Magyarnóta: Bartók karnyújtásnyira

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9630 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9630 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9630 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9218 fő
  • Képek - 5359 db
  • Videók - 9630 db
  • Blogbejegyzések - 2153 db
  • Fórumtémák - 56 db
  • Linkek - 342 db

Üdvözlettel,
Varga Zoltánné Marika
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Bartók karnyújtásnyira
2016.03.25. 11:34 MÓDOSÍTVA: 2016-03-25 11:34:34
                     
Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, az etnomuzikológia megalapítója 135 éve, 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson.

Zenei tehetsége már kisgyermekkorában megnyilvánult, ötéves korában édesanyjától tanult zongorázni, első szerzeményeit nyolcéves korában komponálta. Első nyilvános fellépésére 1892-ben került sor a nagyszőllősi megyeházán, ahol saját szerzeményeit is előadta. Ezután a család Pozsonyba költözött, itt Bartók Erkel Lászlónál (Erkel Ferenc fiánál), majd Anton Hyrtlnél tanult zongorázni.

Bartók Béla
Bartók Béla

Ebben az időben Schumann és Brahms hatása alatt írt kamarazenét, dalokat, zongoradarabokat. Megismerkedett Dohnányi Ernővel, akinek javaslatára a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát választja. Zongoraszakon tanára Thomán István, zeneszerzés szakon - ahova rögtön másod évre veszik fel - Koessler János növendéke. Már főiskolás évei alatt népszerű lett, mint zongorista és zongoratanár, a magyar zenei élet legjobbjaival forgott egy társaságban, behatóan tanulmányozta Wagner és Richard Strauss műveit.

A századforduló táján Bartók egyre inkább szembe fordult az akadémikus zenei irányzattal, és a magyar nemzeti zene eszménye mellett kötelezte el magát. A Kossuth-szimfóniát nagy lelkesedéssel fogadták itthon és külföldön. 1904-től számos külföldi koncertet adott Berlinben, Bécsben, Angliában, Spanyolországban, Portugáliában. 1905-ben súlyos művészi válságba került, amelyből a magyar népzenével való megismerkedés kínálta a kivezető utat.

"Fölismertem [...], hogy a tévesen népdaloknak ismert magyar dallamok – melyek a valóságban többé-kevésbé triviális népies műdalok – kevés érdekességet nyújtanak, és 1905-ben hozzáfogtam a mindaddig teljesen ismeretlen magyar parasztzene fölkutatásához. E munkámban nagy szerencsémre kiváló zenész munkatársat találtam Kodály Zoltánszemélyében, aki kitűnő érzékkel és ítélőképességgel nem egy megbecsülhetetlen útmutatást és tanácsot adott számomra a zene minden terén."

Bartók, „Önéletrajz” (1921–1923), lásd Bartók Béla Írásai 1, közr. Tallián Tibor (Budapest, 1989), 32–33

Kodály első népzenei gyűjtései és dolgozatai nyomán 1906-ban Bartók is gyűjtőútra indult Vésztő környékére. Az év végén megjelentették Kodállyal közös gyűjteményüket Magyar népdalok énekhangra zongorakísérettel címmel, amely a népzenére alapozott zenei programjuk meghirdetése is egyben.

1907-ben Thomán István utódaként Bartók tanári kinevezést kapott a Zeneakadémiára. 1906-07-ben az Alföldön, a Dunántúlon és Erdélyben gyűjtött népdalokat, majd a tízes évektől a Kárpát-medencében élő népek zenéje iránt érdeklődve gyűjtött szlovák, román, kárpát-ukrán és délszláv zenét. Sőt 1913-ban Algériában arab népzenét is gyűjtött. Műveiben ekkor jelennek meg nem-magyar népzenei motívumok. Közben 1909-ben megnősült (Ziegler Márta), és a következő évben megszületett Béla fia. A friss házas Bartók 1911-ben megírta A kékszakállú herceg vára című operáját, amely a későbbiekben is visszatérő témát, a férfi és nő konfliktusát helyezi a középpontba. Debussy nagy hatással van munkáira, az 1908 és 10 között írt zongoradarabjaiban kipróbálta a népdalfeldolgozás különböző formái, illetve a népzene szellemében komponálja önálló műveit. Bartók ekkortól már az európai új művészet legjelentősebb alkotói közé számít.

Pásztory Ditta és Bartók Béla
Pásztory Ditta és Bartók Béla
Fotó: fotomuzeum.hu

"Zenéjének sajátos, disszonáns, modern válsághangja és parasztzenei színezete együttesen váltották ki a közönség és a szakkritika nagy részének heves elutasítását Budapesten, olykor külföldön is" (Frideczky Frigyes: Magyar Zeneszerzők).

