Mini összefoglaló helyzetkép

A „magyarnóta” nem jelzős szerkezet hanem műfaji megjelölés.

Nekünk a Magyarnóta az imádságunk, olyan mint másoknak az oxigén a levegõ. Nem tudunk nélküle élni és nem is akarunk.



A magyarnóta tipikus átmeneti felemás műfaj, népies műdal melynek szerzője ismert és cigányzenekari kísérettel teljesedik ki. Úgy a legszebb.










Eredete a 19. századig nyúlik vissza, 1820 - 1940 közötti időszak "sláger zenéje" sokáig elképzelhetetlen volt baráti, családi, társas összejövetel cigányzenés nótázás nélkül. Szövegének és dallamának ismert a szerzője.

Sok esetben operettek sláger betétdalai, amelyek magyarnótává nőtték ki magukat.

A legtöbb magyar nótának egyszerű szövege és dallama van. A szöveg sok esetben fontosabb a dallamnál. Profi szerzők munkája.

A család, az anya, az apa, a hazaszeretet, azaz idő könyörtelen elmúlásának tudomásulvétele, vagy a szerelem állandó témái a közkedvelt nótáknak. a boldog, vagy be nem teljesedett szerelem, szerelmi bánat, lelki bánat, csalódás, elválás, magány, szülők, házasság, az élet apró örömei, bor, tánc, mulatozás, a halál, vágyakozás a szülőföld, a szülőfalu a fiatalság után.

Fontos társadalmi mondanivalót hordozó nótáinkban a nemzeti érzés ápolása, mozgósítás, hazaszeretet sokszor időszerű panasz jelenik meg.

A magyar nóták a kezdetekben előbb az úri osztály, a városiak körében váltak ismertté, majd a mezővárosi és falusi parasztpolgárság, a kispolgárság között s végül megszűrve, némileg átalakulva jutottak el a legszélesebb néprétegekhez.

.







Sok-sok magyarnóta dallama kifejezetten igényes, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi zenei kultúra vállalható értékei közé tartozik.

A világhírű spanyol hegedűvirtuóz, Sarasate a Csak egy szép lány van a világon dallamával aratott óriási sikert.



A magyar nóta előzményeit a magyar népdalban keressük, de zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt

A reformkortól a századfordulóig a népszínmű volt egyik legfőbb terjesztője. Neves előadóművészek (Déryné, Blaha Lujza, Tamássy József és mások), továbbá a cigányzenészek népszerűsítették.

Időközben tartalomban és formában sokat változott A leggyakoribb forma-sablonok azonosak az ún. új stílusú magyar nédpalban is jellemző szerkezetekkel

Míg az élő népi dallamban – és nagyjából a századunk elejéig virágkorát élő magyar nóta termés legjavában is – a kis formán belül a változatosságra való törekvést tapasztaljuk, addig az újabb magyar nóták dallamában éppen az ellenkező hajlam uralkodik.

Csak stílusa szerinti előadásban hat igazán. Terjesztésében és megőrzésében lényeges szerepük a cigányzenészeknek van. A magyar nóták kezdettől fogva zongorakísérettel jelentek meg. A sikerültebb magyar nótákat már kottában való megjelenésük előtt divatba hozták a cigányzenekarok

A magyar nóta dallamának könnyen harmonizálhatónak kell lennie, sőt kívánnia kell a harmóniát. Ez a követelmény tette szükségessé a dallamszerkesztésben az egyértelműen harmonizálható formulák, fordulatok, hangközök használatát.

Időrendben első magyar nóta-szerzőként Egressy Bénit (1814–1851) szokás emlegetni. Reggelig lehetne sorolni a kiválóbbnál, kiválóbb a műfajban résztvevőket, akik már nincsenek fizikálisan velünk.

A nagyszámú 19. sz.-i nótaszerző közül három nagyobb név emelkedik ki: Simonffy Kálmán (1832–1889), Szentirmay Elemér (családi nevén Németh János, 1836–1908), Dankó Pista (1858–1903).

A századfordulónak és a 20. sz. elejének nótaszerzői közül Dóczy József (1863–1913), Fráter Lóránd (1872–1930) és Balázs Árpád (1874–1941) a legjelentősebbek.





Az utóbbi időkben a nemzeti öntudatosodással együtt a magyar nóta műfaja is újra felemelkedőben van, a 21. század emberei között is van egy jelentős réteg, aki szívesen hallgatja és énekli









Kovács Istvánné klubvezető