Élt, él és élni fog az üldözött magyar nóta

Kecskeméten rendszeresen hallhatnak, láthatnak magyar nóta esteket az emberek. Legutóbb a Hírös Hét Fesztivál keretében rendeztek nagysikerű találkozót a műfaj szerelmesei számára, városunk főterén. Ebben a programban több, magas állami elismerésben részesült énekes, illetve zenész vett részt, elég, ha csak a Kossuth-díjas Kalmár Magda, vagy ifjabb Sánta Ferenc nevét említjük. A magyar nóta azonban az utóbbi időben - úgy tűnik - egyre inkább szálka az állami felsővezetés szemében

- A magyar nóta a népdalból fejlődött ki, amelyről köztudott, hogy nem ismerjük a szövegíróját, illetve a zeneszerzőjét - mondta Fejős Jenő. - Amíg össze nem gyűjtötték, a hazai népdalkincs szájhagyomány útján terjedt. A magyarosodás korában, az 1800-as években kezdtek jófülű, jólelkű emberek a népdalhoz hasonló műveket írni. Ezeket nevezzük magyar nótának, amelynek végül is egyek a gyökerei a népdaléval, hiszen ahhoz hasonlóan népünk lelkét, életét tárja elénk egy-egy megzenésített vers formájában.

- Milyen a helyzete ma ennek az évszázados hagyományokkal rendelkező műfajnak?

- Számomra már az is felfoghatatlan, hogy Magyarországon a magyar nóta helyzetéről kell beszélgetnünk. Elképesztő, hogy hazánkban harcolni kell azért a műfajért, melynek remekeit apáinktól, nagyapáinktól, déd- és ükapáinktól örököltük. Ha a magyar nótát szégyelljük, őket is szégyellnünk kell? A saját véleményemet mondom, amikor kijelentem, hogy politikai okokat látok a magyar nóta jelenlegi üldözése, de legalábbis háttérbe szorítása mögött. A Rákóczi szabadságharc után a tárogatót tiltották be, Haynau az aradi tragédia után a szomorú, a bús nótákat üldözte, de rossz világ járt a magyar nótára Rákosi korában is. Döbbenetes, hogy ezekkel az időkkel kell egy napon említeni a műfaj mai hányattatásait is.

- A demokráciában nincs lehetőség arra, hogy hatalmi szóval betiltsák a magyar nótát. Mégis, hogyan küzdenek ellene?

- Egyszerűen elveszik tőle a teret. Valamikor nem múlhatott el vasárnap, hogy ne kapcsoltuk volna be a rádiót, amikor kezdődött a Jó ebédhez szól a nóta. Ma már ez a műsor sem él. A televízióban - kivéve a Duna Televíziót - szintén mellőzik a műfajt. Kiskunfélegyházán született Solti Károly, a magyar nótázás koronázatlan királya. Ez állt azon az emléktáblán is, amelyet 2005-ben szerettünk volna elhelyezni szülőházának falán. Nem sikerült. A táblát összetörették, és olyat készítettek, hogy "Solti Károly, a népies műdal nagy előadóművésze." Kell ennél többet mondani? Mindezek ellenére optimista vagyok. Gaál Gabriella mondta: Volt már aki betiltotta a nótát, rá nem emlékszünk, de nóta még mindig van. Azt pedig én teszem hozzá, hogy mindig lesz is, amíg magyar ember él a Földön. Kecskeméten legközelebb október 13-án szombaton találkozunk a közönséggel, az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban.

Feltöltés időpontja: 2007.10.02 10:51 (Kecskeméti Lapok)