"A csodálatos mandarin ősbemutatója Kölnben volt 1926-ban, és óriási botrányt kavart. A közönség ordibált, bűzbombákat dobált, a zenét alig lehetett hallani. A polgármester Konrad Adenauer a helyi opera magyar karmestere, Szenkár Jenő lemondását követelte. A zűrzavaros előadás után Bartók a karmester öltözőjében ment.
- Jenő - mondta szelíden -, a harminckettedik oldalon a második klarinétnak mezzofortét írtam elő. Kevés. Kérlek legyen forte."

* Norman Lebrecht

Művei 1908-1912 között folyamatosan jelentek meg, 1911-ben pedig megalakult az UMZE (Új Magyar Zeneegyesület) azzal a céllal, hogy megreformálják a magyar zenei életet. Többek közt operája és az egyesület sikertelensége miatt visszavonult a zenei közélettől, és minden energiáját a népzenegyűjtésre fordította. A világháború kitörésével stílusára Schönberg és Stravinsky van hatással, majd mind szélsőségesebbé vált, népdalfeldolgozásai és önálló művei között egyre nagyobb a szakadék. 1917-19 között színpadi bemutatói, valamint Dohnányi koncertjének Bartók-ciklusa meghozták számára a várva várt sikert, kiadója a bécsi Universal Edition lett.

Bartók-kiállítás nyílik a metróban.

A forradalomban bízva, kezdetben támogatta annak kultúrpolitikáját, és Kodállyal, Dohnányival együtt tagja a zenei direktóriumnak. A Tanácsköztársaság bukása után ismét visszavonult a közélettől.

Berény Róbert: Bartók Béla arcképe
Berény Róbert: Bartók Béla arcképe

1921-től ismét rendszeresen koncertezett, tíz év alatt 271 hangversenyt adott világszerte (Párizs, Köln, Berlin, Erfurt, Bréma, Danzig, Bécs, Anglia, Olaszország, Skandinávia, Belgium, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia), nemzetközi elismerése megnövekedett. 1923-ban megírta Táncszvit című művét a főváros egyesítésének jubileumi ünnepségére szóló felkérésre (Kodállyal és Dohnányival egyetemben). Szintén ebben az évben elvált, majd újranősült (Pásztory Ditta), és 1924-ben megszületett Péter fia. 1927-28-ban koncert- és felolvasó körúton járt az USÁ-ban, majd egy év múlva a Szovjetunióban. 1921-ben elkészült A magyar népdal című publikációjával, majd 1926-ban a román és 1928-ban a szlovák népzenei írásával.

Kiemelt hangsúlyt kap Bartók Béla művészete az idei Tavaszi Fesztiválon.

A kultúrkormányzat 1926-ban felsőházi póttagsággal, 1930-ban Corvin-koszorúval ismerte el érdemeit, akadémiai székfoglalóját 1936-ban tartotta. Mindemellett bizonyos műveit, így az 1926-ban Kölnben bemutatott A csodálatos mandarint itthon nem tűzhették műsorra Balázs Béla személye miatt, és Bartók ezt Budapesten soha nem is láthatta.

A barokk mesterek és Stravinsky új műveinek hatása jelentkezik Bartók húszas években komponált darabjaiban. Bartók hangszerelése, az ütőhangszerek előtérbe helyezése, és a zongora ütősként való kezelése pedig az európai zenét termékenyíttette meg. III. vonósnégyese 1928-ban díjat nyert Amerikában, IV. vonósnégyesében használta először az öttételes hídformát. Ismét visszatérve a népdalokhoz, 1930-ban elkészül a román kolindaszövegekre komponált Cantata profana. A harmincas évek elejétől egyre több támadás éri a népzenekultusz ellenzői oldaláról, így Bartók számos írást jelentetett meg és előadást tartott a népzene jelentőségéről. Bár cikkeinek nagy a visszhangja, kapcsolata megromlik a budapesti közönséggel, a fasiszta Németországban pedig nem vállalt többet fellépést. 1934-ben tanári állásából felmentve a Magyar Tudományos Akadémiára rendelik, hogy a 13 ezer tételből álló teljes magyar zenei anyagot újrarendszerezze. 1936-tól magyar népzenei hanglemezfelvételek készítését irányította, 1937-38-ban pedig a Magyar Rádióban elindította az etnográfiai felvételsorozatot. A harmincas évek végén rendezte a kiadatlan román anyagait, tanulmányozta a bolgár és a török népzenét.

