Fejős Jenő: Legyen a Magyarnóta Fővárosa Kecskemét

Eseményekben gazdag hetek vannak Fejős Jenő ezüstkoszorús nótaénekes mögött. Sokak örömére 2010 után idén ismét ő szervezte a Hírös Hét Fesztivál népszerű, főtéri magyarnóta estjét. Augusztus végén a Hírös Agórában a Dankó Klub rádió készített közönség előtti felvételt, amelyben szintén közreműködött, néhány napja pedig megjelent a „Résnyi betekintés a magyarnóta világába” című könyve. Pihenésre azonban nincs idő, hiszen október 3-án, szombaton 14 és 19 órakor ismét színpadra lép a Hírös Agórában.

Fejős Jenő: Legyen a Magyarnóta Fővárosa Kecskemét

Galéria

Sok éve dolgozik, küzd azért Fejős Jenő, hogy Kecskemét legyen a Magyarnóta Fővárosa. Az ehhez vezető úton jelentős állomás volt az augusztusi, főtéri nótaest, melyen a műfaj kiválóságai léptek fel. Az érdeklődők láthatták-hallhatták mások mellett a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Kalmár Magdát, és Itt volt Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész is. Az énekeseket a 100 Tagú Cigányzenekar sztárzenekara kísérte.

- Nagy öröm számomra, hogy ismét lehetőséget kaptam a magyarnótaest megszervezésére a Hírös Hét Fesztivál keretében. Az est sikere egyértelműen bizonyítja, hogy ez a műfaj továbbra is közel áll az emberek szívéhez. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ünnep volt ez az este, amellyel a magyarnóta és Kecskemét hírnevét egyaránt öregbítettük – nyilatkozta a Kecskeméti Lapoknak az idén március 15-e alkalmából Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Fejős Jenő.

Ezzel a céllal írta meg Fejős Jenő „Résnyi betekintés a magyarnóta világába” című könyvét is. A kötet alcíme: Segédanyag a döntéshozók részére a Magyarnóta Fővárosa cím elfogadásához. A szerző szerint ugyanis a város vezetésének szándéka is szükséges ahhoz, hogy a 2014-ben a hungarikumok közé sorolt magyarnóta központja legyen Kecskemét. Az augusztusi nótaest után Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar főtitkár-menedzsere megerősítette lapunknak: a zenészszakma képviselői és az énekesek is kiállnak az elképzelés mellett.

- Régóta kötődünk Kecskemét városához, főként a város ismert nótaénekesének, Fejős Jenő életművész barátunknak köszönhetően, akinek több rendezvényén is részt vettünk már. Nóta Televízió Nótasztár című tehetségkutatójának döntőjét az ő közbenjárására a kecskeméti színházban rendezték meg egy alkalommal, ez a budapesti médiában is nagy visszhangot kapott. Akkor kijelentettük, lefektettük hivatalosan, alá is írtuk, hogy Kecskemét a magyar nóta fővárosa. Úgy éreztük, fontos, hogy fizikailag is legyen egy olyan hely, ahol a magyar nótát megbecsülik, egy olyan szimbolikus és valós miliő, ahová kötődhet ez a műfaj. És Kecskemét mindenképpen megérdemli ezt a címet – jelentette ki Beke Farkas Nándor.

Azt most még megjósolni sem lehet, hogy Fejős Jenő álma mikor válik valóra, a közönség azonban hamarosan ismét találkozhat vele és barátaival. Október 3-án, szombaton 14 és 19 órakor is színpadra lép a Hírös Agórában. Igyekeznie kell annak, aki szeretné látni, hallani a műsort, mert a jegyek jelentős része már szeptember első felében elfogyott. Az est címéül ezúttal – tekintettel a közelgő évszakváltásra – Magyarádi Jenő és Hendi János egyik népszerű dalának kezdő sorát választották: „Ne gondold, hogy az őszi szél csak a bánat felhőt hordja”. A fellépő énekeseket már többször is láthatta, hallhatta a művelődési központban a hírös városi közönség. Itt lesz Polojtay-Érsek Ágnes, Csikós Márta, Kosáry Judit, Dömsödi Farkas Bálint, Karcagi Nagy Zoltán, Szabó Sándor, és természetesen fellép Fejős Jenő is. Az előadókat ifjabb Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara kíséri, akik viszont még nem muzsikáltak Kecskeméten. Az esti előadáson a Kecskemét Táncegyüttes is színpadra lép.

Művészek, nézők, hallgatók a magyarnótáról

Hatvani Kiss Gyöngyi, az 1984-es „Nyílik a rózsa” egyik győztese: - Kislánykoromban szerettem meg a műfajt, szüleimnek, nagyszüleimnek köszönhetően. Kertes házban éltünk, és nyári estéken szebbnél szebb nótákat, népdalokat énekeltünk a szőlőlugas alatt. A magyarnóta hangulata már ekkor megfogott. A későbbiekben, amikor már meg is értettem, hogy milyen tiszta emberi érzéseket fejez ki egy-egy magyarnóta, akkor már tudatosan tanultam, gyűjtöttem ezeket a csodákat. Azt gondolom, rajtunk is múlik, hogy mi lesz a műfaj sorsa. Hála Istennek vannak fiatal tehetségek, akik szeretnék továbbvinni a magyarnótát. Ha segítjük őket abban, hogy nagyon felkészülten, nagyon tudatosan tegyenek ezért, akkor a közönség soraiba is visszahozhatják az ifjabb korosztályokat. Optimista vagyok, mert a magyarnóta a magyar embereknek szól, így hiszem, hogy örökéletű marad.

Kalmár Magda, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas operaénekes: - Amikor operaénekesi pályám elindult, már akkor is kaptam felkéréseket nótaműsorokban való részvételre, és ez azóta is így van. A nótaénekléshez szív kell, ilyen egyszerű a dolog, és egy jó magyar ember szereti a nótát. Sajnos a fiatalabb korosztályok esetében ez egyre kevésbé igaz. Hogy közülük keveset fog meg a magyarnóta, az nem elsősorban az ő hibájuk, hanem a zenei ízlést formálóké. Agyontömik az ifjúságot a gyakran megkérdőjelezhető értékű beat, pop és rockzenékkel, szinte nem is találkoznak mással. Véleményem szerint mindenképpen több nótaversenyt kellene szervezni. Korábban sokat zsűriztem ilyen megmérettetéseken, amelyekre nagyon sok fiatal jelentkezett. Belőlük azóta középkorú nótaénekesek lett. Szeretnék optimista lenni a magyarnóta jövőjét illetően, de jelenleg nem igazán tudok az lenni.

Babarczy Szilveszter gépészmérnök: Akkor került hozzám igazán a magyarnóta, amikor Kecskemétre kerültem, és megismertem Fejős Jenőt. Kollégák voltunk, de eleinte nem is tudtam róla, hogy nótaénekes. Miután ez kiderült, állandó látogatói lettünk a műsorainak, fellépéseinek, most már másfél évtizede. Feleségemmel és fiammal együtt nagyon szeretjük ezt a műfajt. Az a vastaps, amit egy-egy műsor után az előadók kapnak, nem lehet véletlen. Egyértelműen jelzi, hogy sok ember szívéhez áll közel a magyarnóta. Meggyőződésem, hogy ez a műfaj sosem vész el, hiszen régi-régi örökségünk. Persze tennünk is kell ezért, hogy fennmaradjon, mert a kultúrában sajnos nem igazán jó irányba alakulnak az értékrendek.

Gyulai József vállalkozó: - Anyám, apám is nótás ember volt. Nálunk egy születésnapi, névnapi ünnepség úgy zajlott, hogy megebédeltünk, utána előkerült a harmonika, és nekifogtunk nótázni. A román rendszerváltás előtt települtünk át Kolozsvárról, de a magyarnótához való viszonyom változatlan. Állandó látogatója vagyok az előadásoknak, ha valami rendkívüli nem jön közbe, minden műsoron ott vagyok, amit Fejős Jenő szervez. Emellett folyamatosan hallgatom a Dankó rádiót is. Magyar emberek vagyunk, a vérünkben van, hogy a mulatás az nekünk igazán csak a nóta lehet. Természetesen legalább annyira fontosnak tartom a népzenét, a néptáncot is, amely szintén a miénk