Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás
BOKOR IMRE: Kérdőívek hangszeres népzenei monográfia készítéséhez
„A hangszerek ismerete nélkül nem ismerhetjük
meg igazán a rajtuk játszott zenét sem. "
Sárosi Bálint1
A falusi parasztmuzsikusok és cigányzenészek játéktechnikája, stílusa rendszerint eltér a klasszikus játékmódtól. A különbség vidékenként másképp mutatkozik és első látásra jelentéktelennek tűnő apró részletei fontos tényezőként sajátos hangzásvilágot, hangszeres stílust eredményeznek.
Az áthagyományozásnak tulajdonítható, hogy iskolaszerűén egységes egy-egy vidék játékstílusa, mégis egyazon vidéken belül egyénenként is mutatkoznak különbségek a zenészek képessége, ízlése és gyakorlottsága szerint.
A megfigyelések, leírások fényt deríthetnek (nyelvterület, tájegység, egyének tekintetében) arra, ami általános, közös, vagy sajátos, valamint a különbségekre és ezeknek okaira, úgyszintén az esetlegességekre.
A népi hangszertechnika tanulmányozása minden tekintetben nagyon fontos feladat, annál inkább, mert ilyen téren ismereteink hiányosak, felületesek. DINCSÉR Oszkár Két csíki hangszer című munkáján kívül nincs átfogó, terjedelmesebb hangszeres tárgyú monográfia.2
Az alábbi kérdőív néhány szemponttal próbál segíteni azoknak, akik hangszeres népzene gyűjtésével, valamint hangszertechnikai kérdésekkel kívánnak foglalkozni. Megjegyzem, hogy a kérdőívek csupán irányítják a gyűjtőt.
A válaszokat elsősorban a kérdésekre alapozott megfigyelések adják, és csak utolsósorban a kérdésre adott válasz. A megfigyelések pontos rögzítésében nagy segítséget nyújthat a fényképezés (fo), filmezés (fin) és a magnetofon-felvétel (mg). Házi készítésű hangszerek esetében rajzokkal tehetjük szemléletesebbé leírásainkat.
Egyszeri megfigyelés nem elegendő végső következtetések levonásához, még akkor sem, ha a fent említett eszközökkel rendelkezünk. A kérdésekre adott válaszokat több adatközlő véleményével kell alátámasztani.
HEGEDŰ
I. A hangszerről általában
II. A hegedűjáték technikája
Hangszertartás és balkéztechnika
Vonótartás és jobbkéztechnika
GARDON
I. A hangszerről általában
II. A gardon játéktechnikája
Hangszertartás és balkéztechnika
Jobbkéztechnika
A ZENÉSZ ÉS KÖZÖNSÉGE
A népi alkotások az egyén és a közösség közös termékei. Népzenénk tanulmányozása, kutatása az egyén-közösség viszonyának állandó vizsgálatával történhet. E fontos szempont mellőzése nemcsak hiányos eredményekhez vezet, de hamis feltevésekhez, következtetésekhez is. Tehát az adatközlőt nem közösségéből kiszakítva vizsgáljuk, hanem az adott közösség tagjaként, társadalmi helyzetének függvényében, adatainkat alátámasztva vagy megcáfolva más adatokkal. Hagyományőrző falvainkban nagy a valamilyen hangszeren játszani tudó egyének száma. Leegyszerűsítve három kategóriába sorolhatjuk őket. Az elsőbe tartoznak azok, akik pusztán kedvtelésből vagy legfönnebb kisebb összejöveteleken muzsikálnak. A másodikba azok, akik alkalomszerűen, jelentősebb eseményeken is játszanak, bizonyos pluszkeresetet biztosítva maguknak. És végül a harmadik kategória, akik hivatásszerűen, komoly mesterségbeli tudással gyakorolják ezt a tevékenységet és legfontosabb pénzforrásuk a muzsikálás. (Az egyszerűség kedvéért őket a továbbiakban hivatásosoknak nevezzük.) Ez az a kategória, amely hangszer- és dallamismeretével az átlag fölé emelkedik. A hivatásos zenészek (nem képzett hangszeresek) közösségükben állandó, meghatározott funkciót töltenek be. Az emberélet jelentősebb eseményeinek (születés, házasság, halál stb.) fontos szereplői. Minthogy egy adott közösség igényeit szolgálják - a mulatságtól a szertartásos megnyilvánulásokig -, ízlésük elkerülhetetlenül alkalmazkodik, illetve azonosul közösségük ízlésével. Ennek ellenére repertoárjuk tartalmazhat idegenben (katonaság, munkahely), értelmiségiektől, lemezről, rádióból megtanult dallamokat. Ezek eljátszására ugyan ritkábban és többnyire szűk körben kerül sor, de így sem érdektelen megfigyelni, mi az, amit befogad, miként alkalmazza a hagyományos előadásmódot, hogyan fogalmazza újra a műdalokat, valamint minden, közössége számára idegen dallamot.
Összegezve: Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem statisztikai adatokat gyűjtünk, hanem kultúrát. Következésképpen a gyűjtőnek rugalmasságra, jó megfigyelőképességre és megfelelő képzettségre van szüksége. Az itt következő kérdőív bármilyen hangszeres tárgyú népzenei gyűjtéshez alkalmazható.
I. A zenész
II. A zenész helye a falu társadalmában
III. A zenész közönsége
|
|
Vedelek Zoltán írta 1 hete a(z) Petőfi Sándor: RÓZSAVÖLGYI HALÁLÁRA blogbejegyzéshez:
Örömmel olvastam ezt írást! Már elég régen foglalkozom ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!