Mit irhatna?Az akkori idöknel is katasztrofalisabb helyzetet.Lelki szellemi pusztulasat az ertekesebbnel ertekesebb cigany zeneszeknek.Nem csak a mi kulturanknak.Egyik a masik függvenye.Ha öket megnyomoritjak es meg a kedvüket is elveszik attol,hogy e draga egyedi kincset tovabb adjak,akkor automatikusan a magyar nota is kihal,mert az ö zenei kiseretük nelkül nem fog letezni többe!!!!!!!!
Ket legyet ütnek egy csapasra.Rafinalt es kitervelt szisztematikus felszamolas ez.

Előzmény

Válasz

Felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű alapmű, mely 30 évvel később, 1926-ban bővített kiadást ért meg (A régi mulató Magyarország - Híres cigányzenészek) 240 oldallal, benne „80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi prímás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével".

Markó Miklós előszava a könyv 30 évvel későbbi kiadásához:

"Nehéz időben bocsátom közre a Cigányalbum ezen újabb kiadását. Az országnak nincs mulatós kedve, inkább az adó hangjaira táncolunk, mint a hegedűjére - a cigányok pedig élethalálharcot vívnak a földkerekség minden részéről ideplántált vadmuzsika ellen, aminőket hajdanában az állatkert elkerített helyén hallgattunk, mikor zulukafferek s más hozzájuk hasonló népfaj mutatta be magát nálunk s lejtette a mai táncokhoz hasonló vidám bakugrásait. És a mai magyar erre a vad zenére táncol!
Ezt a zajgást a magyar fülnek nem lehet zeneszámba venni, de sajnos a zenével való modernkedés már az erősebb nemzeti érzésű vidéken is megkezdte pusztító útját. A magyar népzene ősidőkön át hagyományos művelői, a cigányok csupán játékuk művésziességében bízva már-már elbuknak a küzdelemben, s azért e munkának ez alkalommal az is célja, hogy derék muzsikusainkra irányítsa a figyelmet, s ne engedje kezükből kiverni régi zeneszerszámaikat a jazzband-ek lélek nélküli szerszámaival.
Magyarországon ma összesen 12.000-nél több cigánymuzsikus él s több mint negyed része - köztük igen jó erők - alkalmazás nélkül, s naponként előfordul, hogy a fővárosban elsőrangú bandák oszlanak fel, s itt állandóan hely nélkül van legalább 2000 cigányzenész. Képzelhetők az állapotok, mikor az egyetlen udvari zenekar, id. Berkes Béla és fia, már két hónap óta állandó alkalmazás nélkül van s ugyanekkor - 1927. február 1-ére - több mint 10, nagyobbára állástalan színészekből és B-listásokból toborzott és idegenből hozott jazzband rohamozza meg a fővárosi közönség fülét. Ami azt jelenti, hogy legalább 10 zenekar marad ismét kenyér nélkül."

Mit írhatna ma, 85 év után Markós Miklós előszóként egy harmadik kiadáshoz?

Válasz