– Kalmár Magda és Bangó Margit éppúgy örömmel jön el hozzánk, mint Sántha Ferenc, Szalai Antal – mondja az ezüstkoszorús nótaénekes. – Számukra a kecskeméti estek nem vidéki haknik, hanem olyan események, melyeken tehetségük legjavát mutatják be. A mi közönségünk ismeri és szereti a magyar nótát, megérdemli, hogy a legmagasabb színvonalú műsort kapja. Sajnos manapság nem ez az általános. Sok olyan nótás rendezvény van az országban, melynek minősége mélyen az elvárható alatt marad. Pedig a magyar nóta nemzeti kincs, sőt hungarikum. Megérdemli, hogy vigyázzunk rá, és mindent megtegyünk életben tartásáért. 

  A hírös városban mindig népszerűek Fejős Jenő nótaestjei

Fejős Jenő szerint ehhez nem kell más, „csupán” a legjobb énekesek és muzsikusok, igényes körülmények, no meg a rendezők és fellépők szíve-lelke. – Mit énekel a magyar ember lakodalomban vagy születésnapon? – szögezi nekünk a kérdést. – Beethovent? Lisztet? Vagy talán Beatles-dalokat? Dehogy! Magyar nótát! Mindenkinek van nótája, legfeljebb még nem hallotta. De majd egyszer meghallja, és akkor arra gondol: „hiszen ez rólam szól”! A mi közönségünk 80–85 százaléka az érett korosztályokból kerül ki. De a fennmaradó 15 százalék a fiataloké – mondja. Meggyőződése, hogy a nótaverseny megrendezése jó hírét vinné Kecskemétnek. Szíve szerint a „Magyar nóta fővárosa” címről sem mondana le Kecskemét helyében, hiszen a hazai tapasztalatok azt mutatják: sokat profitálhat egy-egy település abból, ha jól bánik egy ilyen címmel.

– Verpelét évekkel ezelőtt lett „Nótafalu”. Nagy sikerű nótafesztiváljaikra több ezer ember kíváncsi, ami nemcsak rangot hozott a településnek, hanem a turistaforgalmat is növelte. Verpelét „Operettfalu”: az idei egyhetes fesztiváljukra már nincs szabad szállás. Miért ne szervezhetnénk nótafesztivált Kecskeméten? Hozzánk még többen eljönnének – véli Fejős Jenő, aki jól emlékszik azokra a Hírös Hét Fesztiválokra, amikor még ők rendezhették a hagyományos nótaestet több ezer elégedett néző előtt.

– Ceglédről busszal jöttek a vendégek, és hogy biztosan legyen ülőhelyük, teherautóval hozták maguk után a székeket. Az akkori szervező el akarta zavarni őket, szerencsétlenek tőlem kértek segítséget. Kellemetlen helyzet volt, de egyben ékes bizonyíték arra, hogy a magyar nótának lelkes, kitartó és elszánt közönsége van. A telt házas előadások, az elismerések amellett szólnak, hogy érdemes folytatni a közönségünkért, a fellépő művészekért és Kecskemét városáért. De könyörögni nem fogok. Felkínálunk valamit, ami meggyőződésem szerint jó Kecskemétnek. De hogy elfogadják-e, az már nem rajtam áll. Ha a magyar nóta ügyéről van szó, akkor én akár éjszaka is rendelkezésre állok. De könyörögni nem fogok. 

A tervezett tavaszi rendezvény mellé áll-e a város? Számíthatnak-e a nótás verseny szervezői, illetve résztvevői az önkormányzat erkölcsi támogatására, s ha igen, vajon kiegészíti-e ezt a város némi anyagi támogatással? – erről kérdeztük Mák Kornél kulturális ügyekért felelős alpolgármestert. – Fontosnak tartjuk a magyar nóta ügyét, ezért az erkölcsi támogatásról már most biztosíthatom a rendezvényt. Ami a kérdés másik felét illeti, azt javaslom, hogy a rendezvény szervezői nyújtsanak be pályázatot a Városi Támogatási Programhoz. Köztudott, hogy a 2012-es év rendkívül feszített nemcsak önkrományzatunk, hanem az egész ország számára is, ami a korábbinál is szűkebb korlátok közé szorítja lehetőségeinket. Ennek ellenére mindenképpen érdemes megtenni az első lépést, vagyis beadni a pályázatot.