz,ne gyere,de ha szeretsz,gyere be,

Nyitva lesz a kicsi szobám ablaka,

Este gyere,késő este,iccaka,iccaka,iccaka.

 

 

Bánom is én,bánom is én,akárhogy szidják a babámat.

Mégis mindig nála vagyok,pénteken,szombaton,vasárnap.

Akármit is beszélnek,nem hiszek a mesének,

Kákán csomót,hej,de könnyen találnak,

Nékem így jó,így jó nékem,pénteken,szombaton,vasárnap.

 

 

Temeto kapuja…

 

"Temeto kapuja,sarkig ki van nyitva,

 Oda jarnak a kolozsvari lanyok,

 S hej,rolam szedik a viragot.

 

Szedjetek,szedjetek,rolam a viragot,

Csak azt az egy feherliliomot,

Hej,lanyok,le ne szakitsatok!

 

Ha le is szakitjatok,el ne hervasszatok,

Ultessetek a sirom kozepebe,

Hej,melyen a fekete foldbe..."

 

 

 

Egy cica,két cica…

 

 

Egy cica,két cica,száz cica,jaj!

Kergeti az icipici egeret.

Kis Teca,nagy Teca,Katica,haj!

Nem szeret mást,csak egyedül engemet.

 

Jaj de szép kis állat a cica,a cica,

Hej de még szebb lány a kis Teca,Katica.

Egy cica,két cica,száz cica,jaj!

Megfogta az icipici egeret.

 

 

Százforintos bankóm volt…

 

 

Százforintos bankóm volt a lajbizsebben,

Azt kérdi a rózsám,hol van,hová tettem?

Nem vehettem rajta se hat ökröt,lelkem,se nagy házat,

Elhúzta a banda érte a nótámat.

 

 

Százforintos bankóm nincs a lajbizsebben.

De a nóta itt cseng most is a fülemben.

Ne haragudj rózsám,eszem azt az édes pici szádat,

Hisz a banda ingyen csak nem muzsikálhat.

 

 

Esik eső, szép csendesen csepereg…

 

Esik eső, szép csendesen csepereg,

Rózsa Sándor a kocsmában kesereg.

"-Korcsmárosné, bort ide az asztalra,

Legszebb jányát állítsa ki strázsára!"

 

"-Édesanyám én a strázsát nem állom,

Amott gyünnek a fegyveres zsandárok!'

Rózsa Sándor ezt sem vette tréfának,

Felpattant a sárga szőrű lovára.

 

Lova, lova elvitte őt messzire,

Egyenest a kerek erdő mélyére,

Lova lába megbotlott egy gyökérbe,

Igy fogták el Rózsa Sándort örökre.

 

Rózsa Sándort kötözik a kocsira,

Azt kérdezi, hol van az ő pej lova,

Feleli a csendőrbiztos kapitány:

"- Rúzsa Sándor, nem ülsz többé paripán."

 

"-Megizenem én a feleségemnek,

Gondját viseljé a két gyermekémnek!

Sem csikósnak, sem gulyásnak ne adja,

Apja helyett betyárságra taníjja!"

 

"- Édesanyám, csikós leszek nem gulyás,

Ostort veszek, a vállamra, karikást,

Kiválasztok a ménesből egy derest,

Éngem oszt' a zsandár hiába keres"

 

Három levele van az eperfának,

Három szeretője van egy betyárnak,

Leszakajtom az eperfa levelét,

Elszeretem a betyár szeretőjét.

 

 

Kolozsvari csardaban…

 

Kolozsvari csardaban,

Kolozsvari csardaban,

Ecet eg a lampaban,

Ecet eg a lampaban.

 

Meg sem gyujtjak megis eg,

megsem gyujtjak megis eg,

Kilenc betyar a vendeg,

kilenc betyar a vendeg.

 

A tizedik en vagyok,

a tizedik en vagyok,

Hazamenni nem tudok,

hazamenni nem tudok!

 

Kocsmarosne edesem!

kocsmarosne edesem,

Van-e bora edese?

van-e bora edes-e?

 

Van en nekem,de nem jo,

van ennekem,de nem jo,

Nem betyaroknak valo,

nem betyaroknak valo!

 

Nem vagyunk mi betyarok!

nem vagyunk mi betyarok,

Utonallo zsivanyok,

utonallo zsivanyok!

 

Nem bantjuk mi a szegenyt,

csak a nagy buszke legenyt.

Es azt sem a penzeert,

csak a buszkesegeert.

 

Es azt sem hogy leszurjuk,

Es azt sem hogy leszurjuk

Becsuletre tanitjuk!

Becsuletre tanitjuk!

 

Édesanyám, kedvesem

Édesanyám, kedvesem

Van-e ingem szenyesen?

Van-e ingem szenyesen?

 

 

Ha nincs ingem szenyesen

Ha nincs ingem szenyesen

Hozok egyet véresen

Hozok egyet véresen

 

Vigye le a Tiszára

Vigye le a Tiszára

Mossa ki azt tisztára

Mossa ki azt tisztára

 

Ha kimosta tisztára

Ha kimosta tisztára

Adja fel a fiára

Adja fel a fiára

 

Ha feladta fiára

 

Dugjon kést a csizmába

 

Küldje el a kocsmába…

 

Kereszttúri nagyvásárból…

 

Kereszttúri nagyvásárból vásárfiát hoztam,

hej legények kinek adjam?melyik szeret jobban?

Itt a tükrös,nagy piros szív ki ád csókot érte?

Nem adom én ajándékba csupán csak cserébe!

 

 

Ezt a tükrös,piros szívet hej de sokan kérik.

Engem szeret most minden legény,a Földszögön végig.

Ezt a tükrös piros szívet mégsem adom másnak,

csak annak ki mindig szeret:az Édesanyámnak