Csiki Pál és Szalai András primás 

Csiki Pál nóta- és népdalénekes, nótaszöveg-, mesejátékíró, népdalkör-vezető tevékenysége igen sokoldalú, gazdag. A mindenkori média előszeretettel foglalkozott művészi tevékenységével, viszonylag sok interjú készült vele. Mindezek ellenére ez ideig nem jelent meg róla olyan életrajzi, életutat bemutató írás, amely csokorba kötötte volna életének kiemelkedő állomásait, gazdag pályafutását.  

Úgy gondolom, a sikeres utat befutó élő legenda kiérdemelte, hogy a teljesség igényére való törekvés nélkül kísérletet tegyek életrajzának, művészi pályájának bemutatására. 

Csiki Pál Komáromban született, 1936. 10. 02-án. Édesapja: Csiki Pál Ditróban, egy erdélyi kis faluban látta meg a napvilágot 1907-ben, és 1981-ben hunyt el. MÁV főellenőrként dolgozott, így munkaköréből eredően többször változott állomáshelye és lakhelye. Szeretett énekelni, írt verseket, novellákat, ezek meg is jelentek néhány korabeli lapban, például a Szabad Földben. Édesanyja: Gaál Ilona háztartásbeli, Jászladányban született 1916-ban és 2000-ben hunyt el. Mindketten az újszászi temetőben nyugszanak. Házasságuk gyümölcse lett Pál és Anikó. Anikó is Komáromban született (1940). Gyógyíthatatlan betegségben hunyt el 1995-ben. 

A Csiki család 1940-ben költözött Komáromból Erdélybe, ahol először Gyimesbükkön telepedtek le. Később Madéfalván és Sepsiszentgyörgyön is laktak. Erdélyből, a nagyrészt magyar lakta történelmi településekről a háború miatt költöztek 1944-ben Jászladányba. 1946-ban telepedtek le Újszászon, amely végleges otthonukká vált. 

Ifjú Csiki Pál Újszászon végezte el az általános iskolát az 1950-1951-es tanévben. Olyannyira honosította magát, hogy egyik újságírónak adott nyilatkozatában - véletlenül vagy készakarva - újszászi születésűnek vallotta magát, bár, apai ágon történő erdélyi származását sohasem tagadta. Olyan újságcikket is olvastam, ahol Erdély szülötteként titulálták. Még érdekesebb Körmendi Lajosnak, a Szolnok megyei Néplap jó tollú újságírójának "Virágénekek szerelmese" című cikkének azon mondata, hogy Csiki Pál "...már Szolnok megyeiként látta meg a napvilágot." 

Neves énekesünk szép hangjára Erdélyben, ötéves korában, az óvodában figyeltek fel. Az ott eltöltött boldog kisgyermekévek emléke kitörölhetetlenül ivódott szívébe, lelkébe. Ez dalaiban is nemegyszer visszacsengett. A csodálatos erdélyi tájak mellett az is közrejátszott, hogy szülei mindig magukkal vitték, ha írókkal, énekesekkel találkoztak. Ez pedig gyakori volt. Ezeken az összejöveteleken sokat tanult, ellesett tőlük, amit a későbbiek során hasznosított. 

Hivatalosan 1974 óta előadóművész, de a gyökerek sokkal régebbiek. Egyszer Körmendi Lajosnak úgy nyilatkozott: "Amióta eszemet tudom, énekelek. Erre születtem." 

Amikor Újszászra került, az általános iskolában Kaszab Sándor és Kakuk József kitűnő tanárok irányításával remek énekkar működött. Csiki Pál az énekkar egyik meghatározó tagjává vált, többször is szólóénekesként szerepelt. Az 1950-es, 1960-as években népszerű színjátszókör lelkes tagjaként szórakoztatta a közönséget. Operettekben, népszínművekben, legtöbb esetben énekes szerepkörben játszott. Bizonyára sokan emlékeznek még a Kakuk József kántor-tanító által betanított, Marton Ferenc - Bródy Miksa által írt, és Kálmán Imre által megzenésített "Zsuzsi kisasszony" című 3 felvonásos operettre, amelyben többek között az istenadta hanggal megáldott Almási Klára mellett Csiki Pál énekesi produkciója osztatlan sikert aratott. Akkor ismerték meg sokan a fülbemászó "Légy az icipici párocskám!", vagy a "Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám!" dalokat. 

Csiki Pál az általános iskola elvégzése után a Szolnoki Gépipari Technikumba jelentkezett. Két iskolai év után pályát módosított. A szolnoki Bartók Béla Zenei Iskolába sikeresen felvételizett, és zenei vonalon 6 évig képezte magát. Azt követően 3 évig a Budapest Központi Stúdióban, majd Lorencz Kornélia és Cs. Kadastai Irén magántanároknál képezte hangját. Reményi Sándornál és Vörös Sárinál gyakorolt. 

Az előadóművészi vizsgán Dankó Pista Írom a levelem Balog Máriának című dalát énekelte. Olyannyira sikerült, hogy örömében vitt egy csokor virágot a szomorú sorsú cigányzenész szegedi szobrára. 1958 decemberében vonult be katonának Szentesre a könnyű légvédelmi tüzérséghez, ahol híradós kiképzésben részesült. Bevonulásakor a kultúrcsoport tagja lett, és már szilveszterkor egész éjszakát betöltő színvonalas műsort adtak Sivó Ferenc, VIT-díjas zongoraművész és Ökrös Ottó gitárművész közreműködésével. Műsorvezető a már akkor is jól ismert Klein Imre volt. 

Tizenkét év énektanulás és érettségi után 1974-ben sikeres vizsgát tett, és megkapta az Országos Filmharmónia működési engedélyét, valamint az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) ének szakmai engedélyét. Szegeden elvégezte a kétéves színjátszó-rendező szakot. Hivatásos előadóművész lett. Több mint ötven éve énekel népdalokat, magyar nótákat, operetteket. "Jászkunsági gyerek vagyok" c. kazettájának bemutatója 2004 márciusában volt. Egy időben saját együttese volt. Négyen énekeltek, Klein Imre konferált. 

Csiki Pál az elsők között szerepelt olyan előadóművészként, akit a pénz "hidegen" hagyott. Az esetek többségében ingyen lépett fel, különösen akkor, ha időskorúakat ellátó intézményekben "vendégeskedett". Elmondhatni, végigénekelte Jász-Nagykun-Szolnok megye összes szociális otthonát. A Szolnok megyei Néplap 1988. 04. 15-i számában olvashatjuk: "Csiki Pál gálahangversenye a Széchenyin." Alcíme: "Dalokból születő forintok". Ott voltam, jól emlékszem, amikor Szolnokon, 1988. április 16-án a megyében élő nótaénekesek közreműködésével nagy sikerű jótékonysági gálakoncertre került sor. A fellépő előadók művészeti vezetője Csiki Pál volt. Igaz, a szervezésben oroszlánrészt vállalt az újszászi születésű neves operett-, nóta- és népdalénekes, énekkarvezető Szokolyi Lajos. A hangverseny teljes bevételét a Mozgássérültek Szolnok Megyei Egyesülete kapta. Persze szerződései is voltak. 1981-1985. között magánénekesként működött a Balatonvilágosi Volán Tröszt, illetve a kormányüdülőben. Volt idő, amikor a Szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Házában lépett fel, majd a Szolnoki Pelikán Szálló állandó művészeként rendszeresen szerepelt a külföldi csoportoknak adott műsorokban. Németül bordalt énekelt, oroszul a Moszkva-keringővel kedveskedett, lengyelül is előadott néhány dalt a turistáknak. Ha pedig külföldön rendeztek - évente egy-egy alkalommal - magyar estet, ahol a népdalok, a nóták elmaradhatatlanok voltak, oda rendre meghívták. Bejárta az egész országot, külföldi szereplésekre is többször hívták. Hét országban hirdette a magyar nóta, népdal szépségét a Pelikán Szálló cigányzenekarával. Többek között fellépett Romániában, Németországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában, Olaszországban. Emellett mintegy 2800 műsort szervezett. Igazi kedvencei a népdalok, a virágénekek, mert mint mondta: "tartalmukkal, mondanivalójukkal, érzelmi telítettségükkel azonosulni tudott." Gyakran szerepelt Pribolyszky Mátyás citeraművésszel, akitől sok népdalt tanult. Az ország legnagyobbjaival is fellépett. Ezek között volt: Kovács Apollónia, Madarász Katalin, Máté Ottilia, Bojtor Imre, Béres Ferenc, Bangó Margit és sokan mások.

Vallomása szerint "mindig valami belső kényszert érzett az éneklésre, valami dal mindig lüktet a fejében, a szívében. Ha nem színpadon van, akkor csak úgy magában dúdolgat." 

1996. október 2-án az újszászi művelődési házban: "Hatvankodunk" címmel születésnapi és egyben nyugdíjba vonuló gálaműsort tartottak tiszteletére. A gálaműsorban Madarász Katalin, Márkus Ilona, Karcagi Nagy Zoltán, Farkas Rozika, Kovács Marika, Bálint Erika, Szokolyi Lajos, Almási Klára, Klein Imre, Kállai Jancsi és cigányzenekara, valamint sokan mások működtek közre. A "ceremóniamester" Dallos Gizella volt, aki keresztapjának is tekinti Csiki Pált, mert az előnevét tőle kapta. 

A műsor után Kadlott Karcsi gondoskodott a hajnalig tartó, jó hangulatú mulatságról. 2006. szeptember 29-én ismét nagy forgatag volt a művelődési házban. "Hetvenkedünk" címmel Csiki Pál hetvenedik születésnapjának ünneplésére került sor. A rendezvény szervezője és háziasszonya ez esetben is Dallos Gizi volt, aki meghívta azokat a pályatársakat, akikkel Csiki Pál sokáig együtt énekelt, vagy akiket éppen ő indított útjukra az énekesi pályán. És hogy a kíséret méltó legyen, a Liszt Ferenc díjas Szalai Antal prímás és cigányzenekara szolgáltatta a zenét. Az ünnepséget a Százszorszép Népdalkör nyitotta meg Csanádi György versére és Mihalik Kálmán zenéjére született "Ki tudja merre." székely himnusszal, merthogy Csiki Pál székelyföldi származású. A köszöntések és meglepetések átadása után a pályatársak - Almási Klára, Bodnár Marika, Dallos Gizi, Farkas Rozika, Márkus Ica, Simon Ferenc, Sülyi Károly, Szokolyi Lajos és Madarász Katalin - mind dallal köszöntötték az ünnepeltet. A közönség több ízben állva tapsolta meg az előadókat. 

Csiki Pált elsősorban énekesként ismerték a magyar nóta kedvelői. 1997-ben azonban "műfajt váltott", írt egy mesejátékot "A királylány papucsa" címmel a Szolnoki Lurkó Színpadnak. A mesejáték nem átdolgozás, nem színpadra alkalmazás, eredeti mese. A szolnoki Kölyökszínpad 22-szer mutatta be. Elkészült a második mesejáték színdarabja is "Boszorkányok bosszúja" címmel. Ez is eredeti zenés előadás, amelynek a dalszövegei is tőle származnak. A tényszerűséghez tartozik, hogy korábban is írt verseket, nótaszövegeket, de ezekkel "megjárta". Ugyanis a kazettára vett műveiről valahogy a neve lemaradt. Kapja a jogdíjat, de kevesen tudják, hogy a dalok szövegei az övéi. A "műfajváltás"-ról egy újságírónak adott nyilatkozatában azt mondta: ". mintha egy kissé még most is gyerek lennék. Nekünk nincsenek gyerekeink, de azt hiszem, értek a nyelvükön, ezért vonzódom a mesealakokhoz is. A közvetlen ösztönzést Klein Imrétől, a Lurkó Színpad vezetőjétől kaptam". 

1996-ban nem kis feladatot vállalt fel az újszászi Százszorszép Népdalkör vezetésével. Így nemcsak előadóművészként, színpadra írt mesejátékaival, névtelenül megjelent nótáival, hanem az egyre sikeresebben szereplő népdalkör segítségével is öregbíti Újszász hírnevét. 

Csiki Pál Újszászon, a Hunyadi János út 16/b. sz. alatti családi házban él feleségével. A Dévai Krisztinával kötött életközösség megszűnése után, 1975-ben ismerte meg Árpád Margitot, akivel 1981-ben kötött házasságot. Árpád Margit (Hatvan, 1941. 05. 05.) személyében hűséges segítőtársra talált, akivel még érdeklődési körük is egybeesik. (Felesége 16 éve a népdalkör aktív tagja.) 

Csiki Pál művészetét mindenkor elismerték. Megkapta a KISZ Központi Bizottsága arany oklevelét. 2005. 09. 17-én, Újszász várossá avatásának 8. évfordulóján Pro Urbe Díjban, 2007. 03. 14-én Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Ez utóbbi kitüntetést Budapesten az Iparművészeti Múzeumban - nagyszabású díjátadó ünnepség keretében - vette át Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Újszászon március 17-én, a művelődési házban nótaesten köszöntötték. Az Új Néplap 2007. április 14-i számában "Dalokat írt, kórust vezet, énekel, s mindezért kitüntetést kapott" cikkben olvashatjuk: "A hetvenéves  nótaénekes kórusvezetőnek a zene az élete. Évtizedek óta énekel, húsz évig a helyi színjátszó-csoportban tevékenykedett. Ma az újszászi asszonykórus vezetője. Velük is rengeteg fellépésre jár, sőt versenyeken is részt vesznek." A mindig visszafogott, szerény Csiki Pál a dicsérő sorokra mindössze annyit válaszolt: "Büszke vagyok az elismerésre." Igaza is van. Móra Ferenc szerint ugyanis ahhoz, hogy szerények lehessünk, kell valakik legyünk. Nos, Csiki Pál joggal lehet szerény. A KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) Országos Népzenei Minősítése alapján eddig két ezüst és három arany elismerést tudhat magáénak az általa vezetett asszonykórus. 

Kedves Csiki Pál! 

Keresem a hozzád illő, méltató befejező gondolatokat. Úgy gondolom, veled kapcsolatban meggyőződéssel, nyugodt szívvel írhatom: nálad nem az számít, hol láttad meg a napvilágot, hanem az, mit tudtál/tudsz ott alkotni, ahová született. Te Újszászra születettél, e várost vallod magadénak. Ez az újszásziak szemében rendkívül figyelemreméltó. Ezúttal is köszönjük művészeteddel Újszász népszerűsítését. Várjuk a település kulturális életében való további aktív közreműködésedet. 

Kívánunk betegségmentes, hosszú, boldog életet kedves nejeddel együtt.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára