MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA

MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA hírei

Az idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele.

6 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Zene és szöveg : Magyarádi Jenő 1899 - 1987

Öreg idő, szálló idő, belepte a holló hajam dérrel.
Teleszórta szívem kertjét sárguló levéllel.
Elvitte a legszebb rózsát,
nem hagyott még lombot sem az ágon,
Elvitte a féltett kincsem,
napsugaras, boldog ifjúságom.

Valamikor de sok könnyet, fájó könnyet csókolt fel az ajkam,
De a hosszú vándorúton egyedül maradtam.
Nem mulatok hangos szóval,
beérem már csendes halk zenével,
Öreg idő, szálló idő,

belepte a holló hajam dérrel.

Megállíthatatlan az idő múlása, csak ez a nóta időt álló, az idő könyörtelen elmülásának tudomásulvételére, a halál, a szerelem halandóságától való félelem érzésére mutat ez a nótavers.

Rezsnyák Miklós - Erdélyi Mihály:

Én lassan öregszem, erre nem törekszem,

De sajnos az idő, az idő, az idő eljár.

Elszálltak a fecskék, a szép kis menyecskék

Nincsen több tavaszom, ez a nyár sem a régi már.

Bevallom ezüstös fejemen a május ugy le győz

Hát szívembe beköszönt (az) aranysárga ősz

Én lassan öregszem, erre nem törekszem

de sajnos az idő, az idő, az idő eljár.

Csak álom az ma már, mi rég volt.

Ez vissza többé úgy sem jön.

Ha néha ránk ragyog az égbolt,

Szemünkben miért csillog a könny

Én lassan öregszem, erre nem törekszem,

De sajnos az idő, az idő, az idő eljár.

Elszálltak a fecskék, a szép kis menyecskék

Nincsen több tavaszom, ez a nyár sem a régi már.

Bevallom ezüstös fejemen a május ugy le főz

Hát szívembe beköszönt (az) aranysárga ősz

Én lassan öregszem, erre nem törekszem

de sajnos az idő, az idő, az idő eljár.

Félelem attól, hogy telik az idő és egyre csak öregszel és közelebb kerülsz a véghez, félelem az öregségtől, pedig öregnek lenni nem rossz dolog Öregnek lenni annyit tesz, már meg van mindened, jöhet a béke, a nyugalom és rengeteg időt tölthetsz szeretteiddel vagy azzal, amivel csak szeretnél. Amint meglátod az öregség szépségeit, már nem is fogsz félni tőle.

Felgyorsult életünkre az idő könyörtelen múlása jellemző. Remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás - ez az élet.

Minden múlandó, emlékezetünk is felejt. Ragaszkodjunk ezekhez az emlékekhez, küzdjünk a mából a holnapba, mert a múlandóság örök, az idő a múltat elnyeli

Élj most, hogy mikor öreg leszel irigylésre méltó szép életre emlékezhess vissza.

"Az élet olyan, mint a víz: csak folyik, egyre folyik, soha nem áll meg egy pillanatra sem, hanem magával ragad mindent, ami beleesik, magával ragadja valahová, amit az ember úgy hív "örökkévalóság"! A percek, órák, napok, évek, álmok, megvalósítások, kudarcok és emlékek...minden amiből az ember élete és szíve és lelke felépül...csak viszi és soha nem hoz vissza semmit!" /Wass Albert/

Az élet, mint a víz, úgy elfolyik......

Címkék: az idő könyörtelen múlása lassan öregszem szálló idő öreg idő