Magyarnóta: Cigányzenészek régen és ma

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9217 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9217 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9217 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9217 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9613 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 ifj. Boros MátyásCigányzenészek régen és ma

A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar történelembe. Ott voltak a cigánybandák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig. A századforduló társadalmában, pedig a „magyar nótára” sírva vigadó dzsentrik révén hatalmas kultusz alakult ki művészetük körül. A verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, a cigányzenészek zenekarukkal pedig eljutottak Európa legtöbb országába, ahonnan mindig ünnepelt zenészként tértek haza. Kialakult a cigányság „arisztokráciája”, akik társadalmi rangjukat, anyagi jólétüket a 20. század második feléig meg tudták őrizni. 1968-ban még hét-nyolcezer cigányember foglalkozott hivatásszerűen zenéléssel.
A cigányzenészek a ’80-as évekig a többségi társadalomba integrálódtak, lakáshelyzetüket, életvitelüket tekintve a középosztályhoz hasonlítanak, ugyanakkor kulturális sajátosságaikat is megőrizték. A többségi társadalom szokásrendszerébe beépül a cigányzene hallgatása, a „cigányzenés szórakozóhelyek” látogatása.
Napjainkban mindösszesen csupán háromezer cigányzenészt tartanak nyílván. Körvonalazódtak azon csoportok, akik nyertesévé, illetve vesztesévé váltak az új társadalmi-gazdasági berendezkedésnek. A csoportok közötti átjárás és különösen a felfelé jutás nehezebbé vált.
Ma Budapesten körülbelül tíz hagyományos cigányzenekar működik. Ebből mindössze kettő öttagú, ami a klasszikus követelményeknek sem felel meg. A többi két-háromtagú, megesik, hogy (egy neves étteremben, Pilvaxban) egy szóló cimbalom játszik, de legtöbbször hiányos a zenekar. A vendéglátósok, ha egyáltalán foglalkoztatnak zenészt, azt – a bérterhek miatt – legtöbbször feketén teszik.
Az 1950-es évektől folyamatosan szűntek meg a cigányzenés éttermek.
Alakultak azonban ún. Művészegyüttesek, mint a BM Duna Művészegyüttes, az Állami Népi Együttes, a SZOT Együttes, a Magyar Rádió Népzenekara, stb. Ezekbe a zenekarokba csak olyan muzsikusok kerülhettek be, akik magasabb képzettséggel, zenei tanulmányokkal rendelkeztek és ismerték a kottát.
A magasabb szakmai követelmények megjelenése már nem volt elég ahhoz, hogy a zenekarban tudják elsajátítani a cigányzenész mesterséget. Zeneiskolákba íratták be a gyerekeket, és voltak, akik felnőtt fejjel tanulták a kottaolvasást. A képzés a zeneszakképzés irányában folytatódik
A rendszerváltás óta a vendéglátóipari egységek privatizálása egy teljesen új munkaerőpiaci helyzetet eredményezett a cigányzenészek számára. A munkaadói szférára nehezülő nagymértékű közterhek, adók (pl. ArtisJus) arra kényszeríttették a munkaadókat, hogy elküldjék a zenészeket, mondván, „nincs rá igény”.
A családfenntartó férfiak eddigi életpályája a muzsikus életről szólt, a befektettet energia, munka, a zenetanulás területére összpontosult, amelyet más területre átváltani, átvinni nem vagy nehezen lehet. Vannak muzsikusok, akik szakképzettség nélkül hangszerjavítással próbálnak sorsukon segíteni.

A fiatal generáció új útja a klasszikus zene tanulása. A rendszerváltás előtt a Zeneakadémián kevesen tanultak. A cigányság részéről is tapasztalhatunk ettől egyfajta idegenkedést. „Elveszíted a romaságod”, „Kitanulod a véredet” – hallották.
Azok az ismert cigánymuzsikusok, akik a rajkózenekarban végezték zenei tanulmányaikat (Berki László, Lendvai Csócsi József, Lendvai Csócsi Jenő stb.) a gyermekeiket a klasszikus pálya felé orientálták.
A tradicionális cigányzene sajnos ma már veszélyben van. A Zeneakadémián meg lehet tanulni hegedülni, de a szakmát, a stílust csak a cigányzene nagy öregjeitől lehet megtanulni.
Ez a művészet és az út, melyet a cigányok több száz éve járnak, veszélybe került. Ezért kell ma megmenteni és átörökíteni, mert talán már holnap késő.

Az előadó
hegedűművész, tanár.

 

Forrás:http://www.cigany-zene.hu/2010/05/ciganyzeneszek-regen-es-ma/

Címkék: cigányzenészek régen és ma

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

László Mária üzente 7 éve

Ez így igaz kedves Jolikám !!! Amíg lesznek nívós műsorok, mint arra bizonyíték pl Bp.-en és hál Istennek, máshol az országban is több helyen létrejövő emlékestek, jubileumok,szerzői estek. Természetesen a Találkozók is. Ezek mind mid bizonyítékai műfajunk életben tartásának, melyekért több szervező-rendező, szívvel -lélekkel dolgozik. LM

Válasz

Soós Jolán üzente 7 éve

Drága Anikám,Marikám!Amíg sorra olvasom az újabbnál újabb nótás estekről szóló meghívókat,amíg lesznek csodálatos,ún."nemzetközi"nótás találkozók,addig biztosan nem hal ki a Magyar nóta!Bizonyíték erre a november 12-i találkozó Gyöngyöstarjánban is!Nagyon messziről elutaztak,elrepültek,csak hogy találkozhassunk,együtt énekelhessünk!A sok szép videót,amit Sánta Béla rögzített a műsorról,bizonyítja.Kedves Béla!Köszönöm én is az élményt,hogy újra átélhetem.Sok új kedves Nótás maradt a szívemben!Mindenkinek sok szeretettel gratulálok!

