Gyere velem akáclombos falumba…

Gyere velem akáclombos falumba,

Oda viszlek ölelő két karomba.

Édesanyám gondol majd rád,

Rózsalevél lesz a párnád,

Lábad nyomán kinyílik a virág is.

Nézlek, nézlek, mint a nap a felleget,

Hátha szíved valamikor megszeret.

/:Hogyha látlak, hogyha nézlek,

Sír bennem a fájó lélek,

Szegény szívem úgy elfogja a bánat.:/

Hideg szél fúj…

Hideg szél fúj, édesanyám,

Adja ki a kendőm!

Még ma éjjel fölkeresem

A régi szeretőm!

||:Kiállok a kapujába',

Kibeszélgetem magamat,

Véle utoljára:||

Édes tejet, cukros tejet

Adtam a cicának.

Nyugodalmas jó éjszakát

Mondtam a babámnak.

||:Ő is mondott nékem sej-haj,

Olyan jó éjszakát: Babám,

Felejtsük el egymást!:||

Ellőtték a jobb karomat,

Folyik piros vérem.

Nincsen nekem, édesanyám,

Ki bekösse nékem!

||:Gyere, kisangyalom, kösd be,

Sebeimet, gyógyítsd meg,

A bánatos szívemet!:||

Odafent, a Kárpátokban,

Dörögnek az ágyúk!

De sok magyar huszárgyerek

Siratja a párját!

||:Nincsen, aki megsajnálja,

Csak az a sok, apró gyerek,

Sej, aki odahaza várja!:||

Úgy megyünk el egymás mellett…

Úgy megyünk el egymás mellett, mint két ismeretlen,

mintha meg sem látnánk egymást, szemünk meg se rebben.

A te szíved úgy dobog, hogy szinte idehallik,

olyan kemény,mint a gyémánt, törik, de nem hajlik.

Úgy megyünk el egymás mellett, te jobbra, én balra

Büszkeségből szenvedünk, de egyikünk se mondja.

Letagadjuk, hogy szívünkben mind a kettem vérzünk,

de az utca két sarkáról mégis visszanézünk.

Hajlik a jegenye, pereg a levele…

Hajlik a jegenye, pereg a levele,

Nappalom, éjjelem cask teveledl van tele.

Napsugár vagy nappal, éjjel édes álom,

Hajnalom, csillagom, egyetlen virágom, gyönyörű virágom.

Hajlik a rózsafa, nyílik a virága,

Hívtalak, kértelek, vártalak hiába.

Ha nem éri harmat, elhervad a rózsa,

Gyere ki galambom, egyetlen egy szóra, egyetlen egy szóra.

Hajlik a jegenye, pereg a levele,

Kertetek aljába még egyszer gyere le.

/:Csak annyit szeretnék elmondani néked,

Ne menj el, ne hagyj itt, fáj a szívem érted, jaj meghalok érted.:/

Három bokor ribizli…

Három bokor ribizli, kisangyalom,

Három kislány szereti, kisangyalom,

Nem kell nékem ribizli, csak az aki szereti, kisangyalom!

Három bokor saláta, kisangyalom,

Három kislány kapálja, kisangyalom,

Nem kell nékem saláta, csak az aki kapálja, kisangyalom!

Mi-mi-mi-mi-mi…

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi mozog a zöld leveles csipkebokorban?

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi mozog a zöld leveles csipkebokorban?

Azt gondoltam, hogy egy róka, meg egy nyúl,

Se nem róka, se nem nyúl,

Komámasszony meg egy Úr,

Ugrott ki a zöld leveles csipkebokorból!

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi mozog a zöld leveles csipkebokorban?

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi-mi-mi-mi-mi,

Mi mozog a zöld leveles csipkebokorban?

Azt gondoltam, hogy egy róka, meg egy őz,

Se nem róka, se nem őz,

Komámasszony meg a csősz,

Ugrott ki a zöld leveles csipkebokorból!

Ahogy Én szeretlek…

Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki,

Ahogy én csókollak, nem csókol úgy senki.

Így sohase vártak, így sohase kértek.

Így még nem szerettek soha, soha téged.

Minden virág az én szerelmemből nyílik,

S ez az én szerelmem elkísér a sírig.

/:Minden nóta az én bánatomat zengi.

Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki.:/

Késő minden, kisöreg…

Fagyban, közepében a télnek,

Csókért könyörögtem tenéked.

Most már virágos a rét,

Nem kell szíved, az a jég!

Késő minden, kisöreg! Eső után köpönyeg!

Holtig rávetem a szemedre,

Azt, hogy nem zártál a szívedbe.

Most már ne kacsints felém,

Most már mást szeretek én!

Késő minden, kisöreg! Eső után köpönyeg!

Hargitai fecskemadár…

Hargitai fecskemadár hosszú útra készül,

nem hagyja el piciny fészkét könnyhullatás nélkül

Én is, én is úgy elmennék messzi-messzi tájra,

ha szivem a Hargitáért oly nagyon nem fájna

Nem sirok én édesanyám, csak a szemem könnyes

szomorú a székely sorsa messze idegenben,

varjúsereg lepi el az egész tájat,

gyász borit be minden székely házat.