.-ban

Egyes zenetudósok szerint a magyar nóta halott, mások állítják: bár kétségtelen, hogy helyét, szerepét átveszi az értéktelen mulatós zene, Egressy Béni és Dankó Pista öröksége még ma is fontos része a hazai kultúrának..

Ábrahám Dezső, a Magyarnóta Országos Egyesület elnöke azt mondja: a mulatós zenével az a legnagyobb baj, hogy az emberek jelentős része egyenlőségjelet tesz a csipkés kombiné és Dankó Pista szerzeményei közé. Azonos értékűnek tekinti a programozott szintetizátorzenét és azt, amit képzett muzsikusok, virtuóz cigányzenészek játszanak. Sajnálja, hogy a nóta csupán közhelyes népszórakoztatásra alkalmas megjelenési formái alaposan megzavarták a hallgatókat, és az átlagembernek ma már fogalma sincs arról, hogy az eredeti magyar nótát egykor nagyszerű zenészek, jelentős írók, költők érezték magukénak.

A műfaj születése az 1800-as évek elejére tehető. Alapja az a verbunkos muzsika volt, amelyet akkor már a külföldi zeneszerzők közül többen ismertek, és egyes elemeit bizonyos szerzeményeikben fel is használták. Gondoljunk csak Brahms néhány művére vagy Berlioz Rákóczi-indulójára. A verbunkos hazai felfedezése tehát fontos fordulat volt, miként az is, hogy a magyar nóta atyjának is tartott Egressy Béni a XIX. század elején jó néhány Petőfi-verset megzenésített.

Megszülettek tehát az első nóták, és hogy életképesnek is bizonyultak, ahhoz nagyban hozzájárultak azok a jeles írók, költők, akik maguk is írtak nótaszövegeket. Többek közt Tompa Mihály, Arany János, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos - de ne feledkezzünk meg a zenészekről, különösen Dankó Pistáról, a zseniális cigány hegedűsről sem, aki egymaga hétszáz nótát szerzett. Népszerűségére jellemző, hogy amikor 1903-ban Budapesten meghalt, és fekete hintón szállították a Nyugati pályaudvarra, hogy onnan szülőhelyére, Szegedre vigyék, a koporsót négyszáz muzsikus kísérte, az utcákon pedig emberek tízezreinek sorfala között haladt a menet.

A magyar nótának a szabadságharcot megelőző időkben a hazafias érzések erősítésében, történészek szerint még a szabadságharc előkészítésében is szerepe volt. Elterjedésében sokat segítettek a népszínművek, amelyekben mások mellett Blaha Lujza és Déryné is énekelt később népszerűvé vált a nótákat.

Kodály Zoltán mondta a műfajról: "Ez az első tömeges megjelenése olyan közérthetően magyar, népszerű zenének, amit még ma is mindenki annak érez. Fél évszázadon át ez volt az ország zenei köztudata."

Sárosi Bálint népzenekutató még pontosabban fogalmaz: "A magyar nóta a XIX. század zenei köznyelve volt, ezen értett egyet a frissen asszimilálódott német, székely, magyar polgár és a kisparaszt. Mindenki elfogadta, nem úgy, mint a tájegységekhez kötődő népdalokat. Ugyanott gyökerezik egyébként, ahol a Szózat, a Himnusz vagy a Kossuth-nóta. A magyar nóta fontos része a kultúránknak, más kérdés, hogy mára elhalt, mert lejáratták, divatot csináltak belőle, elsilányították."

Ábrahám Dezső máshogy látja, szerinte a nóta még mindig él, bár azt ő is elismeri, hogy az emberek többsége ma már egybemossa az értékest az értéktelennel. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar nóta igényes múltjáról évtizedeken át senki sem beszélt, s bár a legnagyobb színházakban a műfaj - szakemberek szerint - értő előadóinak közreműködésével rendeztek nótaesteket, ezzel párhuzamosan megjelentek a szintetizátorral kísért önjelölt sztárok, és mivel ők kevés pénzért is vállaltak fellépéseket, a színpadról egyre inkább leszorultak a képzett cigányzenészek és a képzett énekesek.

Azt mondják: eddig körülbelül kettőszázezer - nem tévedés: kettőszázezer - magyar nóta született, és ebből Kosztolányi Dezső szerint minden magyar ember ismer legalább ötvenet, akár tagadja, akár nem. A Magyarnóta Országos Egyesület közvélemény-kutatást végzett, e szerint az évszázad legnépszerűbb nótája az Ahogy én szeretlek című Balázs Árpád-szerzemény, de a tízes listán szerepel egyebek mellett a Vén cigány, az Eltörött a hegedűm, a Ne szidjatok soha engem vagy a Van egy ház a Tisza-parton című dal is.

Forrás:http://nol.hu/archivum/archiv-26131-15414

ezen a videón Nógrádi Tóth István vallomása hallható életéről, kapcsolatáról a magyarnótával. Hallgassátok meg véleményét 2015 os év végén, a 2016-os év bevezetőjeként.