Fejős Jenő - aki nem alkuszik

A mostani riportalanyunkkal való találkozást nagyon vártam, mégpedig azért, mert eredetileg nem vele akartam interjút készíteni. Ám az eredetileg megkeresett, egri(!) illetőségű mester azt mondta: ha arra érdemes klímást keresek, akkor Fejős Jenővel beszéljek. Ez az önzetlenség felkeltette a kíváncsiságomat, leutaztam hát Kecskemétre. Nem is csalódtam.

 Tősgyökeres kecskeméti vagyok, itt születtem 54 hosszú évvel ezelőtt. Az alapszakmám elektroműszerész, majd villamosgép-szerelő és villamosenergia-ipari technikusi oklevelet is szereztem. A Budapesti Rádiótechnikai gyárban voltam tanuló műszerész, aztán bevonultam. A repülőtéren dolgoztam, mint fegyver- és rakétatechnikus, a Központi Repülőgépjavító Üzemben. Szakmailag nagyon szép feladat volt ezeket a MIG 21-eseket, majd később 29-eseket javítani, az egyetlen gondom az volt, hogy nem igazán fekszenek nekem a katonai jellegű kötöttségek. Nem szívesen tisztelgek olyannak, aki nem méltó rá. Leszerelés után, azaz 1971-től a szolgáltatásban dolgozom. A Szolgáltató Vállalatnál helyezkedtem el, mint műszerész. Aztán ez a cég tönkrement – no nem azért, mert én oda kerültem, hanem mert mindenestől megvette a GELKA. Én is innentől számítom az igazi szakmai pályafutásomat. Kiszálló műszerészként kezdtem, majd művezető lettem, '75-től '92-ig pedig a GELKA kecskeméti tekercselőüzemének igazgatója voltam. 1992. december 31-én megszűnt a cég. Azt mondják, hogy privatizálták, de én ezt rendes nevén csak szabad rablásnak hívom. Én ebben nem akartam részt venni, ezért kértem az elbocsátásomat. Elmentem, de '93 májusában a „privatizált” GELKÁ-nak is vége lett.

 Ne szépítsük: kényszervállalkozó vagyok. Imádtam a GELKÁ-nál, nagyon kellemes dolgokra emlékszem még ma is vissza az akkori időkből. Úgy érzem, meg tudom találni a hangot az emberekkel, talán ennek is köszönhető, hogy egy olyan csapat alakult ki a kezem alatt ott, amelyik jó hangulatban és eredményesen dolgozott.

 1993. elején megalapítottuk a saját, családi kft.-nket. Kézenfekvő volt, hogy foglalkozzunk a villanymotorokkal, már csak azért is, mert Zsolti fiam alapszakmája hűtőgépszerelő, de van neki villamosgép-tekercselő, villamosgép-szerelő, illetve villamosgép-technikusi bizonyítványa is. Még a GELKÁ-s időkben az ország mára egyik legnagyobb nagykereskedelmi cégével olyan jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk, hogy a GELKA keretein belül létrehoztunk egy áruházat, aminek a fiam lett a vezetője. A GELKA megszűnésével is megmaradt a jó viszony, olyannyira, hogy ettől a nagykereskedőtől bizományba kaphattuk meg az árut, ami – nem kell mondanom -, óriási segítség volt.

 A villanymotortól és szakmai múltunkból egyenesen következett az, hogy a hűtés- és klímatechnikával foglalkozunk. A nevünk pedig azért lett Rotor Kft., hogy a szakmára való utaláson túl tükrözze a temperamentumunkat, az állandó mozgást, fejlődést, megújulást. Mostanra a főtevékenységünk a klíma-, a légtechnika, a levegőtisztítás, ezek telepítése és szervizelése.

 A klímatechnika akkoriban – de most is – annyira új dolog volt Magyarországon és olyan rohamléptekkel fejlődött, hogy ezen a területen még fontosabb az önképzés, mint másutt. Mi pár nappal a megalakulása után, 22. vagy 23. cégként tagjai lettünk a HKVSZ-nek. A szövetség és más cégek által szervezett tanfolyamokat rendszeresen látogattuk, elvégeztük, így minden jogosítványunk megvan ahhoz, hogy hűtőtechnikával foglalkozhassunk. Az összes hatósági engedélyt beszereztük, sok pénzért és még több fáradtság árán, de én hiszek abban, hogy a szakma letisztulásához szükség van erre a procedúrára.

 Itt van mindjárt a zöldkártya. Alapként induljunk ki abból, hogy Magyarországon vagyunk és a szocializmus nevelt minket. Nem vicc, hogy amikor bevezették a zöldkártyát, a hentestől a karosszéria-lakatosig mindenki kapott. Nem volt szakmai kontroll, ezért bármilyen kontár nekiláthatott az ózonkárosító anyagokkal való babrálásnak, mert azt hitte, hogy ő már klímaszerelő attól a kártyától. De lassan ez is változik, tisztul, tisztulgat.

 Három cikluson keresztül voltam a HKVSZ elnökségi tagja. Zászlónkra tűztük, hogy a szakma szabaduljon meg a kontároktól. Ennek egyik fontos lépésének tartottam a zöldkártya megújítását és, hogy csak olyan emberek kaphassák meg, akik ezt meg is érdemlik. No, úgy tűnik, ezt sikerült is mára beindítani.

 Mindamellett, hogy a zöldkártya megújítása és „komollyá tétele” feltétlenül szükséges, nem biztos, hogy megváltozik tőle valami. Akinek eddig is megvoltak a jogosítványai, annak ezután is meglesznek, csak némi többletmunka, -tanulás és -pénz mellett, aki meg e nélkül szerelt, az vidáman csinálja tovább, kontárkodik és olcsóbb, mint a számlát adó mester. Az jelenthetne megoldást, ha valahogyan bevinnénk a köztudatba, hogy egyáltalán létezik zöldkártya, hogy ha valaki kihívja a szerelőt a hűtőjéhez vagy a légtechnikát felszerelni, kérje az igazolványt. Bár a taxistól sem követelik a jogosítványt… Szóval nehéz lesz. A gázszerelőktől sem kérik az igazolványukat, pedig ott robbanhat a készülék. A klímánál nem ilyen súlyos a helyzet, legalábbis mérni nem lehet a kárt. Csak az unokáink meg a dédunokáink érzik meg.

 A kontárokról rengeteget tudnék mesélni, de hogy ne vigyem túlzásba, csak egy, de annál „aranyosabb” történetet mondok el. Egy műszaki ellenőr kollégámnak valamelyik építkezésen egy megbeszélés során azt mondta a vízvezeték-szerelő, mikor gondolkoztak a hogyan továbbon, hogy a klíma nem gond, azt ő meg tudja oldani. Az ellenőr barátom ugye azt gondolta, hogy biztosan van valami ismerőse, aki elvállalná, nem kérdezett rá jobban a dologra, ennyiben maradt az ügy. Hát mikor később kiment az építkezésre, mit látott? Félcolos, horganyzott csővel bevezetékezve a ház, azzal a szándékkal, hogy majd abban megy a hűtőközeg.

 Félreértés ne essék; én nem a vízvezeték-szerelő meg a hentes ellen vagyok. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy a klímatechnika külön szakma, amihez nem lehet odaállni a saját, másik szakmánkban jól bevált fogásainkkal.

 Ugyanebből a gyökérből táplálkozik a klímaszerelés másik nagy problémája, a gépésztervezők hozzáállása. Nem akarok olyasvalakit megbántani, akit nem illet. Lehet, hogy Kecskemét környéke egy sziget, és ezen a területen kívül minden másképp van. Annyit mondhatok, hogy azoknak a gépésztervezőknek, akiket én ismerek, fogalmuk sincs, mi az a fan-coil, és ezért nem is ajánlják a megrendelőknek, nem is tervezik be. Itt megint sokat tehetne a szövetség úgy, hogy egy szakmai továbbképzést - vagy nevezzük bárminek – szervezne a térségek vezető tervezőinek, ahol a fan-coilakat és az egyéb újnak mondható technikákat ismerhetnék meg. Mert míg a szerelők évente több tanfolyamra, továbbképzésre mennek el, hogy fel tudják szerelni a klímákat, a tervezők nem rajzolják bele ezeket a terveikbe. Sőt, továbbmennék. Legyenek ott az építész-tervezők is a továbbképzésen, hiszen velük találkozik először a megrendelő. Sokszor az építészt kérik meg, hogy ajánljon gépészt, de a vevők nagy százaléka még azt sem tudja, hogy kell neki gépész. Az építész-tervező szerepe tehát igen fontos a klímatechnika szempontjából is. Ha az építész úgy indít, hogy itt bizony kell majd gáztűzhely, fürdőkád meg klíma is, akkor a megrendelő úgy gazdálkodik. Ha nem szól a tervező, akkor a végén a gépészetre nem marad pénz, hely.

 Hogy milyen az üzletpolitikám? Például: én meg tudnám venni a jegyzettömböt, amire írok a boltban is, de inkább csináltatok a nyomdában olyat, amelyiken ott van, hogy ezésez kft., a HKVSZ tagja. Árajánlatot küldök fejléces papíron. A vejem most dolgozik azon a programon, hogy CD-n küldjünk ismertetőt az ügyfeleknek. Van honlapunk, e-mail címünk. A számlát céges irattartóban küldöm el. Az irattartóban benne vannak még a gyári számos garanciajegyek, megjelölve az is, hogy ez a nappaliban lévő készüléké, ez meg a konyhában lévőé, hogy a megrendelőnek azt se kelljen keresnie. Csináltattam kis átlátszó tapadós feliratokat a cég nevével, ezeket minden, általunk felszerelt kültéri egységre felragasztjuk, felvállalva a munkánkat. Karácsonykor több száz üdvözlőlapot nyomtattatok ki, amit elküldök hajdani ügyfeleimnek. Csak egy gesztus, de jelent valamit nekem és az ügyfélnek is. Én soha nem reklámoztam magamat a médiákban, közvetlenül. A munkám minősége és tálalása, a vevővel való kapcsolatom az, ami biztosítja a boldogulásomat. Egy elégedett megrendelő továbbadja a híremet, márpedig a klíma esetében nagyon fontos, ugyanis klímát gazdag ember vesz, akinek gazdag a barátja is.

 Az évek során, amióta klímával foglalkozunk, talán ha két-három esetben hívtak ki minket meghibásodás miatt, és azokról is kiderült, hogy valamilyen gyártási- vagy anyaghiba okozta a bajt. Vannak visszatérő kuncsaftjaink, volt olyan is, aki a második alkalommal bele se nézett az árajánlatba, hanem azt mondta, hogy csak mi csinálhatjuk meg a klímájukat. Sokan hívnak úgy, hogy látták XY-nál a klímát, amit mi szereltünk és szeretné, ha neki is mi csinálnánk. Legutóbb dolgoztunk egy főorvosnál, aki először csak a két tetőtéri szobára adott megbízást. Mikor látta, hogy dolgozunk, szólt, hogy bár már le van festve, a nappalit is meg kéne csinálni, no és ugyan a díszborítás is készül a konyhában, de oda is szeretne klímát. Kérdeztem is tőle; doktor úr, miért nem egyszerre csinálhattuk? Így minden szobában külön egység van, úgy meg lehetett volna fan-coil. Csak bólogatott, hogy igazam van, bizony, úgy kellett volna.

 A hölgyek sokszor megijednek, amikor megjelenünk náluk. Látjuk az aggódó tekinteteket, hogy vajon mi lesz a fallal, hiszen ezek át meg át fogják fúrni! Mikor elővesszük a nagy fúrógépünket a hatvan centi hosszú fúrószárral, hatvanöt milliméteres átmérővel, akkor a legtöbb háziasszony sivalkodni kezd. Ez az embert sarkallja arra, hogy még jobb munkát végezzen. Persze, mikor látják, hogy mindent letakarunk fóliával és azonnal porszívózzuk a port, megnyugszanak. Sokat adok arra, hogy a maximálisan elérhető minőség mellett esztétikusan és tisztán dolgozzam. Egyszer egy párnál dolgoztunk, a végén mindketten nagyon kellemesen csalódtak. Az asszonyka kijelentette, hogy szinte meg sem látszik, hogy itt dolgoztak, mire a férj: meg sem látszik? Itt még az életben nem volt ilyen tisztaság!

V. B. ("Víz, Gáz, Fűtéstechnika" szaklap)