Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

László Mária: EZREDÉV KÜSZÖBÉN

Hogy e szép Földünknek lakói lehettünk,
És hogy e Hazában otthonra lelhettünk,
Fejünket meghajtva, köszönjük jó Urunk
Hozzád száll szívünkből ünnepi sóhajunk.

Ezredév küszöbén, augusztus havában
Vérrel írt századok letűnő nyomában,
Meghatódva állunk, őseinknek földjén
Első királyunknak, Szent István ünnepén.

Ki örökül hagyta ránk atyai intelmét,
Hitben, szeretetben fogjuk egymás kezét,
Békességben éljünk a Kárpátok alatt,
Hol egykor még, nomádok tüzei lobogtak.

Királyunk törvénye csillagként ragyog most,
Feledni nem szabad, a mi sorsunk, magyar sors !
Szivárvány betűkkel véssük fel az égre,
Hozzál áldást Uram, e maroknyi népre !

Országunk asztalán, mindig legyen kenyér..
Kalászt érlelő Nap, Hazánk tiszta egén,
A dolgos két kezünknek legyen becsülete !
Erre int bennünket, "Szent Jobb" üzenete.

Édes szép nyelvünket őrizzék dalaink,
Feltétlen hűséggel, szóljanak fiaink,
Szóljanak igazul, szóljanak csak bátran !
Mint méltó utódai, Istvánnak, Királynak !

Augusztus 20-hoz már az 1000-es években kapcsolódott hiedelem: ha szép idő volt, jó termésre számíthattak, illetve úgy tartották, 40 napig olyan idő lesz, amilyen 20-án volt. E naphoz köti a néphit a gólyák útrakelését, a szúnyogok számának csökkenését (kicsit szebben: ekkor vágják a szúnyogkirályt) és a málnaszedés idejét – írja a Múlt-kor.

Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Az időpontot néha megváltoztatták, például 1686-ban XI. Ince pápa, Buda töröktől való visszafoglalása után az egész kereszténység számára szeptember 2-át jelölte ki Szent István ünnepeként. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az ünnepek számát, és Szent István napját is törölte a sorból. Legalábbis egy időre.

Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt, de a szabadságharc bukása után betiltották. A hatalom eltűrte ugyan az ünneplést, de csak hosszas viták után, 1891-ben nyilvánította Ferenc József a katolikus ünnepet munkaszüneti nappá és a nemzeti összetartozás ünnepévé. A Szent István-nap össznemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült, mert a többi felekezet tiltakozott.

Mit ünneplünk 20-án?

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, 1938-ban Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették. A kommunizmus alatt a teljes tiltás helyett átalakították az ünnepet, és az új kenyér ünnepévé tették, majd az új alkotmányt 1949. augusztus 20-ra időzítették. 1949 és1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja, 1950-től ráadásul a népköztársaság ünnepe lett.

Az új kenyér ünnepét egyébként elég sok félreértés övezi: nem kommunista találmány, a középkori Magyarországon július 15-én ünnepelték: ekkor vitték a kenyeret templomba megszenteltetni, megáldatni. A XIX. században Darányi Ignác földművelésügyi miniszter tartott először aratóünnepet augusztus 20-án, az aratósztrájkok megfékezése végett. Sokkal bővebben a kenyér-ünnepről itt olvashat. 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.

1949 óta az Alkotmány napja is volt, mostanáig: 2012. január 1-től új alkotmányunk van, most már január elseje az ünnepe. Viszont 20-a környékén mutatják be újabban az Ország Tortáját, lassan ez is hagyomány lesz, sőt, már cukormentes országtorta is van, ami Schobertéknak nem tetszik. A tűzijáték meg már hagyománynak számít.

Mióta viszik körbe a Szent Jobbot?

Az első Szent Jobb körmenetet 1818-ban rendezték, de a kéz tiszteletben tartásáról már az 1222-es Aranybulla rendelkezett. Szent Istvánt a Bazilikában temették el, de a pogánylázadások idején áthelyezték testét, ekkor vették észre, hogy jobb keze épségben maradt: innentől csodás erőt tulajdonítottak neki és a kincstárba került, majd a Szent László által alapított szentjobbi apátságba. A török időkben Boszniába, majd Raguzába vitték az ereklyét, Mária Terézia Bécsbe szállíttatta, majd Budán az Angolkisasszonyok gondjaira bízta.

A díszes ereklyetartó, amelyben napjainkban látható, 150 éve készült a Magyar Püspöki Kar megrendelésére. 1950-től tilos volt a körmenet, de 1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, melyben a Szent Jobb azóta is látogatható. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban vitték hosszú idő után először a Szent Jobbot országjárására (amerre vitték megállt a munka, zúgtak a harangok), azóta évről évre elindul augusztus 20-án a körmenet.

Milyen legendák köthetők Istvánhoz?

Szent István az ország és a nemzet mennyei patrónusa, koronáját – a Szent Koronát – a középkorban élő személyként tisztelték. István koporsóját a középkorban gyógyító erejűnek tartották, rengetegen zarándokoltak a koporsóhoz, és sokan azt állítják, meggyógyultak – volt olyan beteg, aki már útközben rendbejött. Szent István a csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden, a gabonaszállító hajókat rendszeresen Szent Istvánra névre keresztelték.

Fotó: Wikimedia Commons

Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra – a Szent Király éjfélén, annak erejében – a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket – sorolja a legendákat Molnár V. József az Egész-ség című művében.

Mit ünneplünk 15-én?

István idején augusztus közepe volt a törvénylátó napok ideje: I. László uralkodása alatt a korábban augusztus 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, ez azt jelentette, hogy ekkor ült össze Fejérváron a királyi tanács – írja a múltkor.hu. Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, Mária mennybemenetelének és az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe.

Máriapócson a Boldogasszony elszenderülését hatalmas temetői menettel és szertartással ülik meg, amelyen a meghalt búcsújáró hívekről is megemlékeznek. Tápán azt tartják, hogy ezen az éjszakán megnyugodnak azok a tisztítótűzben szenvedő lelkek, akik életükben tisztelettel voltak iránta. Rábaközben az ünnep előestéjén az asszonyok összegyűlnek egy frissen ásott, de még üres sír körül, hogy imádkozzanak és énekeljenek – írja Molnár V. József könyve alapján az augusztus20.kormany.hu.

A régi hit szerint „fűbe, fába hagyta Isten az orvosságot”. Régebben virágáldást tartottak 15-én, „nagyboldogasszonyi füvet” szedtek mely aztán mindenre jó volt, tették halott koporsójához, új ház alapjába, új pár ágyába, bölcsőbe, itták megfázásra. Füstöltek is szentelt virággal, ha halott volt a háznál. Szeged vidékén és Göcsejben azt tartják, hogy az ilyenkor keltetett tyúk az alátett összes tojást kikelti, Zalában ekkor gyűjtötték a legtöbb orvosi füvet.