Nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy a múlt hét csütörtökének estéjén egy nem mindennapi gálaműsort láthattunk a HSMK-ban, melyet a szervezők a tragikus sorsú Haitit támogató szándékkal rendeztek meg. Elszámolhatnánk ezt a rendezvényt is a nagykanizsai igencsak bőséges, megszokott szinvonalú kulturális kinálat egyik alkalmaként, ám a február 4-i, elképesztő sikerű gála, ennél jóval többet érdemel-írja egy olvasónk.

Sajnos a rendezvény kiválóságát nem érzékeltük a helyi média kulturális hiradásaiból. Ezért aztán én, egy ember a jelenlévő közönség soraiból, azt hihetném, hogy egy másik rendezvényen voltam, sehogyan sem azon, melyekről méltatlanul rövid és pontatlan hireket adtak!
Kinek jó ez?! Kinek jó az, hogy elfelejtünk odafigyelni arra, ami valóban kimagaslóan jó, ami példaértékű, ami igazán képes hatni az emberi lélekre?!

Természetesen megérdemli Teleki László országgyűlési képviselőnk, hogy megköszönjük kezdeményezését, s a többi szervezőnek „az ügy” mellé állitását. Nyilván a szervezők közös elképzelése volt a szinpadon látott szereplőgárda felkérése a Haitiért rendezett gálára. Nagyon szerencsés volt a „válogatás”, mert a műsor minden szereplője azonosult a rendezvény nemes céljával és abszolut maximumot nyújtott. A közönséget nem lehet megtéveszteni. A vastapsok azért zúgtak az egész rendezvény alatt, mert a szinpadon az történt, ami komoly elismerésre ösztönzött mindannyiunkat. S a gálaműsor végén azért tapsoltunk ülőhelyeinkről szinte varázsütésre felpattanva és közel 1o percig állva és lelkes meghatódottsággal együtténekelve a szinpad művészeivel, mert a gála olyan katartikus élményekkel töltött fel mindannyiunkat, hogy túláradó érzelmeinket, elismerésünket és köszönetünket csak felállva és tenyerünket vörösre tapsolva tudtuk kifejezni!

A műsor folyamata az első perctől az utolsóig – példaértékű műsorvezetéssel – a lehető legszimpatikusabban volt kézbentartva. Ki gondolta volna, hogy a népszerű Vigadó-Duó énekespárosa műsorvezetőként is kiválóan vizsgázik?! Értékes élményt jelentett és vastapsot érdemelt a Kanizsa Csillagai kitűnő produkciója és a Kanizsa Táncegyüttes magas szinvonalú és látványos néptánc összeállitása a műsor első részében. Hatásosnak és érdekesnek bizonyult, hogy a műsorvezetők, Ernszt  Katalin és Nemere László, hol egy fotósorozat levetitésével, hol egy épp odaillő dal eléneklésével és még sok más „eszköz” bevetésével, igazán mesteri természetességgel vezették a közönséget a szinpadi történések folyamatában egészen a végkifejletig, a gála hatásos befejező részéig, a közönség megénekeltetéséig. Felhőtlenül szórakoztunk csütörtök este, de Haitit  egy percre sem felejtettük el... Városunk és a gála rangját emelte, hogy Svédország nagykövetasszonya megtisztelt bennünket a jelenlétével és a barátjával (aki az ENSZ egyik magasrangú képviselője Haitin) folytatott e-mail-es kapcsolatáról való beszámolással szinte a haiti történések közvetlen közelébe kerülhettünk...

A gála legforróbb részleteit természetesen ifj. Sánta Ferenc hegedűművész-primásnak és kitűnő cigányzenekarának, valamint Budai Beatrix, nagyon tehetséges, fiatal nóta-és operetténekesnőnek köszönhettük. A nótaénekesek jelenlegi legfiatalabbja sziporkázott a nagykanizsai szinpadon. Mindegy, hogy nótát énekelt, vagy operettrészleteket, mindkét műfajban hihetetlenül magas teljesitményt nyújtott. Gyönyörű, érett produkcióival meghóditotta a kanizsaiakat. Örült a szivünk, hogy a mi Vigadó-Duónkat is hallhattuk ifj.Sánta Ferencék kiséretével énekelni. Mindkét énekesre büszkék lehetünk. Szép hangjuk, eleganciájuk és hiteles előadásuk egyszinten mozgott, összecsengett ifj. Sánta Ferencék szinvonalával.

Vastapsainkkal kifejeztük hálánkat és elismerésünket azért is, hogy a Kossuth-dijas ifj. Sánta Ferenc, erős gerincbántalmai ellenére nemcsak, hogy szinpadra lépett, de virtuozitásával most is elbűvölt mindannyiunkat. (Reméljük, hamarosan felgyógyul betegségéből!) Természetesen nemcsak ő, hanem zenekara is, (ahogyan a műsorvezetők emlitették, a  „Magyar Nemzeti Cigányzenekar kamarazenakara” is) fantasztikus élményt nyújtott!
Vastapsainkkal megköszöntük azok munkáját is, akik a háttérből segitették a szinpadon szereplőket (biztosan sokan voltak) és akik lelkiismeretes szervezéssel elérték, hogy a kanizsaiak közel egymillió forintot utalhattak Haiti megsegitésére.
S bár a hiradásokban közölt háromszáznál jóval többen voltunk az emlékezetes gálán, lehettünk volna kicsit többen is... Bizony sajnálhatják, akik otthon maradtak!      
      M.J.

( A gála bevétele megközelítette az egymillió forintot, amely a belépőjegyek és a támogatójegyek árából folyt be- a szerk.)

http://szuperhir.hu/viewcontent/mondo/20100208az-olvaso-irta-nem-szabad-szo-nelkul-elmenni-mellette.html