Magyarnóta: BOKOR IMRE: Kérdőívek hangszeres népzenei monográfia készítéséhez

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9219 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9634 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9219 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9634 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9219 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9634 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9219 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9634 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

BOKOR IMRE: Kérdőívek hangszeres népzenei monográfia készítéséhez

„A hangszerek ismerete nélkül nem ismerhetjük
meg igazán a rajtuk játszott zenét sem. "
Sárosi Bálint1

A falusi parasztmuzsikusok és cigányzenészek játéktechnikája, stílusa rendszerint eltér a klasszikus játékmódtól. A különbség vidékenként másképp mutatkozik és első látásra jelentéktelennek tűnő apró részletei fontos tényezőként sajátos hangzásvilágot, hangszeres stílust eredményeznek.

Az áthagyományozásnak tulajdonítható, hogy iskolaszerűén egységes egy-egy vidék játékstílusa, mégis egyazon vidéken belül egyénenként is mutatkoznak különbségek a zenészek képessége, ízlése és gyakorlottsága szerint.

A megfigyelések, leírások fényt deríthetnek (nyelvterület, tájegység, egyének tekintetében) arra, ami általános, közös, vagy sajátos, valamint a különbségekre és ezeknek okaira, úgyszintén az esetlegességekre.

A népi hangszertechnika tanulmányozása minden tekintetben nagyon fontos feladat, annál inkább, mert ilyen téren ismereteink hiányosak, felületesek. DINCSÉR Oszkár Két csíki hangszer című munkáján kívül nincs átfogó, terjedelmesebb hangszeres tárgyú monográfia.2

Az alábbi kérdőív néhány szemponttal próbál segíteni azoknak, akik hangszeres népzene gyűjtésével, valamint hangszertechnikai kérdésekkel kívánnak foglalkozni. Megjegyzem, hogy a kérdőívek csupán irányítják a gyűjtőt.

A válaszokat elsősorban a kérdésekre alapozott megfigyelések adják, és csak utolsósorban a kérdésre adott válasz. A megfigyelések pontos rögzítésében nagy segítséget nyújthat a fényképezés (fo), filmezés (fin) és a magnetofon-felvétel (mg). Házi készítésű hangszerek esetében rajzokkal tehetjük szemléletesebbé leírásainkat.

Egyszeri megfigyelés nem elegendő végső következtetések levonásához, még akkor sem, ha a fent említett eszközökkel rendelkezünk. A kérdésekre adott válaszokat több adatközlő véleményével kell alátámasztani.

 

HEGEDŰ

I. A hangszerről általában

  1. Honnan származik, hol szerzi be hangszerét?
  2. Mennyire tartja értékesnek?
  3. Hol, hogyan tartja?
  4. Hogyan gondozza? Tisztíttatja-e a belsejét? Milyen módszerekkel?
  5. Kivel javíttatja?
  6. Változtat-e rajta (lábán, festésén, kulcsokon stb.)?
  7. A változtatásokat hogyan, kivel oldja meg?
  8. Hány húrt használ?
  9. A láb magassága és elhelyezése.
  10. Milyen húrokat használ?
  11. A húrok megnevezései.
  12. Honnan szerzi be a húrokat?
  13. Mi szerint hangolja hangszerét? Milyen hangra?
  14. Az elszakadt húrokat hogyan használja fel?
  15. Használ-e precíz hangolót?
  16. Használ-e álltartót?
  17. Milyen vonóval játszik (házi készítésű, vagy gyári)?
  18. Súlyos vagy könnyű vonót használ?
  19. Milyen   irányban   görbül   a   vonója   (kifelé   ívszerűen,   vagy   befelé homorúan)?
  20. A vonó feszessége. Feszíti-e a szőrt az ujjak segítségével?
  21. Leengedi-e a vonót játszás után?
  22. A vonószőr mennyisége és természete.
  23. A gyanta mennyisége a száron.
  24. Milyen gyantát használ (házi vagy gyári)?
  25. A házi gyanta esetében: miből, hogyan készíti el?
  26. A gyanta megnevezése.
  27. A zenész terminológiai ismerete (a szaknyelvi megnevezések tájnyelvi megfelelői).
  28. A   hangszer   részeinek   rendeltetése   tekintetében   mire   van   tudatos magyarázata?

II. A hegedűjáték technikája

Hangszertartás és balkéztechnika

  1. Állával tartja-e a hegedűt vagy bal kezével (tenyerébe fektetve a hegedű nyakát)? (fo)
  2. A tartás következtében hogyan helyezkedik el a hegedű teste? (fo)
  3. Játék közben változik-e a tartás (például húrváltásnál, fekvésváltásnál)? (fo, fm)
  4. A kar (alkar, felkar, könyök) viszonya a testhez, (fo)
  5. Csuklója egyenesen áll vagy betörik? (fo)
  6. A hüvelykujj helyzete, (fo)
  7. Az ujjaknak melyik része érinti a húrt?
  8. Hányadik fekvés szolgál kiindulópontként (alapfekvés)? (fo)
  9. Melyik a legmagasabb fekvés? (fo)
  10. Mennyire gyakori a fekvésváltás?
  11. Hogyan oldja meg a fekvésváltást (csúszással, ugrással stb.)? (fm)
  12. Mikor és milyen mértékben mozdul el fekvésváltásnál a kézfej? (fm)
  13. Melyek a leggyakrabban használt ujjak? (fm)
  14. Általában milyen ujjrendet használ? (fm)
  15. Egy-egy dallam ujjrendje állandó vagy változik? (fm)
  16. Fekve maradnak-e az ujjak ott, ahol a klasszikus játékmód szerint indokolt lenne? (fm)
  17. Könnyedén mozognak az ujjak vagy nehézkesen? (fm)
  18. Hogyan vibrál (egy ujjal vagy két ujjal, trillaszerüen)? (fm, mg)
  19. Használ-e üveghangot, balkéz-pizzicatót? (mg)

Vonótartás és jobbkéztechnika

  1. Hol fogja a vonót? (fo)
  2. Hogyan helyezkednek el az ujjak? (fo)
  3. Merőleges-e a vonó síkja a húrokra vagy milyen irányban tér el? (fo)
  4. A kar viszonya a testhez, (fo)
  5. A csuklómozgás iránya és mértéke, (fm)
  6. A hangindítás puha vagy recsegésszerű? (mg)
  7. Vonóvezetés, (fm)
  8. A mozdulatok terjedelme, (fm)
  9. A kéz melyik része milyen mértékben vesz részt a vonózásban? (fm)
  10. Erőből játszik-e vagy könnyedén?
  11. Hogyan használja ki a vonót? (fm)
  12. Milyen vonásnemeket használ, milyen esetekben? (fm, mg)
  13. A   vonótartás   és jobbkéztechnika   tekintetében   mire   van   tudatos magyarázata?

 

GARDON

I. A hangszerről általában

  1. A hangszer megnevezése.
  2. Honnan származik?
  3. Ki készítette?
  4. Méretei, formája, (rajz)
  5. A gardon részeinek megnevezése.
  6. A gardon részeinek összeillesztési, rögzítési módja, (fo, rajz)
  7. A láb formája, méretei, (fo, rajz)
  8. A láb és a húrtartó rögzítése, (fo, rajz)
  9. A húrok eredete.
  10. A húrok megnevezése.
  11. A húrok méretei.
  12. Van-e csípőhúr, vagy pengetés helyett valamilyes tárggyal  ütik a húrokat? Mivel?
  13. Hogyan hangolja? (Használ-e hangolóvasat?) (rajz)
  14. Mi szerint hangolja?
  15. Milyen hangra hangolja?
  16. Rögzíti-e a kulcsokat?
  17. A gardonütő formája és méretei, (fo, rajz)
  18. A zenész terminológiai ismerete.

II. A gardon játéktechnikája

Hangszertartás és balkéztechnika

  1. Hogyan tartja hangszerét (térdén keresztbe fekteti, lábánál tartja, vagy nyakába akasztja)? (fo)
  2. A bal kéz helyzete, (fo)
  3. Ha csípőhúrt használ, melyik két ujjával  pengeti? Váltogatja-e az ujjakat?
  4. A csukló helyzete, mozgásiránya, a csuklómozgás mértéke a csípésnél.
  5. Az ujjak helyzete.