Kekszakallu Bartok Nemeth  Failoni Nadasdy Szekely Olah

A nemzetközi kulturális életbe már 1928-ban bekapcsolódott, 1931-től tagja volt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Tanácsának, ahol megismerkedett Capekkel és Thomas Mann-nal, felszólalt az állam és művészet viszonyának, valamint a népzenei gramofonfelvételek témájában.

1931-től szinte kizárólag megrendelésre komponált, pl. Paul Sacher kérésére a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára címűt, illetve a Divertimentot, vagy a bázeli IGNM-csoport felkérésére a Szonáta két zongorára című darabot. Ezek a művek hatalmas sikert arattak Franciaországban, Hollandiában, Angliában, Luxemburgban, Brüsszelben, Zürichben, Velencében. A Kontrasztokat Benny Goodman jazzklarinétos számára írta; a Hegedűversenyt Székely Zoltán, a VI. vonósnégyest az Új Magyar Vonósnégyes számára. Utolsó európai alkotókorszakában "Bartók művészete az egyre kaotikusabb világgal olyan ideális emberi-erkölcsi-racionális rendet szegez szembe, amely a nagy klasszikusok örökségéből és a paraszti népzene őserejéből és demokratizmusából táplálkozik" (Frideczky Frigyes: Magyar Zeneszerzők).

1938-ban kilépett az osztrák szerzői jogi társulásból, és a londoni Boosey and Hawkeshoz szerződött. A második világháború kitörése, és édesanyja 1939. decemberi halála után, az 1940 őszén elbúcsúzik a budapesti közönségtől, és második amerikai hangversenykörútjára indul, ahonnan nem tért vissza többet Európába. 1940-ben a New York-i Columbia Egyetem díszdoktora lett, 1941-ben pedig megbízták a Parry-féle délszláv népzenei lemezgyűjtemény lejegyzésével. Fellépéseinek száma egyre csökkent, utolsó koncertjére 1943-ban New Yorkban került sor, a Concerto kétzongorás változatát mutatta be. Saját gyűjteményein, a román és török monográfián dolgozik, amelyekhez azonban nem talál kiadót. 1943-ban előadássorozatot kezdett a magyar zenéről a Harvard Egyetemen, ám ezt betegsége - a súlyosbodó leukémia - miatt abba kellett hagynia.

"Amerikában honvágy volt, hiányzott neki a magyar vidék. Egyszer Manhattant járva így szólt:
- Lószagot érzek.
- Itt, a 66. utcában?! - lepődött meg a felesége.
- Úgy bizony - mondta Bartók, és körülnézett, majd átment az utca másik oldalára. A felesége és a barátja látta, hogy bement egy felirat nélküli épületbe. Követték, és kiderült, hogy egy lovasiskolába jutottak.
- Milyen jámbor, természetes illat! - mondta Bartók, amikor beszagolt az istállóba. - Alvó lovak."

* Norman Lebrecht

 Még ebben az évben Serge Koussevitzky felkérésére megírta a Concerto zenekari változatát; és a Hegedű szólószonátát Yehudi Menuhin felkérésére. Bár egészségi állapota javulni látszik, ősszel nem tudja folytatni a Columbia Egyetemen elkezdett munkáját. 1945 elején megírja felesége számára a III. zongoraversenyt, de többi tervét (VII. vonósnégyes, Brácsaverseny) már nem tudja valóra váltani. "Az Amerikában készült művek magukon viselik a háborús évek félelmeinek, honvágyának és reménységeinek nyomát. Letisztult és a korábbiaknál sokkal közvetlenebb formában közölt érzelmek tették ezeket a műveket a háborút közvetlenül követő időszak nagy zenei sikereivé Amerikában és Európában" (Frideczky Frigyes: Magyar Zeneszerzők).

1945. szeptemberben betegsége hirtelen elhatalmasodott, és Bartók a New York-i West Side Hospitalban halt meg szeptember 26-án. Hamvait 1988-ban szállították haza, és temették újra a budapesti Farkasréti Temető művészparcellájában.

Címkék: bartók karnyújtásnyira

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika 14 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 14 órája új videót töltött fel:

Sánta Béla 15 órája új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 1 napja új videót töltött fel:

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Sánta Béla írta 2 napja a(z) Gyöngyösi Kiss Anna Szép Tarjánban jó bor terem videóhoz:

Nagyon aranyos vagy kedves Marika, és tisztelettel...

Varga Zoltánné Marika 2 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu