A magyar nótáról az elmúlt években sokféle vélemény hangzott el. Sokan szeretik, vannak, akik nem. Ennek ellenére 200 éve él

Ennek ellenére 200 éve él, gyakran énekeljük, még azok is, akik nem igazán kedvelik. „A múlt században ez a zene segített magyarrá lenni és magyarnak maradni.” – írta Szabolcsi Bence. A magyar nóta (népies műzene) a polgárosodó társadalom terméke, a 18. század végén alakult ki. Magyarországon és más európai országokban ekkor jelenik meg a francia sanzon, Olaszországban a nápolyi dal, a lengyel polka, az orosz románc, stb. A magyar nóta a verbunkos zenéből és a bécsi – olasz muzsika elemeiből alakult ki. Ez a zene szólt 200 éven át Magyarországon színházakban, előkelő szórakozó helyeken, falusi kocsmákban egyaránt. Népszerűségét a népszínművek gazdagították, amelyek előadására építették 1875-ben a Népszínházat. A népszínművek betétdalai magyar nóták voltak, mint pl.: a „Cserebogár”, „Ne menj rózsám a tarlóra”, „Végigmentem az ormódi…”, „Magasan repül a daru”, stb. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Ady Endre verseire Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly, Szénfy Gusztáv és a cigányzenekarok játszották, terjesztették Magyarországon és külföldön. Bartók Béla ezt írta: „ A cigányzenészek tartsák meg a repertoárjukat minél régiesebb színezetben!” Kodály Zoltán szerint „ a magyar nóta a múlt századi társadalom tükörképe.” Hubay Jenő, a zeneakadémia igazgatója, világhírű hegedűművész és zenepedagógus, a nemzet zenéjének a magyar nótát tartotta.
1990-ben megalakult a 100 tagú cigányzenekar, azóta a világot járják, óriási sikerrel. Losonczi Ágnes zeneszociológiai könyvében a zenei műfajok kedveltsége között első a magyar nóta, majd ezt igazolta Malecz Attila felmérése is 1987-ben. 1940-ben ezer helyen szólt a cigányzene Magyarországon, majd 1990-ben már csak 230 helyen és 2010-ben…? Utolsó órában vagyunk, hogy megmentsünk egy műfajt, amely a zenei kultúránk része volt, és reméljük az is marad még sokáig!
A magyar nóta megmentésére, utánpótlás nevelésére, szerzők, énekesek érdekképviseletére hozta létre nógrádi Tóth István a magyar Nóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületét 1990-ben. 20 év alatt 117 magyar nóta kiadvány jelent meg (kazetta, CD, DVD, kotta, könyv, és on-line). Új szerzemények bemutatására az egyesület Nótaolimpiát szervez, 4 évente (2009-ben Csepelen volt a 7.). A Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének támogatásával 7 éve énekiskola, valamint 16 éve nótatábort működtet. A fentieken túl a Nótaszerzők Egyesülete szakmai konferenciákat szervez, illetve „Csendül a Nóta” címmel, 35 éve műsoros rendezvényeket és szerzői esteket rendez.
Gaál Gabriella 1985-ben Nótatörténeti kiállítást mutatott be a Pataky Művelődés házban, ezt az anyagot bővítette ki az utóbbi 50 év eseményeivel Nógrádi Tóth István, az egyesület elnöke. A 2013. március 3-án, vasárnap megrendezésre kerülő kiállítás keretében fellép: Madarász Katalin, Hatvani Kiss Gyöngyi, Szőllősi Emese, Erdős Melinda, Nógrádi Tóth István, Tarnai Kiss László, Kolostyák Gyula és Zámbó Imre. A kiállítást szerkesztette és a programot rendezte: Nánássy Lajos, míg a fellépő előadókat Szalai Antal és cigányzenekara kíséri élőben
Helyszín: Csepeli Munkásotthon, 1215 Bp. árpád út 1.

forráshttps://www.dalok.hu/hirek/id/1713