Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szomszéd háztömbben lakik egy hölgy, aki 55 éven át állt színpadon. Az utóbbi időben keveset láttam, kiderült, negyedszer kapott szívinfarktust és a műtét után a kórházban lábadozik. Méltatlanul kevés nyugdíjból él, méltatlanul elfelejtették. Szóljon hát akkor e történet róla, úgy, ahogy eddig keveseknek mesélt, úgy, ahogy kevesek ismerik. Szóljon azért, hogy a mai kor illetékeseinek eszébe jusson, hogy ki az a művésznő, aki díjak nélkül él, bár már régen elismerhették volna tudását.
Horváth Zsuzsa, a világon egyedülálló cigány prímásnő 1943. március 6-án született Pomázon. Zenész dinasztia sarja. Édesapja, Horváth Gyula zenekarvezetőként, prímásként élte életét. Édesanyja vegyészmérnöknek tanult, ám ebben a szakmában soha nem tevékenykedett. Rokonságban áll a külföldön érvényesülő Zsolnay Olga színésznővel és Zsolnay Rózsi énekesnővel. Bár nem közeli, mégis rokoni szálak fűzték Tolnai Klárihoz is, amit maga a művésznő is fontosnak tartott.
Az édesapja akkor kezdte el tanítani, hegedülni, amikor a szomszédban lakó Pistikével és annak apjával megtanulta a hegedülés alapjait. Egy napon úgy ment haza, hogy bemutatta apukájának, hogy tud hegedülni. Ez annyira megtetszett a prímásnak, hogy 120 magyar nótát tanított meg a lányának. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert kilenc évesen elvesztette apját. Anyukájával és két testvérével maradtak gyászukkal, fájdalmukkal. A diplomás anya bejárónő lett zsidó családoknál, és mosónőnek állt. Azonban nem hagyta, hogy lánya elkallódjon, ezért Boross Lajos Kossuth díjas prímáskirálytól kért időpontot. „A Mester meghallgatott a Tűzoltó utcai lakásában, ahol édesapám által tanult nótákat játszottam. Boross Lajos annyira odavolt, hogy ingyen növendékévé fogadott.” – emlékezik vissza a művésznő. Ebben az időben a Pomáz, Budakalász területén lévő kocsmákban játszott magyar nótát a kislány, és ezért fizettek neki. „Édesanyám, sokszor hullatta könnyét, hogy az általa főzött ebéd az én munkámból van.”
Egyébként az említett prímáskirály, két tanítványára volt legjobban büszke, az egyik, Horváth Zsuzsa, aki az ajánlására 1953-ban a Rajkó zenekar alapítója lett. Olyan kiváló művészek voltak e zenekar tagjai, mint Kállai-Kiss Ernő klarinétkirály, Lendvai Csócsi József és Jenő vagy Berki László. Fellépett velük szólóénekesként Kovács Apollónia, Gaál Gabriella. Színészek szavaltak előadásokon, mint Béres Ilona. Latabár Kálmánt, Jávor Pált, Gyurkovics Máriát is kísérte több vidéki hakniban. A Cinka Panna című film főszereplője lett. A karmestere, Farkas Gyula volt. Számtalan külföldi szereplése volt, ám mindez szegénységben.
Minderre úgy emlékszik vissza: „Örültünk, ha zsírt és kenyeret vettünk. Az igazi mégis az volt, amikor megtapsolt a közönség, hiszen még a fellépő ruháinkat is magunknak vettük. Ám a közönség szeretete mindenért kárpótolt” Az 1960-as években újságcikkek jelentek meg, hogy szárnyra kapta a világhír. A metrókon, az aluljárókban óriásplakátok hirdették fellépéseinek színhelyét. Helsinkiben és Varsóban VIT díjat kapott, meghívásra eljutott a Buckingham palotában és a svéd királyi családnak is hegedült. Játszott Jakartában és Szingapúrban is. Mégis hatalmas öröm volt neki, hogy akkoriban a Kulik Gyula téren (ma Kálvária tér), 30 hírességet kísért, többek között Tompa Pufi, Sárdy Jánost, Kovács Apollóniát, László Imrét.
Később megalapította saját zenekarát. Vidéken kezdtek el muzsikálni. Balassagyarmat, Salgótarján, majd Budapest több helyén sikert arattak. Játszott azonban Budapest valamennyi patinás szállodájában, és éttermében is (Hilton, Emke, Nemzeti Szálló, Dömsödi csárda) Utolsó állomása a Kulacs étterem volt. A külföldi közönségnek nagy kedvence volt. Már a repülőtereken érdeklődtek, hogy hol játszik Horváth Zsuzsa. Volt olyan eset, hogy 50-60 fős holland társaság a zárórát figyelmen kívül hagyva reggelig gyönyörködtek játékában. Külön öröm, hogy a 100 tagú Cigányzenekarban is hegedült, kísérhette fiát is Tolnai András magyar nótaénekest. Több európai országba eljutott a zenekarral. Az örömök után azonban 2003-ban öt nap alatt két szívinfarktust kapott. Egészségügyi okok miatt megvált legnagyobb szerelmétől, a színpadtól. Gyógyulása után otthonában még tanította növendékeit, mert a muzsika az életet jelentette neki. Az életet, amit ő is édesapjától és a roma zenész ősöktől hozott. „Minden óra úgy kezdődött, hogy megkérdeztem a diákjaimat, hogy ettek-e, mert bizony én sokat mentem éhezve Pomázról Budapestre.” Növendékei közé tartozott Roby Lakatos és Mága Zoltán. Mindkét hírességre büszke, hiszen világszerte ismert és elismert hegedűművészek lettek. A tanítást viszont romló egészségi állapota és egy műtéte miatt abba kellett hagynia 6 évvel ezelőtt.
„55 évet töltöttem a pályán, fantasztikus tehetségeket látok kibontakozni, de sajnálom, hogy a magyar nóta kiszorult a vendéglátóegységekből. A tradicionális cigánymuzsika kihalóba van, mert nem lehet megélni ebből a szép szakából. Szívesen tanítanék ma is, ha tudnék. El nem lehet mondani azt az örömet, amikor a hegedűn tanulónak újabb technikákat tudtam megmutatni és ők addig gyakoroltak, míg nem sikerült nekik.”
Az elmúlt hetekben újraélesztették. A klinikai halál állapotából jött vissza az élők sorába. Istennek köszönhetően szépen gyógyulgat. Mélyen vallásos a Horváth Mihály téri Józsefvárosi plébánia gyülekezetének tagja.
„ A Jóistennek van még terve velem. Pomáztól eljutottam a svéd királyig. Ám egyetlen kitüntetést nem kaptam a hazámtól, ahol élek. A 8. kerületben érzem itthon magam, amit egyre jobban fejlesztenek. Hiszen, Józsefváros a művészek városa volt. Akárhányszor lemegyek a közértbe pályatársakkal, kollegákkal találkozom. Sajnos egyre kevesebbel, mert most halt meg Buffó Rigó Sándor.”
A zenészek városában él, családja támogatja gyógyulásában és orvosai hamarosan hazaengedik a Nótakirály édesanyját. Alig várja, hogy otthon legyen családja körében és hallgassa a magyar nótákat és cigánymuzsikát, mert szerinte, amíg egy magyar ember él, nem hall ki a cigánymuzsika. A művésznőhöz eljutott a barátok, kollégák, aggódó üzenetei. „Ezúton az Emberi hang című lapon keresztül szívem összes szeretetével hálásan köszönöm minden kollegámnak, barátomnak, ismerősömnek a jókívánságaikat. Mindenkinek kívánok jó egészséget Isten áldásával!”
Írta: Patak Gábor Gaba
Fotók: Családi archívum
Forrás: http://emberihang.hu/?p=803
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!