Madarász Katalin első rádiófelvételére 1953-ban került sor, melyet Toki Horváth Gyulával és Lakatos Sándor cigányzenekarával rögzítettek, s országos sikert és ismeretséget hozott a számára. Egyéniségében, stílusában és hangjában is egy ízig-vérig magyar ember érzelemvilága fejeződik ki, mely példaértékű minden pályatárs és magyar ember számára. Rádiós és tv-s felvételei a mai napig jelentik a hazaszeretet és a zenei anyanyelv szeretetét, melyet hitelesen, népiségünkhöz illeszkedve ad elő évtizedek óta. Számos felvétele népszerű mind a mai napig a televíziós csatornák kívánságlistáin. Pályatársnőjével, Gaál Gabriellával rengeteg közös feltételt és albumot készítettek.

Bokor János ismert nóta előadóművész. 1977-ben a Hilton Szállóban lépett közönség elé. Első rádiófelvétele 1985-ben készült.  Kiváló sikerrel szerepelt  nótaversenyeken (Dankó Pista Nótaverseny 1994; 2. Nótaolimpia 1994): Hangkazetta (1994. okt.); Fejes Imre dalaiból (1997). A Jákó Vera Nótaszinház szólistája. – Kitüntetései, elismerései: Legjobb férfi előadó (1992); Legjobb férfi előadó 2. Nótaolimpia 1994. 1. díj csárdás kategóriában, 2. díj hallgató kategóriában. Az 1998-as 3. Nótaolimpia II. helyezett a hallgató kategegóriában. Interjúk, portrék, rádió- és TV-felvételek: 1992. Csendül a nóta énekverseny a MTV-ben. 1992: Rádiós interjú Szolnoki Gyulával. 1995: Nótaparádé c. rádiós műsorban Tarnay Kiss Lászlóval 

Szentesen született. Muzsikus családból származik, édesapja szintén énekes. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Réti József és Révhegyi Ferencné tanítványaként végezte el, s 1971-ben szerzett diplomát. Még abban esztendőben szerződtette a Magyar Állami Operaház, s Lenszkijként debütált az Anyeginben. Azóta a dalszínház tagja, emellett pedig 1981-84 között a bécsi Raimund Theaternek is a magánénekese volt. A Nemzetközi Toti dal Monte Énekversenyen 1976-ban az első díjat kapott, a Belga Televízió Opera és Énekversenyén pedig a nemzetközi zsűri különdíját nyerte el, 1979-ben.

Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Balassa Istvánné és Kapitánffy Istvánné tanítványaként végezte. Az Operaház 1967-ben szerződtette. 1972-ben megnyerte a Pozsonyban megrendezett UNESCO énekversenyt. Hangversenyénekesként és operett énekesnőként is elismert. Vendégszerepelt csaknem valamennyi európai országban.

.

Magyar nóta,- és dalénekes. Pályafutását a Magyar Rádió és a Magyar Televízió által közösen megrendezett  „II. Nyílik a rózsa” nótaénekes versenyen kezdte 1984-ben Tarnai Kiss Lászlóval, Hatvani Kiss Gyöngyivel (többek között). Azután Vörös Sári egykori legendás nótaénekes tanítványa lett.  Az Alföldön, egy kis mezőgazdasági jellegű városban született – Túrkevén, – ahonnan Madarász Katalin a népszerű népdal és nótaénekes is származik, s innen jár el fellépéseire, bárhová hívják, országhatáron innen és túl. Számtalan rádió- és televízió felvétele készült (az MTV – Lengyelfi Miklós Erkel-díjas népzenei főszerkesztő-osztályvezető szerkesztésében, az  ATV, TV2 , Budapest Tv és a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának egyik énekese.)
Legújabb CD lemeze 2006 karácsonyára jelent meg, „Rámás, piros csizmát vettem a túri vásáron” címmel, a világhírű Szalai Antal és zenekara kíséretében.

Bokor János ismert nóta előadóművész. 1977-ben a Hilton Szállóban lépett közönség elé. Első rádiófelvétele 1985-ben készült.  Kiváló sikerrel szerepelt  nótaversenyeken (Dankó Pista Nótaverseny 1994; 2. Nótaolimpia 1994): Hangkazetta (1994. okt.); Fejes Imre dalaiból (1997). A Jákó Vera Nótaszinház szólistája. – Kitüntetései, elismerései: Legjobb férfi előadó (1992); Legjobb férfi előadó 2. Nótaolimpia 1994. 1. díj csárdás kategóriában, 2. díj hallgató kt-ban. Az 1998-as 3. Nótaolimpia II. helyezett a hallgató kateg-ban. Interjúk, portrék, rádió- és TV-felvételek: 1992. Csendül a nóta énekverseny a MTV-ben. 1992: Rádiós interjú Szolnoki Gyulával. 1995: Nótaparádé c. rádiós műsorban Tarnay Kiss Lászlóval (Kazetta-bemutató).

Első televíziós felvétele Lengyelfi Miklós felkérésére történt az MTV-ben, majd ifj. Déki Lakatos Sándor és zenekara kíséretével elkészült első rádiós felvétele. A Nemzetközi Magyar nótaversenyen II. helyezést ért el, ezt követően számos felkérést kapott az ország minden tájáról. Neves cigányzenekarokkal volt lehetősége együtt dolgozni, mint például Szalai Antal és zenekara, vagy Sánta Ferenc és zenekara. A Muzsika TV-n, Nóta TV-n valamint a Duna TV Kívánságkosárcímű műsorában a mai napig láthatóak felvételei. 2012 decemberétől a Dankó Rádió szerkesztésében hallhatók legszebb felvételei. Ahogy én szeretlek címmel 2007-ben albuma jelent meg.

Az 1984-es II. Nyílik a rózsa… nemzetközi magyar nóta versenyen ismerte meg a hazai közönség, sikere azóta is töretlen. Több mint 20 éve szerkeszti a Magyar Rádió népzenei, magyar nóta és cigányzene műsorait, jelenleg vezető szerkesztőként és műsorvezetőként. Hosszú időn keresztül vezette a Verkli, a Promenád, valamint a Szívküldi műsorát. Munkásságáért eMeRTon-díjjal, Magyar Rádió Nívó-díjjal, s Bronzharang Kulturális Nagydíjjal jutalmazták.

Grabócz Miklós felkérésére kezdett el magyar nótákat énekelni, majd számtalan rádiófelvétel és kiadott hanglemez után a hazánkban akkoriban „hiánycikknek” számító szalonzenével kezdett el foglalkozni. Herkulesfürdői emlék címen önálló lemezt adott ki, amely kizárólag szalonzenei kísérettel előadott dalokat tartalmaz. Esze Jenő vezetésével megalakították a Fantázia Szalonzenekart, mely bebizonyította, hogy a magyar nóta stílusa és érzésvilága más országokban is létezik. 2008-ban Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.

Bangó Margit zenei pályáján a legfontosabb tényező talán a hitelesség.
Ez a kulcsa annak a csodás érzésnek, ami elfogja az embert, ha dalait hallgatja.
Nem számít a közeg, ami lehet egy pici étterem, vagy a világ legnagyobb, leghíresebb koncertarénái, a magával ragadó előadás soha nem felejthető élményt nyújt. Ugyanez a hitelesség érezhető stúdiófelvételein is. Számos lemez őrzi, a negyven évnyi zenei munkásságot, olyan dalokkal, amelyeket talán mások soha nem énekeltek lemezre. Bangó Margit zenei repertoárja egy „hungarikum zenetár”, amely megőrzi a jövő nemzedék számára mindazokat a sok száz éves magyar és roma értékeket, amelyeket bűn lenne magára hagyni.
„ Fontos küldetésemnek érzem, hogy a mai fiatal generáció és remélem még jó néhány elkövetkezendő generáció ismerje és szeresse azokat a dalokat, amelyek tőlem ismertek. ”