 

Jobbkéztechnika

  1. Hogyan helyezkednek el ez ujjak az ütőn (gardonpálcán)?
  2. A jobb kéz viszonya a testhez játék közben, (fm)
  3. A kéz mozgásiránya és a mozgás mértéke.
  4. Az ütések mértéke.
  5. Az ütés helye, (fm)
  6. Különleges hanghatások játéktechnikai megoldása, (fm)
  7. A játéktechnikai kérdések tekintetében mire van tudatos magyarázata?

 

A ZENÉSZ ÉS KÖZÖNSÉGE

A népi alkotások az egyén és a közösség közös termékei. Népzenénk tanulmányozása, kutatása az egyén-közösség viszonyának állandó vizsgálatával történhet. E fontos szempont mellőzése nemcsak hiányos eredményekhez vezet, de hamis feltevésekhez, következtetésekhez is. Tehát az adatközlőt nem közösségéből kiszakítva vizsgáljuk, hanem az adott közösség tagjaként, társadalmi helyzetének függvényében, adatainkat alátámasztva vagy megcáfolva más adatokkal. Hagyományőrző falvainkban nagy a valamilyen hangszeren játszani tudó egyének száma. Leegyszerűsítve három kategóriába sorolhatjuk őket. Az elsőbe tartoznak azok, akik pusztán kedvtelésből vagy legfönnebb kisebb összejöveteleken muzsikálnak. A másodikba azok, akik alkalomszerűen, jelentősebb eseményeken is játszanak, bizonyos pluszkeresetet biztosítva maguknak. És végül a harmadik kategória, akik hivatásszerűen, komoly mesterségbeli tudással gyakorolják ezt a tevékenységet és legfontosabb pénzforrásuk a muzsikálás. (Az egyszerűség kedvéért őket a továbbiakban hivatásosoknak nevezzük.) Ez az a kategória, amely hangszer- és dallamismeretével az átlag fölé emelkedik. A hivatásos zenészek (nem képzett hangszeresek) közösségükben állandó, meghatározott funkciót töltenek be. Az emberélet jelentősebb eseményeinek (születés, házasság, halál stb.) fontos szereplői. Minthogy egy adott közösség igényeit szolgálják - a mulatságtól a szertartásos megnyilvánulásokig -, ízlésük elkerülhetetlenül alkalmazkodik, illetve azonosul közösségük ízlésével. Ennek ellenére repertoárjuk tartalmazhat idegenben (katonaság, munkahely), értelmiségiektől, lemezről, rádióból megtanult dallamokat. Ezek eljátszására ugyan ritkábban és többnyire szűk körben kerül sor, de így sem érdektelen megfigyelni, mi az, amit befogad, miként alkalmazza a hagyományos előadásmódot, hogyan fogalmazza újra a műdalokat, valamint minden, közössége számára idegen dallamot.

Összegezve: Ne feledkezzünk meg arról, hogy nem statisztikai adatokat gyűjtünk, hanem kultúrát. Következésképpen a gyűjtőnek rugalmasságra, jó megfigyelőképességre és megfelelő képzettségre van szüksége. Az itt következő kérdőív bármilyen hangszeres tárgyú népzenei gyűjtéshez alkalmazható.

 

I. A zenész

  1. A zenész neve, személyi adatai, lakhelye, születési helye.
  2. Életrajza (elődei, származása stb.).
  3. Elődeinek születési helye, származása.
  4. Elődeinek foglalkozása.
  5. Hogyha elődei között voltak zenészek, milyen hangszereken játszottak?
  6. Hivatásos zenészek voltak-e?
  7. A zenész foglalkozásának helyi megnevezése („mozsikás", „muzsikás" „muzsikus", „cigány" stb.)
  8. Hivatásos zenész-e?
  9. Családjában van-e más zenész?
  10. Hol járt iskolába, hány osztályt végzett?
  11. Hogyha nem írástudó, miért nem járt iskolába?
  12. Ismeri-e a kottát? Ha igen, honnan?
  13. Volt-e katona? Hol, mennyi ideig?
  14. Milyen nyelveket ismer?
  15. A magyaron kívül milyen más népi dallamokat ismer?
  16. Dolgozott-e idegenben? Hol?
  17. Tanult-e   dallamokat   munkahelyén,   katonaságnál,   más   vidékeken, értelmiségiektől, „uraktól", rádióból, lemezről? Hányat, milyeneket?
  18. Játssza-e ezeket?
  19. Mióta foglalkozik zenével?
  20. Milyen hangszeren játszik?
  21. Mindig ezen játszott-e? Ha nem, milyen hangszereken játszott, játszik még?
  22. Milyen alkalmakkor játszik más hangszereken?
  23. Milyen volt első hangszere?
  24. Egyedül kezdett tanulni (magától), vagy valaki tanította?
  25. Ki tanította, hogyan, mennyi ideig?
  26. Mit fizetett a tanításért?
  27. Milyen dallamot tanult meg először? Hogyan? Egyszerűen a dallamot vagy kezdettől fogva díszítésekkel, figurációkkal?
  28. Mióta játszik nyilvánosan közösségének?
  29. Hogyan kezdte nyilvános tevékenységét?
  30. Melyek azok a zenélési alkalmak, amelyeken részt vesz?
  31. Milyen összeállításban játszik?
  32. Ez az összeállítás állandó vagy változik?
  33. Milyenképpen változik, milyen esetekben?
  34. Játszott-e idegeneknek? Milyen alkalomból? Mit?
  35. Szerepelt-e hivatalos rendezvényeken? Hányszor? Mit játszott?
  36. A   hivatalos   rendezvényeken   való   szereplés   befolyásolta-e játékát, ízlését? Milyen irányban?
  37. Tud-e különbséget tenni a műdal és a népdal között?
  38. A népzenén kívül milyen más zenei műfajokat ismer?
  39. Az ismert műfajok közül mit szeret?
  40. Játszás közben szokott-e énekelni? Milyen esetben?
  41. Tud-e táncolni? Milyen táncokat?
  42. Gyakorol-e otthon? Mennyit, hogyan? Mikor?
  43. Tanított-e, tanít-e másokat muzsikálni? Kiket?
  44. Milyen módszerekkel tanít?
  45. A tanítás időtartama.
  46. A tanítás honorálása.
  47. A megélhetési lehetőségek közül miért választotta éppen a zenélést (családi  hagyomány, a zene  iránti  szeretet, könnyűnek tartja, testi fogyatékosság miatt stb.)?
  48. Miként tartja számon a zenélést (hivatásként, megélhetésként)?
  49. Véleménye szerint a fizikai munka miként befolyásolja a zenész játékát?
  50. Mi a véleménye más zenészekről?
  51. Mi a véleménye más vidékek népzenéjéről?

 

II. A zenész helye a falu társadalmában

  1. Van-e háza, háztáji gazdasága, vagyona?
  2. Segít-e szomszédainak, ismerőseinek különböző munkákban? Például kalákákban?
  3. Neki segítenek-e? Kik? Mivel?
  4. Mi a véleménye? Megbecsülik, lenézik, vagy egyenrangúnak tartják a közösség többi tagjával?
  5. Milyen a kapcsolata a közösséggel (rokoni kapcsolatai, komaság, baráti köre)?
  6. Van-e népviselete? Mikor viseli?
  7. Mi az ő véleménye a közösségről?

 

III. A zenész közönsége

  1. Zenélési alkalmak (lakodalom, tánc, kaláka stb.)
  2. Esetenként ki hívja meg a zenészt?
  3. A meghívások megnevezése (felfogadás, megfogadás, szegődés stb.), gyakorisága és módozatai.
  4. Esetenként mennyi időre fogadják meg, hogyan fizetik?
  5. Betartják-e mindig a zenésszel kötött egyezséget?
  6. A közösség miként értékeli a szóban forgó zenészt?
  7. Miként ítélkeznek a zenélésről?

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika 14 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 15 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 15 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 19 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Sánta Béla 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu