MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA hírei

Húzd rá, cigány!

10 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Hozzászólások:


anyu66 \| 2014. január 11. \| 14:51:35 Egyszerü a megoldás, igen magas szinvonalon kell játszani és kicsit leporolni. Nem várható el a fiataloktól, hogy helyenként borzalmas magyar nótákat hallgassanak nyávogó sokadrangú énekesektől. Én nagy Budapest Bár rajongó vagyok, minden évben igyekszem elmenni legalább egy koncertjükre, nekik tényleg a közönség a fontos meg az előadás minősége, ők igazi kávéházi cigányzenét játszanak, amihez nyúlnak mind élvezetes, akár száz évvel ezelőtti, akár a hetvenes évekből valamilyen feldolgozás. Postmaster \| 2014. január 11. \| 13:07:31 Rothandi \| 2014. január 11. \| 12:43:29 Lehet. Sőt az is, hogy az ilyen kukacoskodás miatt szórnak ki nagy tehetségeket. Rothandi \| 2014. január 11. \| 12:43:29 Postmaster \| 2014. január 11. \| 10:06:01 Akkor biztos, hogy már az első fordulóban kiesett volna egy "Voice of Hungary" vetélkedőn... :) Postmaster \| 2014. január 11. \| 10:06:01 Rothandi \| 2014. január 11. \| 09:49:23 :) Bessenyeiből akár operaénekes is lehetett volna, akkora hangja volt. A zenekarnak és a partnereknek viszont gyakran problémát okozott, hogy "föléintonált". Rothandi \| 2014. január 11. \| 09:49:23 Postmaster \| 2014. január 11. \| 09:24:41 Lehet, hogy néha hamis, de annyira nem lehetett az, ha hosszú éveken keresztül "vitte" az Operettben a "Hegedüs a háztetön"-t... :) Postmaster \| 2014. január 11. \| 09:24:41 hecketaper, Rothandi Igen, Bessenyei is jól énekelt magyar nótát, sőt sanzont is. A stílusa hibátlan volt, de néha hamis. Rothandi \| 2014. január 10. \| 19:57:28 színlapot Rothandi \| 2014. január 10. \| 19:57:08 hecketaper \| 2014. január 10. \| 19:34:58 :))))) Nézd meg a címlapot! (Fábry, Ránky, Bessenyei & Co. crème de la crème...) :) Rothandi \| 2014. január 10. \| 19:54:29 Hunne1 \| 2014. január 10. \| 19:31:38 "Elhuzza (ta) nektek Viktor a notátokat csak legyen idötòk tancolni" Móriczka! Ezzel a süket dumával menj át egy másik cikkhez, most itt mulatunk... :) hecketaper \| 2014. január 10. \| 19:34:58 Rothandi \| 2014. január 10. \| 19:14:37 A Dúvad című filmben is nagyot alakított! hecketaper \| 2014. január 10. \| 19:32:12 Postmaster \| 2014. január 10. \| 18:43:36 Kállay Bori: A szeretőm baka volt A kedvencem a művésznőtől. Hunne1 \| 2014. január 10. \| 19:31:38 Elhuzza (ta) nektek Viktor a notátokat csak legyen idötòk tancolni izo1210 \| 2014. január 10. \| 19:28:52 Sajnos már étterembe menni sincs pénzem, nem hogy elő zenéért is fietni... Sajnos. Hunne1 \| 2014. január 10. \| 19:26:41 Van magyarföldön valami amit a magyarok saját maguk öneröböl képesek megörizni vagy megmenteni a rossz Image -en kivül Rothandi \| 2014. január 10. \| 19:14:37 Emlékeztek Bessenyi Ferenc "Egy magyar nábob" c. filmben alakított mulatozására??? :) Postmaster \| 2014. január 10. \| 18:43:36 hecketaper \| 2014. január 10. \| 18:27:20 Hát igen, a stílus! Ez a gyengéje a legtöbb mai "nótázónak". (Hozzáteszem: operetténekesnek is.) Javaslom még: Páger magyar nótát énekel. A maiak közül: Kállay Bori. hecketaper \| 2014. január 10. \| 18:27:20 Üssétek be ezt: Jávor Pál mulat Rothandi \| 2014. január 10. \| 18:17:51 Magyar nótához, népzenéhez inkább kapcsolódik pl. a Muzsikás Együttes (sok társukkal együtt), míg a cigányzene mára kifejezetten szórakoztatózene lett. Egy jó cigány banda minden turistának megtalálja a kedvenc "nótáját"! (Balatonfüreden a Baricska csárdában még japán turistáknak is képesek voltak valami ismert dallamot játszani, azok meg majd sírva fakadtak a gyönyörűségtől.) Cigányzene már csak nagyon kevés helyen található. Akinek nem tetszik, ne menjen ilyen helyre... Postmaster \| 2014. január 10. \| 16:23:52 homesick \| 2014. január 10. \| 16:16:01 Ezt én is el tudom képzelni, de a cigányzenéről nekem nem a vacsora jut az eszembe, hanem minden, amit a kamarazenélésről gondolok. És ebbe a klasszikus zene mellett a dzsessz és a rockzene is belefér. Az úgynevezett "magyar nóta" műfaja ma rendkívül ingadozó színvonalú (előadófüggő), de a cigányzenekarok tudnak szinte mindig elérnek egy színvonalminimumot. homesick \| 2014. január 10. \| 16:16:01 Vannak dolgok amikre nincs kereslet, lehet mestersegesen ideig oraig latszatot kelteni, de vegeredmeny boritekolhato. Felreertes ne essek, szeretem az elozenet de vacsora kozben tolakodonak tartom ha odajonnek bazsevalni..... lorant \| 2014. január 10. \| 13:08:18 Jo felutes, kb errol van szo. Postmaster \| 2014. január 10. \| 15:46:47 gétébé \| 2014. január 10. \| 15:43:49 Azt hiszem, idővel újra egyre népszerűbb lesz minden, ami élő zene, ami nem playback. A cigányzenében benne van minden, amit a zenében szeretni lehet. gétébé \| 2014. január 10. \| 15:43:49 Az autentikus cigányzene egész más, mint amiről itt szó van. Ebben az esetben cigány muzsikusok játszotta zenéről, zömében műdalról van szó, amit helyesen, éttermi zenének hív Diepeveen. Egyébként teljesen igaza van, és ugyancsak örvendetes, hogy egy Holland származású barátunk tesz a műfaj segítségére valamit. Ha már más nem. Független ez attól, hogy egyesek szeretik, vagy sem ezt a zenét, létjogosultsága a hazai zenei életben, egyesek fikázása mellett is, tagadhatatlan. Színvonalában messze meghaladja a ma hallható, haszonszerzésre alapozott, a média sulykolta szemétnél, amit különböző neveken löknek a "nagyérdemű" elé. Így igaz ez akkor is, ha az ízlésünk esetleg nem feltétlenül találkozik a műfaj nyújtotta élményekkel. Postmaster \| 2014. január 10. \| 15:24:14 A cikkben említett Budapest Bár is zenéje is jelzi, milyen közel áll ez a műfaj a szalonzenéhez. Sikerük pedig azt, hogy a fiatalok számára is érdekes lehet. deddy \| 2014. január 10. \| 15:00:47 Egy kis kiegészítés. Ugye tudjuk, hogy a Dankó az egykori MR.vidéki studió hálózatán jött létre. Csak kérdezem ,ugyan melyik műsorra van, vagy lenne nagyobb szükség? deddy \| 2014. január 10. \| 14:56:46 Szaladó: nem kétlem, és nem is állítom az ellenkezőjét, a jó cigányzenészek valóban nagy , egyesek virtuóz hangszeres tudással rendelkeznek. Nem is akarom a két műfajt összehasonlítani. Csak azt gondolom, hogy ha a cigányzene megérdemel egy országos földi sugárzású hálózatot(nem hinném)akkor az oldies pop is. 3 éve Horvátországban, ha jól emlékszem az ottani katolikus rádió is a 60-70-es évek angolszász zenéit "nyomta". hecketaper: sajnos elég nagy baj, ha azok akik ezt a rádiót kitalálták azt hiszik, hogy minden hüle falusi a Dankó rádiót hallgatja. hecketaper \| 2014. január 10. \| 14:39:34 Szaladó \| 2014. január 10. \| 13:49:31 Egyetértünk,ám annyival kiegészíteném,hogy a Dankó óránkénti hírműsorai leleplezik az új rádió létrejöttének valóságos okát;fideszpropaganda a hüle falusiaknak,nyakló nélkül... Szaladó \| 2014. január 10. \| 14:37:58 deddy \| 2014. január 10. \| 14:20:08 A legelső kereskedelmi rádiók között indult a 92,9 MHz-en a Sztár rádió, aztán lehúzta a rolót. Biztosan igazad van, hogy kellene. A magyar beat-pop-rock egy eleinte olasz és német, majd angolszász stílus magyar nyelvű válfaja. Művelői javarészt zeneileg képzetlenek máig is. A cigányzene pedig egy ízig-vérig magyar stílus, amely mögött hatalmas hagyomány és hangszeres tudás van. Persze nem egyedülálló, a román és a szlovák ciányzene hasonló. deddy \| 2014. január 10. \| 14:20:08 Szaladó \| 2014. január 10. \| 13:49:31 A Dankó rádió véleményem szerint egy elhibázott lépés volt. Nem hiszem, hogy olyan nagy hallgatói tábor követelné ezt a fajta stílust, műsort, hogy egy országos hálózatot érdemelne. Ugyanakkor ha már így alakult, a 60-70-es évek magyar beat-pop-rock felvételek legjava is megérdemelne egy ilyen hálózatot. Annyi hallgatója biztosan lenne, mint a Dankónak. Gondoljunk csak azokra akik ezen a zenén nőttek fel. Külföldön millió oldies műsor van a neten, nálunk meg semmi. Ha ez még érdekel valakit ajánlom figyelmébe a www.goldmusic.hu oldalt. Szaladó \| 2014. január 10. \| 13:52:15 A cikkhez: a Budapest bár nem cigányzenét játszik, hanem régi slágereket dzsesszesen, igaz, némi cigányos áérrel. Óriásiak! Szaladó \| 2014. január 10. \| 13:49:31 Egy gazdag hagyomány kiirtásában múlhatatlan érddemei vannak a hivatalos zeneoktatásnak, amely a cigányzenét kirekesztette az "értékes" és a népzenei stílusok művészetek közül. Valamit magára adó "kultúrember" viszolyog tőle. Kitörő örömmel üdvözöltem a Dankó rádió indulását, de a műsorainak a színvonala minden kritikán aluli. A zenei kínálat sovány, a szerkesztése primitív (hallgató-andalgó-csárdás-friss; sorozatban, hangszeres zene szint semmi), a műsorvezetése émelyítően negédes és információ-szegény. panelszoci \| 2014. január 10. \| 13:21:53 lorant \| 2014. január 10. \| 13:08:18 De nem ám, helyette nézi a való világot a tahó magyar, az ám a kúúútúúúra! :))) lorant \| 2014. január 10. \| 13:08:18 A kultúra változik, a szórakoztatás is. Operát sem írnak manapság és a cigány zenére sincs igény 80 éves kor alatt. panelszoci \| 2014. január 10. \| 12:32:51 Most akkor cigány, vagy roma? Romazene. Postmaster \| 2014. január 10. \| 12:19:05 A sok szinonimához még egyet: szalonzene. Százszor inkább ez, mint a szintetizátoros lakodalmas rock.
HIRDETÉSTrencsényi Zoltán\| NOL\| 2014. január 10.
Éttermi muzsika – Boross Lajos prímáskirály és zenekara Móricz Simon Aki az alapítvány célja és neve között némi ellentmondást vél felfedezni, téved, hiszen amikor a kávéházi cigányzenéről beszélünk, akkor egy érzékeny műfaji egyvelegre kell gondolnunk, ami jó ízléssel sűríti magába az autentikus cigányzenét, a magyar nótát, a csárdást, a komolyzene léleksimogatóbb darabjait, polkákat, keringőket, a musical és a dzsessz örökzöldjeit, a korabeli filmek legnépszerűbb slágereit és a magyar népzenét. Továbbá abban sincs semmi meglepő, hogy éppen egy holland cégvezető szeretné ezt a szép hagyományt ismét bekötni a holland és a magyar zenei élet vérkeringésébe, mert Frido Diepeveen a magyar cigányzenészek által is elismert kitűnő hobbiprímás, aki azért költözött 2003-ban Magyarországra, mert mesterfokon szerette volna megtanulni a magyar cigánymuzsikát. Gyermekkorában (lévén nagymamája magyar származású) sokat nyaralt hazánkban, emlékei szerint már akkor megfogta az a szép melankólia, személyesség és szenvedélyesség, ami a cigányzenéből árad. Hegedülni kezdett, de a komolyzenei tanulmányok közben, a magyar cigányzene szeretete nem kopott, így jól ismert prímásoktól tanulta a műfaj mesterfogásait, s hogy ez a tanulási folyamat minél hatásosabb legyen, végül hazánkban telepedett le. Sőt. 2007-ben (sok kitűnő hazai prímás mellett egy japán hölggyel együtt) a prímásversenyen is elindult; a szokatlan történetre még az érdekességekre vadászó televíziós műsorok is lecsaptak. HIRDETÉS Frido Diepeveennek akkoriban adódott először lehetősége arra, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt is elmesélje, hogy Hollandiában milyen nagy kultusza van a magyar cigányzenének. Elmondta, amit azóta már oly sokszor: a holland sokféle nemzet kultúráját nyitottan magába fogadó nép, amely örömmel vette a hosszabb-rövidebb ideig ott muzsikáló magyar cigányzenészek művészetét is. Sőt. Egy időben az egyetemeken, a fiatalok körében kimondottan divatosnak számított cigányzenekart alapítani, volt, hogy hatvan ilyen jellegű, diákokból álló együttes működött Hollandiában! Nem csoda, hogy nagyon sok holland nagyváros éttermében is naponta felcsendült a cigányzene. Idővel azonban ez a divat megkopott, az élő muzsikát háttérbe szorította a CD-ről játszott, a nyugodt, hangulatos vendéglátóhelyeket (köztük a magyarokat is) pedig felváltották a gyorséttermek, vagy az újfajta kuriózumokat kínáló görög és kínai étkezdék. Ez a folyamat tehát Hollandiában sem történt másképpen, mint Magyarországon. Szirmai László, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója szerint most már lassan mi sem vagyunk messze attól, hogy a hungarikumnak számító zenei műfaj feledésbe merüljön. A kávéházi cigányzene háttérbe szorulásának okai hasonlók. Egyre kisebb a fizetőképes kereslet az éttermek, zenés szórakozóhelyek iránt, amelyek mind nehezebben gazdálkodnak, így vezetőik is ott faragnak a költségekből, ahol csak tudnak. A cigánypecsenye hozzávalóiból nehéz bármit is kispórolni, a cigányzene hozzávalóiból a CD térnyerése után viszont megtakarítható a muzsikus… Szirmai egyéb okokat is említ. Szerinte a fiatal vendéglátós szakemberek nem feltétlenül az élőzene élményével kívánják hangulatossá tenni éttermeiket, manapság nagyobb divat érdekes ételkínálattal, vagy szokatlan környezettel csalogatni a vendéget. A hagyományokra, így az éttermi élő muzsikára is jóval kevesebb figyelmet fordítanak. És az sem tesz jót a műfajnak, hogy néhány évtizede feltalálták annak szintetizátoros, kiüresített, mulatós változatát, amelyet könnyű fogyaszthatósága, igénytelensége igen népszerűvé tett. Nem kell hozzá kifinomult hallás, zenei tájékozottság, mint az éttermekben játszott eredetijéhez. Frido Diepeveen, hobbiprímás A nyolcvanas években, a Nagykörúton hatvannégy helyen szólt a különféle muzsika, csak a Béke Szállóban öt zenekar húzta a hotel különféle éttermeiben, bárjaiban, kávézóiban. Manapság egész Budapesten talán, ha tíz étteremben hallható még cigányzene, de hogy pontosan hol és hányan művelik, arról nyilvántartás nincs. Már az sem nyújt támpontot, hogy hány vendéglátós muzsikus vizsgázik az ORI- vagy az OSZK vizsgáin, ekképpen, hány zenész kap működési engedélyt, merthogy 2006-ban az illetékes minisztérium megszüntette a vizsga kötelezettségét, mondván az a művész, aki annak vallja magát. És lássuk be: van is ennek realitása, ha már a politikusok esetében ez így van (az a politikus, aki annak mondja magát), miért lenne máshogyan a futballistáknál, az ágyúöntőknél vagy a cigányzenészeknél. A fenti folyamat eredményeképpen ma állástalan éttermi muzsikusok százai élnek Magyarországon. Akad, aki végleg feladta: biztonsági őrnek vagy zöldségesnek állt, akad, aki alkalmi fellépésekből igyekszik talpon maradni, és van, aki külföldre igyekszik, noha a lehetőségek ott is szűkülnek, és nem csak Hollandiában, máshol is. Megszűntek a zenés magyar helyek Helsinkiben, Amerikában, több német nagyvárosban, egyebek mellett bezárt a müncheni Piroska csárda és a hamburgi Puszta csárda. A műfaj feltámasztására alig néhány kísérlet született. Ezek egyike 2006-ban, amikor a kulturális vezetés létrehozott egy programot, amely lényege szerint állami támogatással segítette volna a cigányzenészeket munkához. Azaz, ha egy-egy étteremben foglalkoztattak volna cigány muzsikusokat, akkor az éttermet csupán a művészek gázsija terhelte volna, a különféle járulékokat átvállalta volna az állam. Szirmai László szerint az ötlet reményekre jogosított, de hamar befulladt, mert a vendéglátósok passzívak voltak, ha mégsem, akkor közülük sokan elfelejtették kifizetni még a rájuk eső részt is, ne is folytassuk… Sikeresebbnek tűnik a Budapest Bár nevű formáció kísérlete, amely némi fazonigazítással a fiatalok körében divatot csinált a korabeli kávéházi, éttermi muzsikából, és most itt a legújabb kezdeményezés: a hollandok által létrehozott Magyar Nóta Alapítvány. Ennek terveiről szólva Frido Diepeveen azt mondja, reményeik szerint az alapítvány segítségével a hollandok negyedévente fogadnak majd magyar zenekarokat, amelyek a helyi muzsikusoknak tanítják a cigányzene mesterfogásait. A magyar zenészek koncerteket is adnak majd, szélesebb körben népszerűsítve a műfajt. De a tervek szerint már 2014 nyarán holland zenészek jönnek hazánkba, akik viszont itt sajátítják el a cigányzene leghitelesebb fordulatait. Készül egy honlap, amelyen információk tucatjai mellett nagyon sok vonatkozó hang- és videofelvétel tekinthető meg, az alapítvány egy online rádiót is működtet majd, és tehetséges, ﬁatal, magyar, de lehetőségek híján lévő cigányzenészek pályára segítését is célul tűzte ki. Frido Diepeveen szerint a magyarok a mostanában tapasztalható múlt szeretet ellenére bizonyos jelképeket mintha a kellemetlen és hamis önképek közé sorolnának. Talán így gondolnak a cigányzenére, ha tetszik: az éttermi muzsikára is. Pedig a holland üzletember szerint ez a muzsika is hozzájárul a magyar hagyományok, a magyar értékek őrzéséhez. Úgyhogy, miként Petőﬁ vagy Vörösmarty, ő is azt tanácsolja: Húzd rá, cigány! Infó: A cikk eredeti változata a 2014.01.10-i Népszabadságban olvasható. Zene – Holland alapítvány született a magyar hagyományokhoz tartozó cigányzene megmentéséért Frido Diepeveen Magyarországon élő, holland származású üzletember a munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Randstad nevű cég kereskedelmi igazgatója, a világhírű magyar kávéházi cigányzene megmentése érdekében (Willem Gülcher holland klarinétos ötletére), zenészekkel, volt politikusokkal, szakemberekkel, barátaival együtt létrehozta a Magyar Nóta Alapítványt.