A dal bennünk van. A műfajok sokaságából és sokszínűségéből adódóan mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebbet. Így fogalmaz Gonda László zenetanár, az Egerben működő Hevesi József Magyarnóta Klub korrepetitora, aki szerint nagy baj, hogy a fiatalok már nem ismerik a nótákat és sokszor azokat a lakodalmas rockkal azonosítják.
– A magyar nóta a kultúránk része, tehát ápolnunk és éltetnünk kell – mondja a muzsikus. – Az elmúlt években rengeteg szebbnél szebb nótát ismerhettem meg. Hihetetlen mélységű dallam- és harmóniavilág rejtőzik a magyar nótában. Sajnos mindennek ellenére sokan a magyar nóta kifejezés hallatán nem az igazira, az értékesre, hanem mondjuk a lakodalmas rockra gondolnak. Ez azért van, mert nem ismerik a nótairodalmat. De igazából nincs is kitől, és honnan megismerni, a média sem játssza, vagy ha igen, akkor csak kereskedelmi célból és csak a legnépszerűbbeket, és azokat sem feltétlenül képzett előadók tolmácsolásával.

Gonda László zenetanár és Dobó Katica egy próbán. Mindketten hisznek abban, hogy a magyar nóta kultúránk része FOTÓ: ÖTVÖS IMRE

Az egri magyarnóta-klubot 2003-ban alapította Dobó Katicaazzal a céllal, hogy a műkedvelő énekes szólisták tehetséggondozását biztosítsa, illetve, hogy a nótát népszerűsítse.
– Nyolc év alatt számos zenésznek, cigányprímásnak, sőt prímásgenerációnak is adtunk lehetőséget arra, hogy a nótát velünk együtt népszerűsítsék – fogalmaz Dobó Katica. – Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Marczis DemeterLiszt-díjas operaénekes nálunk ünnepelte első rádiós felvételének 50. évfordulóját, amelyről a Magyar Rádió helyszíni riportban számolt be. De vendégünk volt már Hegyesi Hudik Margit énekművész, Dudás Annaművésztanár, Saárossy Kinga színművész, Csikós Márta és Gyöngyösi Kiss Anna nótaénekes is. Az egri cigányzenész dinasztiákat bemutató sorozatunkban pedig együtt zenélt a Gáspár-Báder-Berki cigányzenekar is.

Gonda László a klub korrepetitora azt vallja, ő küldetésként és kihívásként fogja fel a magyarnóta-klubban végzett munkát. 
– A nevelő-oktató munkám nem korlátozódhat csak egy bizonyos korosztályra. Feladatunk a zene minden területén az igényeset, az értékeket közvetíteni. Nagyon sok amatőr zenész lép pódiumra mostanság, és azt tapasztalom, hogy gyakran értékelhetetlen színvonalon. Ez volt a legfőbb oka, hogy vállaltam a klubban az amatőr énekesek képzését. Régebben az Országos Szórakoztatózenei Központon keresztül az ország szinte minden nagyvárosában képezhették magukat az amatőr zenészek, majd szerezhettek hivatásos zenészi kategóriát, hiszen enélkül nem lehetett színpadra lépni. Így a minőség nem volt megkérdőjelezhető. Dobó Katicával és a klub tagjaival mintát kívánunk mutatni. A Hevesi József Magyarnóta Klubban nagyon komoly szakmai munka folyik,  mérhető eredménnyel. A színpad nem bárkinek bármikor uralható terep, hanem egy olyan szellemiségű hely, amihez fel kell nőni, és tenni kell azért, hogy azokra a bizonyos „deszkákra” léphessünk.

Gonda László szerint a nóta értékeit meg kell mutatni, törekedni kell arra, hogy igényesebb formában éltessük. Az elmúlt években sok kiváló művésszel, színésszel, zenésszel együtt vállalták a magyar nóta népszerűsítését. 
– Ifj. Báder Ernő prímás barátommal tervezünk egy anyagot, melyben először a számunkra legkedvesebb nótákat szeretnénk sajátosan feldolgozni, megmutatni – vetíti előre a jövőt Gonda László.
Dobó Katica hozzátette: a nóta népszerűsítése számukra hitvallás. Szerveztek már nótatábort Bekölcére, sőt saját lapjuk is van, a Nótásújság. Emellett nótadélutánokat szerveznek, és az ő nevükhöz fűződik az egriek körében ismert „Önök kérték” vagy a „Szív küldi” is. Mert a nóta – vallják –, bárki számára hordozhat értéket és üzenetet, főként akkor, ha értő kezek gondozzák.