Anikánk!Csodálatos nap volt!Köszönjük!

Válasz

László Mária üzente 7 éve

Ilonka ! Én is csatlakoznék Annához, miszerint elsősorban nem volt szerencsés olyat kijelentened, hogy .."- Senkit nem érdekel, hogy elveszik a műfaj.." De igen is érdekel, nagyon sokunkat érdekel, és ahogy Ani mondta, ezért meg próbálunk többen tenni is érte!!! És nem is keveset !! Lehet, hogy nem a vezető rétegéhez tartozunk műfajunknak, (akik talán többet is tehetnének ) ,de a magunk eszközeivel igen is igyekszünk megteremteni napjainkban azt, hogy a muzsikusok is , és az előadók is felszínen legyenek ! dalos üdv LM

Válasz

Gyöngyösi Kiss Anna üzente 7 éve

Kedves Ilonka és Péter! Bármennyire is szeretnénk és sajnáljuk, nem tudunk csodát tenni...
Örülhetünk majd, ha az unokáinknak nem idegenül csengenek a cigányzene és magyar nóta fogalmak. Csodaszámba megy ma már az is, ha valaki felvállalja a nótákat és énekli azokat, pláne, ha fiatal ...mert láthatja, hogy más műfajban mennyivel könnyebben boldogulhatna. Nekem is mondták már, hogy próbálkozzak inkább más zenei területen ..de én ezt mindig elhárítom és belül is úgy érzem, hogy ez az én világom.
Énekelnünk kell a nótáinkat, mi csak ennyit tehetünk érte. És valamiféle nemes összefogást kellene megvalósítanunk...
Nótás barátsággal:Ani

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 7 éve

Az aranykort már akkor sem tudnánk visszaállítani, ha holnaptól minden úgy folytatódna, ahogy 1944-ben abbamaradt.
A műfaj aranykora már évtizedekkel ezelőtt letűnt, és ma már sajnos nem az a kérdés, hogy visszatér-e, hanem az, hogy mi marad meg az aranykorból az emlékezésben és a köztudatban, a közművelődés számára.

Érdeklődéssel olvasnám korabeli visszaemlékezéseit.

Válasz

Balázs Ilonka üzente 7 éve

Egyre jobban kiszorítják ezt a gyönyörű muzsikát, sajnos Magyarország nem fogott össze a megmentéséért!!!!!!Rendszerváltás után szinte mindenhol megszűnt a zene, ami a megélhetést biztosította a zenészek-énekesek számára.Emlékszem rá végig a körúton mindenhol szólt a zene, vidéken is nagyon sok jó zenekar volt, öröm volt velük dolgozni.Lassan már nem tudom pontosan mi van a helyén ma , a régi"kis rolyal"??Szalai-Kiss Angyal Ernőnél kezdtem az énekesi tanulmányaimat, akkor szünt meg a Deák Kávéház.Szalai a Lúdláb-étterembe dolgogozott akkor.Sok tanárom volt, Vörös Sári-Orosz Júlia stb.Szép időszak volt, rengeteg kitűnő zenekar, nehéz lenne felsorolni kikkel is dogoztam, Bimbó Farkas József, Kozák Gábor-Máté Rácz Laci-Rácz Kiss Jancsi-Gogó-Puka stb.A külföldiek a magyar cigányzenés helyekre menetek mindig.Nagypapa édesapám sok énekessel dolgozott, Tompa Sándor-Völcsei Rózsi-László Imre-Hámori Imre-Latabár Kálmán-Vörös Sári-Boross Jolán kislányként ismertek meg.Édesanyám anyja magyar származású volt, keresztapja Vikár Béla volt.Édesapám édesanyja spanyol származású volt, nálunk csak ennyi fordult meg családon belül.Sajnos az a világ elmúlt,soha nem tér vissza.Senkit nem érdekel, hogy elveszik a műfaj.Megélhetési lehetőség nincs a zenészek számára, szolgálati idő hiányában milyen nyugdíjra számíthatnak??????Ezer sebből vérzik a cigányzene rendszerváltás óta, a politikusok számára érdektelenné vált a műfaj, nem segítik!!!!Csodálatos emberekkel dolgoztam, együtt pl"Krajcár"a régiek tudják kiről van szó, terces volt.Nem tudom minek kellene lenni, hogy ez a műfaj ismét élje az arany korát????????

Válasz

Ez történt a közösségben:

Sánta Béla 3 órája új videót töltött fel:

Sánta Béla írta 6 órája a(z) Molnár László nótaénekes elérhetőség fórumtémában:

Ha nem tévedek, Molnár László nótaénekes ceglédi lakos. ...

Varga Zoltánné Marika 9 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika írta 2 napja a(z) Kaiser Attila - Bakti Èva....Gondolj csak még egyszer arra videóhoz:

Én nagyon szeretem Bakti Éva nótáit.Sok szép nóta származik...

Varga Zoltánné Marika írta 2 napja a(z) Pere János : Sokan hívnak videóhoz:

Köszönöm szépen kedves Béla a véleményednek.Én...

Sánta Béla írta 3 napja a(z) Kaiser Attila - Bakti Èva....Gondolj csak még egyszer arra videóhoz:

örülök neki, hogy manapság is születnek nosztalgia-stílusú ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu