Rózsahegyi Kálmán, a színészlegenda szerint a magyarnóta-énekléshez csak három dolog szükséges: szív, szív és szív. Nem baj, ha van hozzá egy kis hangod is...

Az alcsúti Mészáros János Elek ezt határozottan cáfolja, mert szerinte a magyarnóta-irodalom gyöngyszemeit nem lehet hitelesen előadni énekhang nélkül! A tekintélyes termetű agrármérnök pedig csak tudja, hiszen az ötévente megrendezett Csendül a nóta Kárpát-medencei dalversenyt az idén másodmagával megnyerte - a kárpátaljai Nagy Anikóval megosztva.

- Sokan énekelnek magyar nótát, s azt gondolják, akinek semmire nem alkalmas az énekhangja, erre még igen - fogalmaz fanyarul.

A naptár még nem telt meg

Nem szokott kertelni, az egyenes beszéd híve. Miként törleszkedni, sündörögni sem tud, de nem is akar semmilyen cél érdekében sem! Mert hiába fogadják nagy tapssal a fellépésein, hiába Simándy József-díjas, s hiába hozta el most is az aranyat a versenyről, egyáltalán nem telt meg a naptárja meghívásokkal. Romantikus tenorja pedig szárnyal, akár operettet, operát - vagy éppen magyar nótát énekel.

- Mióta az eszemet tudom, mindig énekeltem, fütyültem - mondja.

Mészáros Lajos nagybátyját idézi, akit Nótás Lajosnak hívtak Alcsúton. Ha énekelt a cserhegyi szőlejében, a faluban is hallották a szép hangját. János a legszívesebben erről beszél. A famíliáról, a református ősökről, akiknek a nyomdokait követte, amikor a mezőgazdaságot választotta hivatásul. Az agrármérnöki végzettség mellé a talajtani szakmérnöki képesítésről az oklevelet a minap vette át, kitűnő eredménnyel. És a rendszerváltáskor visszakapott földeket műveli, az alcsúti gazdálkodó hagyományokat kutatja, és énekel, és ínyencként süt-főz. És ha tavasszal megzsendül az idő, konyhakertet varázsol a ház végébe, mert ez is belső parancs.

- A református anyakönyvekben a Mészárosok, és anyai ágam, a Komáromiak neve az ellenreformáció idejétől Alcsúton olvashatók. A telek, ahol ma is lakunk, 1760 óta a család tulajdona - jelenti, akár egy törzsökös nemes. Ez az ő jussa, bár elhárít mindenféle dicsekvést, csak a hangja színesedik meg, és a tekintete lesz fényesebb, ha minderről beszél. Ha az éneklésről, akkor szemléltetésül dalol is egy sort!

- A gazdálkodás, a munkám és az éneklés kiegészítik bennem egymást. A két agyfélteke így működik együtt - ad tudományos magyarázatot a rajongásra. - Ha fáradt vagyok, egy-két órás énekpróba után felfrissülök - erősíti meg. Az etyeki kórusban énekel, Magdó Ildikó karnagy keze alatt, Estefán Tünde zongoraművésztől tanult elméletet. Példaképe a nótakirálynak nevezett Solti Károly, aki kétezer magyar nótát tudott!

- A nóta gyakran úgy viselkedik, mint a népdal. A legszebbek, legértékesebbek megmaradnak, a szövegük is idomul, új versszakokat toldanak hozzá. Az a dal, hogy Édesanyám, kössön kendőt, selymet a fejére... eredetileg úgy szólt, hogy Édesanyám, kösse fel a kendőt a fejére! A változat jobb, nem? Nótázni csak az öregekkel tudok, mert a fiatalabbak nem ismerik azokat, de a szöveget se sokan - csóválja a fejét, s a díjnyertes Dankó-nótákkal ajándékoz meg, zenei kíséret nélkül, tisztán. Madár vígan dalol a lombos ágon... - szép, szomorú, szerelmes dal. S egy vidámmal is. Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni... A dalolás feletti örömét pontosan megfogalmazza.

- Mindennél többet ér, ha olyanoknak énekelek, akik figyelnek rám. S az utolsó hang utáni, töredék ideig tartó csend, még a taps előtt, nekem igazi jutalom.