Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2009. március 12.
Két teltházas műsorral köszöntötték a múlt hét végén a közelgő tavaszt Fejős Jenő ezüstkoszorús nótaénekes és vendégei az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban.
Részletek >
2009. január 26.
2009. február 28-án szombaton "Anyám, édesanyám dallal köszönöm" címmel kezdődik az ez évi magyarnóta műsorsorozat Kecskeméten. Mint azt tudják a lelkes magyarnóta szeretők, minden évben négy alkalommal az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban és egyszer pedig Kecskemét főterén a Hírös Hét Fesztivál keretén belül találkozhatnak élőben Kecskeméten a fellépő művészekkel.
A műsorról TV-felvétel készül, így az elhangzott nóták és az előadók kérhetők a DUNA TV "Kívánságkosár" című műsorában.
Telefon műsoridőben: 06 1 489-1735
Részletek >
2009. január 25.
Érdemes a karbantartásra is odafigyelni, mert sok bosszúságot okozhat a koszos, nem karbantartott készülék a nyári időszakban.
"Amikor még gyermek voltam..."
című nótaest lesz 2008. március 1-én az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében, Kecskeméten.
Az
előadás 14 és 19 órakor kezdődik. Jegyek válthatóak a művelődési
központ jegypénztáránál du. 15-19 óráig. Tel: 76/503-880 (139-es mellék)
Fejős Jenő: öröksége a magyarnóta
Az
életét is a magyarnótának köszönheti Fejős Jenő, aki hatvanadik
születésnapját két teltházas, forró hangulatú műsorral ünnepelte az
Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. Édesanyja
és édesapja már jegyben jártak, amikor valamin alaposan
összekülönböztek. Olyannyira, hogy a menyasszony még a jegygyűrűt is
visszaadta leendő párjának. Ekkor történt, hogy mindkettőjüket meghívták
a szentkirályi Farkas családhoz, egy disznótorra. A vendégségbe még
külön-külön érkeztek, ott azonban a bánatos vőlegény egy szívhez szóló
magyarnótával visszahódította kedvesét. Így születhetett meg 1948
áprilisában Fejős Jenő, akinek felmenői az apai és az anyai ágon is a
nóta szerelmesei voltak. –
Ez az én örökségem, amivel nem tud mit kezdeni az APEH – mondta az
ezüstkoszorús nótaénekes, majd hozzátette, hogy nemcsak ő, hanem a
fellépők mindegyike valamilyen kerek évfordulóhoz érkezik ebben az
évben. – Az ötlet a márciusi nótaest utáni beszélgetéskor született,
amikor Bokor János barátom elárulta, hogy idén lesz hatvanéves,
szerveznének is számára egy jubileumi műsort Budapesten, de ő nem
szívesen ünnepelne a fővárosban. Mivel tudta, hogy én áprilisban töltöm
be hatvanadik életévemet, felvetette, hogy tartsuk meg Kecskeméten az
ünnepi estet. Ötletét örömmel fogadtam, annál is inkább, mivel
énekestársunk, Miklóssy József is 2008-ban érkezik el a hatodik ikszhez. Hogy
ne csak férfiak szórakoztassák a közönséget, mind a három „hetvenkedő
hatvanas” meghívott egy-egy hölgyvendéget is. Bokor János Hatvani Kiss
Gyöngyit, Mikóssy József Somogyi Erikát, Fejős Jenő pedig Szentendrei
Klárát, aki negyven éve van az énekesi pályán. Színpadra lépett az
énekesek sorában Nógrádi Tóth István, a Nótaénekesek és Dalszerzők
Országos Szövetségének elnöke is, elsősorban azonban mégiscsak idősebb
Farkas Bélát, a Hírös Cigányzenekar vezető prímását ünnepelték, aki
hatvan éve prímás. Fejős
Jenő a Hírösnek elárulta, a születésnapi nótaest legkedvesebb
pillanatai voltak, amikor unokái – Fejős Dóra, Bogdándi Lilla Kata és
Bogdándi Márk – együtt énekeltek vele a színpadon.
Programok kavalkádja három napon át
Zene,
tánc, gasztronómia, kiállítások és más kulturális események, felhőtlen
szórakozás egy összetartó kecskeméti településrész valamennyi
korosztálya számára: mindez része volt a harmadik Hunyadivárosi Napok
rendezvénysorozatának. A helyi részönkormányzat és segítőik, támogatóik
ezúttal is kitettek magukért: színes, ugyanakkor tartalmas programok
sokasága várta a három napos fieszta résztvevőit. Nem
volt könnyű dolgunk, amikor a Hankovszky ligeti forgatagban a
Hunyadivárosi Napok egyik fő szervezőjét szerettük volna megszólaltatni,
a részönkormányzat elnöke Pászti András ugyanis a rendezvény idején is
folyamatosan azon fáradozott, hogy minden olajozottan, zökkenőmentesen,
az ünneplő sokadalom legnagyobb megelégedésére történjen. -Örömteli
eseménnyel kezdődött az idei program, hiszen pénteken délután, még a
hivatalos megnyitó előtt, de már a Hunyadivárosi Napok eseményeként
Zombor Gábor polgármester adta át a városrész bölcsődéjének részleges
felújítását - mondta Pászti András. - Az épület három évtizeddel ezelőtt
nívódíjat kapott, az elmúlt időszakban azonban állapota egyre rosszabb
lett, és az előző választási ciklusban semmi sem történt a helyzet
javítása érdekében. Most viszont - pályázati pénzeket saját forrással
kiegészítve - az önkormányzat 35 millió forintért felújíttatta a
bölcsőde tetőszerkezetét, és elvégeztette a fűtéskorszerűsítést is. Itt
azonban nem állhatunk meg, szeretnénk kicserélni az épület bútorait is,
amiket szintén megviselt a harmincéves használat. Az idei Hunyadivárosi
Napok tombolajátékából befolyt összeget is erre a célra fordítjuk.
További tennivalóink között van a Mátyás király körúti garázssor előtti
szilárdburkolatú út kiépítése, és természetesen nagyon várják az
itteniek is a csatornázás utáni helyreállításokat. Nagy örömünkre az
utcák nagy részében a teljes útfelület új aszfaltréteget kap a jövőben. A
városrész közlekedési gondjai jelentősen javulnának az északi
elkerülőút megépülésével és egyelőre hiányos a Hunyadiváros csapadékvíz
csatornázottsága is. A tervek - részönkormányzati kezdeményezésre - már
elkészültek, a megvalósításhoz azonban egyelőre nincs elég pénz. -
Úgy látom, hogy több mint százéves városrész vonzó az itt élők számára,
nem költöznek el az emberek - fogalmazott Pászti András. - Nemcsak
ismerik egymást, de valóban közösséget is alkotnak. Erre jó példa a
mostani rendezvénysorozat is, melynek keretében ezrek ünnepeltek együtt.
A Hunyadivárosi Napokat pénteken este a Mátyás Király Általános Iskolában nyitották meg ünnepélyesen. Itt adták át a városrészi elismerést, a Hunyadi-díjat is, amelyet az idén - Fejős Jenő nótaénekes és vállalkozó, valamint Farkas Béla cigányprímás - érdemeltek ki.
Szombaton többnyire a már említett, felhőtlen szórakozásé volt a
főszerep, a szabadtéri színpadon felléptek a városrészi óvodások,
iskolások és nyugdíjasok. Erre a napra is jutottak elmélyültebb
pillanatok: a tárogató-hívogatóval gazdagított ünnepség keretében
hivatalos és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a Hunyadi János
szobornál. A bográcsokban készült finom ebéd után folytatódott a
mulatság, melyből nem hiányzott a népzene, a hastánc és a moderntánc
sem. Nagy sikert aratott Fejős Jenő és zenészbarátainak fellépése, és
hatalmas taps köszöntötte az est sztárvendégeit, Harangozó Teréz és a
Groovehouse együttest is. A harmadik Hunyadivárosi Napok programja
vasárnap ért véget a nyugdíjas színjátszó csoportok második kistérségi
találkozójával, amelynek a Mátyás király iskola adott otthont. Feltöltés időpontja: 2007.10.01 11:54 (Kecskeméti Lapok)
Élt, él és élni fog az üldözött magyar nóta
Kecskeméten rendszeresen hallhatnak, láthatnak magyar nóta esteket az emberek. Legutóbb a Hírös Hét Fesztivál keretében rendeztek nagysikerű találkozót a műfaj szerelmesei számára, városunk főterén. Ebben a programban több, magas állami elismerésben részesült énekes, illetve zenész vett részt, elég, ha csak a Kossuth-díjas Kalmár Magda, vagy ifjabb Sánta Ferenc nevét említjük. A magyar nóta azonban az utóbbi időben - úgy tűnik - egyre inkább szálka az állami felsővezetés szemében
- A magyar nóta a népdalból fejlődött ki, amelyről köztudott, hogy nem ismerjük a szövegíróját, illetve a zeneszerzőjét - mondta Fejős Jenő. - Amíg össze nem gyűjtötték, a hazai népdalkincs szájhagyomány útján terjedt. A magyarosodás korában, az 1800-as években kezdtek jófülű, jólelkű emberek a népdalhoz hasonló műveket írni. Ezeket nevezzük magyar nótának, amelynek végül is egyek a gyökerei a népdaléval, hiszen ahhoz hasonlóan népünk lelkét, életét tárja elénk egy-egy megzenésített vers formájában.
- Milyen a helyzete ma ennek az évszázados hagyományokkal rendelkező műfajnak?
- Számomra már az is felfoghatatlan, hogy Magyarországon a magyar nóta helyzetéről kell beszélgetnünk. Elképesztő, hogy hazánkban harcolni kell azért a műfajért, melynek remekeit apáinktól, nagyapáinktól, déd- és ükapáinktól örököltük. Ha a magyar nótát szégyelljük, őket is szégyellnünk kell? A saját véleményemet mondom, amikor kijelentem, hogy politikai okokat látok a magyar nóta jelenlegi üldözése, de legalábbis háttérbe szorítása mögött. A Rákóczi szabadságharc után a tárogatót tiltották be, Haynau az aradi tragédia után a szomorú, a bús nótákat üldözte, de rossz világ járt a magyar nótára Rákosi korában is. Döbbenetes, hogy ezekkel az időkkel kell egy napon említeni a műfaj mai hányattatásait is.
- A demokráciában nincs lehetőség arra, hogy hatalmi szóval betiltsák a magyar nótát. Mégis, hogyan küzdenek ellene?
- Egyszerűen elveszik tőle a teret. Valamikor nem múlhatott el vasárnap, hogy ne kapcsoltuk volna be a rádiót, amikor kezdődött a Jó ebédhez szól a nóta. Ma már ez a műsor sem él. A televízióban - kivéve a Duna Televíziót - szintén mellőzik a műfajt. Kiskunfélegyházán született Solti Károly, a magyar nótázás koronázatlan királya. Ez állt azon az emléktáblán is, amelyet 2005-ben szerettünk volna elhelyezni szülőházának falán. Nem sikerült. A táblát összetörették, és olyat készítettek, hogy "Solti Károly, a népies műdal nagy előadóművésze." Kell ennél többet mondani? Mindezek ellenére optimista vagyok. Gaál Gabriella mondta: Volt már aki betiltotta a nótát, rá nem emlékszünk, de nóta még mindig van. Azt pedig én teszem hozzá, hogy mindig lesz is, amíg magyar ember él a Földön. Kecskeméten legközelebb október 13-án szombaton találkozunk a közönséggel, az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban.
Feltöltés időpontja: 2007.10.02 10:51 (Kecskeméti Lapok)
"Beléptünk az Unióba, mégis szól a magyar nóta!"
Marosvásárhelyi nótakedvelő közönséget még nem kényeztetett ennyire el dalos csapat, mint a pénteki Farsangi nótaszó címû fergeteges műsort kínáló kis "összmagyar" társaság, a Ferkó István összeállításában és szellemes, mókás konferálásában zajló előadáson, a Kultúrpalota nagytermében. Jakab Attila és zenekara gyôzte szusszal és vonóval-verôvel, a mozgalmas, kétrészes mûsort úgy muzsikálta végig, hogy pillanatnyi megtorpanása nem volt. Marosvásárhelyiek, felvidéki, vajdasági és természetesen budapesti, kecskeméti énekesek váltogatták egymást a mikrofonnál, kezdte Szilágyi Árpád, ragyogott Koós Éva, aki a ráadásban operetténekesi értékeit is megcsillogtatta, láttuk Iványi Árpádot, Matus Ernőt, mindketten beérett, rutinos mûvésznek számítanak immár, kecskeméti nótacsokorral lepett meg Fejôs Jenő, a Szentgyörgy-rend lovagja, a mindig mosolygós, piros arcú, "kettőtíz magas" – temperamentumában a mi drága Balogh Dénesünkre emlékeztetô – vastaps-ember, "arisztokratikus" rangot kölcsönzött az estnek a Magyar Nemzeti Filharmónia szólistája, Somogyi Erika mûvésznô, elragadó volt maga készítette pompás öltözékében a "világjáró" Kolossy Piroska, és akár egymaga is elvitte volna a hátán az egész farsangot a nóta-sómen: a sírva-vigadás és komikum között "borkorcsolyázó" Miklóssy József. Kedves és némileg megrendítô epizódként épült a tudatunkba Kilyén Ilka színmûvésznô jelenése (Erdély és Európa apropóján) Tamási Áron Erdélyi társaság címû novella- remekének esszenciájával, melyben a román királyi csendôr eltapossa a három nép dalait egyaránt szépen szólaltató furulyát, az írói intés egyértelmû ma is: Erdély azoké, akik kultúráját megértik és megbecsülik, megôrzik, és tovább adják az egymást követô nemzedékeknek. (Európa, fûznénk hozzá: nemkülönben.)
A magyar nóta- és dalirodalom széles palettáját felmutató mûsort gazdag operett- ráadással tetézték a mûvészek, a legnépszerûbb áriák, kettôsök tették fel a koronát a farsang végi estre, melynek, számomra legalábbis, új tanulsága kínálkozik: az, hogy hovatovább nemcsak önzetlen kultúrszponzoroknak, hanem a vállalkozói szféra másfajta embereinek is érdemes odafigyelniük a magyar nótára: itt, Erdélyben is. Szélesedik a dalkedvelôk tábora, ez anyagilag is érdekes lehet, ha szemfüles pénzember veti szemét az új "piacra". Mi, nézôk, "nótafogyasztók" mindenképpen nyerünk vele.
|
|
Keresztes Manci új fórumtémát indított: PERE JÁNOS, az értékmentő
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!