Magyarnóta: Solti Károly - A Vén Cigány (The Old Gipsy) (videó)

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9150 fő
  • Képek - 5254 db
  • Videók - 8180 db
  • Blogbejegyzések - 2140 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9150 fő
  • Képek - 5254 db
  • Videók - 8180 db
  • Blogbejegyzések - 2140 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9150 fő
  • Képek - 5254 db
  • Videók - 8180 db
  • Blogbejegyzések - 2140 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9150 fő
  • Képek - 5254 db
  • Videók - 8180 db
  • Blogbejegyzések - 2140 db
  • Fórumtémák - 53 db
  • Linkek - 343 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Solti Károly - A Vén Cigány (The Old Gipsy)

Déki-Lakatos Sándor és népi zenekara
A vén cigány dala 1910-ben az egyik amerikai zeneműkiadó vállalat dalpályázatán elnyerte az 5000 dolláros pályadíjat. Kottáját szerte a világon forgalomba hozták.

Solti Károly 1910 április 27-én Kiskunfélegyházán született és 1990. április 27-én halt meg.
Solti Károly énekművész, magyar nóta énekes, a félegyházi népdalok és a népies műdalok országos hírű előadója és reprezentánsa.
Édesapja asztalosmester volt, édesanyja női szabó.
Dolgozott apja műhelyében. Édesanyja halála után Salgótarjánba ment asztalosnak. Bekapcsolódott az ottani színjátszókörbe, a zenekarban dobolt és énekelt.
A Karancs kápolna a KARANCS hegységhez tartozó 685 méter magas Kápolna hegyen áll A kápolna szentelésekor, az acélgyári dalárda és a fúvós zenekar működött közre, szólót énekelt Solti Károly, aki akkor a dalárda tagja volt,
Selyem Gábor félegyházi ügyvéd pártfogolta.
1940-ben a Magyar Zeneszó nótaénekes kutató versenyén tűnt fel. A Zeneakadémia Nagytermében megtartott döntőn az első helyezést érte el.
1941-től Budapestre került. Szinte az egész világot bejárta.
Szülővárosába szívesen és gyakran jött énekelni.
Városa a magyar nóta éneklés koronázatlan királya Solti Károly emlékére emléktáblát helyezett el az egykori szülőház falán a Petőfi Sándor utca 9. szám alatt.
Sírja a Farkasréti temetőben található."

Zeneszerző: Kondor Ernő 1884 - 1954.
Szövegíró: Kondor Ernő

Dalszöveg

Zölderdő mélyén, kispatak szélén, párjával csendesen élt egy cigány.
Vén öreg ember nótája nem kell, senkinek nem kell a nótája már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága kisgalamb vígan turbékolt a fán.
Ősz feje kábul a szíve kitárul, párjához így szól a rokkant cigány.

“Hol van a hegedüm párom? Tavasszal minden vidám.
Városba elmegyek máma, én az öreg cigány.”

“Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán.
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány.
Öreg cigány, szegény cigány.”

És a vén ember eltipeg csendben, hóna alatt a kopott hegedü.
Alig bír járni lábain állni, mégis szívében ott él a derü.
Városban érve fáradtan tér be egy csillogó fényes terem ajtaján,
Vére fellobban a szíve megdobban, középre tipeg a rokkant cigány.

“Nagyságos úraim kérem, nem tudom ismernek-e még.
Könyörgöm de sokat húztam, valaha régesrég,”

“Egyszer még had muzsikáljak, szívemből úgy igazán.
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány,
Öreg cigány, szegény cigány.”

Csend lett egy percig, így szólt az egyik, “Jóuraim ma mulatunk ugye?”
“Nyissanak ajtót ezt a kis rajkót látni szeretném, repülni tud-e?”
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccér, künn van az ember s kész a hatás,
Jó öreg párja már halva találja, beszól az ajtón, “Urak, jó mulatást!”

Nem muzsikál sohasem már, csöndes lett a vén cigány.
Alussza erdőben álmát, s vadgalamb búg a fán.
Öreg vén anyóka sírját, virággal diszíti már,
Galambok sírva dalolják, élt egyszer egy cigány,
Öreg cigány, szegény cigány.

Látta 79 ember.

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Az 1910. április 27-én, Kiskunfélegyházán született.

Solti Károly édesapja köztiszteletben álló, ismert asztalos mester volt. Természetes hát, hogy fiát is annak szánta. Büszkén mondogatta, hogy a gyermek már egy sámlit is megcsinál egyedül.



A fiú álmai között azonban minden szerepelt, csak az asztalos mesterség nem.



Móra Ferenc író testvére Móra István dalköltő és pedagógus tanította Károlyt és felfigyelt a gyermek kellemes hangjára. Énekelt, közben zongorázott, s mi több, dobolt az iskolai zenekarban is.

Édesapja azonban hallani sem akart az „éhenkórász” foglalkozásról.



Így történt, hogy amikor Kiskunfélegyházán elvégezte az iskolát, egyszerűen elszökött hazulról és

útja egyenesen Salgótarjánba vezetett, mert ott muzsikusokat keresett az acélgyári zenekar vezetősége a szimfonikus és a tánckarába. Ez utóbbiba fel is vették énekesnek és dobosnak.



A Rimamurányi Acélmű híres volt akkoriban, melynek híre az apjához is eljutott, de talán bele sem gondolt, hogy fiát nem az acélművek érdekelték.



Visszahívta hát fiát azzal, hogy muzsikálgathat, de ez mellett azért legyen valamilyen polgári foglalkozása is. Solti Károly hallgatott az apai hívó szóra és hazajött.

Az édesapa rettenetesen örült, hogy fiából talán mégis csak asztalos mester lesz. De nem így történt.

A gyerek kérésére Solti apuka beadta fiát fényképész inasnak, aki első önálló fénykép felvételeit a családjáról készítette.

A papa boldog volt.



Károly hétvégeken énekelt, játszott a helyi katonazenekarban. Itt ismerkedett meg Kiskunfélegyháza másik szülöttével, a Fráter Lóránt Társaság tagjával, Móczár Gyulával.

Fogékonyságának köszönhetően, Solti Károly azonnal megtanulta az egyik szerzeményét, hogy „Hazudik a muzsikaszó, boldogság az élet…”



A nagy lehetőség azonban 1934-ben jött el számára.



Kiskunfélegyházára, vendégszereplésre várták Cselényi Józsefet és Bodán Margitot, a 30-as évek két sztár énekesét.



A fiatal Solti ott sündörgött a kávéházban a koncert előtti napon és összeismerkedett a műsor rendezőjével, Kubányi Györggyel.

A bemutatkozás után gyorsan azt is közölte a rendezővel, hogy ő Noseda Károlynál tanul énekelni, de megszakította énektanulmányait, mert családi okok miatt vissza kellett térni a fővárosból.



Hogy igazát bizonyítsa, ott helyben bemutatta tudását. A Cselényi – Bodán koncerthez illően néhány nótát elénekelt. A rendezőnek annyira megtetszett a produkció, hogy a másnapi koncerten ő lett az előénekes. Ő lépett dobogóra elsőként, hogy bemelegítse a közönséget.

Az előadáson megjelent a Solti család is és az előadás végén Kubányi György szólt a családnak, hogy vétkeznek, ha nem taníttatják a fiút énekesnek… ráadásul Pesten.

A családfő erre azt mondta : „Hallja az Úr! Eddig komoly embernek hittem…! Kubányi pedig azt felelte, ha nem megy a gyereknek a zenei tanulás, személyesen hozza haza Kiskunfélegyházára.

Az ígéret hatott, s Solti Károly elindult Pestre tanulni.

Kubányi György tartotta a szavát, s elvitte Solti Károlyt Dr. Molnár Imre professzorhoz.



Imre bácsi szeretettel fogadta, s az első kérdése az volt: Hogy hívnak édes fiam? Károlyunk pedig rávágta: „Saiber Károly” Saiber? Csodálkozott a professzor. Saiber, mondotta Károly. – Hát mi a te apád?

Karcsi elmondta, hogy asztalos mester a szülővárosomban Kiskunfélegyházán, nyomatékul pedig hozzá tette: hatan vagyunk testvérek, három fiú és három lány.

A fiú temperamentumos megjelenése tetszett a professzornak és tovább kérdezett.

S ennek a derék asztalos mesternek van e kedves nótája drága fiam?

Van! Válaszolta Károly, s nekem is az a nótám, mert apámtól örököltem.

Nálunk pedig megbecsülik az örökséget.

Az apám nótája pedig: „A kanyargó Tisza partján, ott születtem…”

Ennyi kellett Dr. Molnár Imrének ahhoz, hogy kimondja a következőt: „Ha ilyen szép nótát örököltél apádtól, ezzel a névvel, hogy Saiber, nem lehetsz énekes!”

Károly helyett Kubányi György válaszolt, hogy abból nagy baj lesz, mert az öreg Saiber kitagadja a fiát!



Imre bácsi a professzor, a világ legtermészetesebb hangján válaszolta: „Akinek az a nótája, hogy „A kanyargó Tisza partján, ott születtem…”, az azt is tudja, hogy magyar nótához magyar név kell, például „Solti”!

Kubányi György bólogatott, majd azt mondta: „művésznévnek nem is rossz…”



A hirtelen jött névváltozáshoz, a hivatalos dolgok is elintéződtek és innen, azaz 1940-től lett Saiber Károly – Solti Károly.



Hat esztendővel később a Magyar Zene c. folyóirat szerkesztősége nótaénekes versenyt hirdetett. a versenyre Solti Károly is jelentkezett – és megnyerte.



Azok számára, akik személyesen ismerték, cseppet sem volt meglepő, hogy ő vitte el az I. díjat. Még idősebb korában is ő volt a nótaénekes férfiideál, az elegáns színpadi jelenség.

Behízelgő és elbűvölő hangjával egyedülálló volt a magyar nótaéneklés világában. Utánozhatatlan volt – bár sokan igyekeztek utánozni őt, de nem nagy sikerrel.

A Magyar Zene c. folyóirat nótaversenyét megnyerte ugyan, de a győzelem nem volt elegendő ahhoz, hogy meg is éljen abból, amit már művészi fokon művelt, az éneklésből.

Visszatért hát korábbi munkahelyére, a salgótarjáni acélgyárba.

Nem sokkal Salgótarjánba való visszatérése után az egykor nagy népszerűségnek örvendő Sal BTC futbalcsapat egyik mér kőzését követően Solti összeismerkedett a játékvezetővel, bizonyos Tihaméry Kálmánnal.

Tihaméry nem csak futballbiró volt, hanem az akkor nagyhírű pesti Szeiffert kávéház tulajdonosa is.

Ismeretségük első perceiben kiderült, mindkettőjükről kölcsönösen mindaz, amit fontos volt tudniuk egymásról. Tihaméry próbaéneklésre hivta Soltit.

Az eredmény 4 hónapos szerződés a Szeiffert kávéházban.

Ez a szerződés volt Solti Károly karierjének nyitánya.

A Szeiffert kávéházban eltöltött négy hónap elég volt ahhoz, hogy a fővárosban hire menjen Solti sikerének.



A szórakoztatózenész szakma örömmel fogadta a fiatal tehetséget. Szerződésének lejártával szinte ostromolták az újabb és újabb ajánlatokkal.

Solti Károly befutott énekes lett. Ő lett a legnagyobb!

Végleg elhagyta Salgótarjánt és Pesten telepedett le.

Sikeres énekes volt már, de ő még nem érezte kellően kimunkáltnak a hangját, ezért Molnár Imrénél és Palotai Árpádnál, a kor két kitűnő ének –pedagógusánál folytatta énektanulmányait.



Őket is dicséri Solti, a nótaénekesek között ritka színvonalú énektechnikája és kulturált előadásmódja.



1942. december 22-én énekelt először a Magyar Rádió stúdiójában. A haláláig eltelt fél évszázad alatt mintegy negyvenórányi rádió felvétele gyűlt össze.



Állandó szerződései voltak kávéházakban, 10 évig a Budai Rózsafa étteremben énekelt, de énekelt az Emkében és a Pannónia étteremben is.

Utolsó munkahelye Pesten az Osváth utcai Kulacs étterem volt, ahol ugyancsak 10 évig énekelt.



Szülővárosában templomi énekesnek is nevezték, mert nagyobb ünnepeken Károly mindig megjelent a katolikus templomban és énekelt, de énekelt a Margit körúti katolikus templomban is.



Szülővárosában, rendszeres vendége volt a Fürdő szálló épületében működő „Arany Páva” étteremnek, a hajdani „Rózsakert” vendéglőnek, a „Csillag” vendéglőnek és az egykori Tiszti Klubnak is.

Rengeteg rajongója és barátja volt, akikkel hazalátogatásakor az említett vendéglátó helyek zsúfolásig megteltek, hogy kedvencüket, barátjukat hallgathassák, akiket Solti Károly igaz szívből szeretett.

Egyszer a Móra Ferenc iskola udvarában is fellépett.

Csodálatos hangjával, művészi előadás módjával és közvetlenségével a nótakedvelő közönséget teljesen letaglózta. Hálás volt, ha elégedett és örömteli arcokat látott, ha a színpadról megérinthette a felé nyújtott kezeket..



Hazalátogatása során első útja mindig édesanyja alsótemetőben lévő sirjához vezetett.



Művészi pályafutása során több mint kétezer nótát énekelt. Saját szerzeményei is voltak: a Délibábos álmok…, Ki tudja, hogy mért fáj a szív…, Megriadt a cifra ménes…, Mint galamb a tiszta búzát, úgy szeretlek téged…, Nincsen rózsa tövis nélkül…, hogy csak néhányat említsek, de a nótaszerető embereknek a legkedvesebb nótája a „Szeretni csak, téged lehet ily nagyon…”, vagy a „Délibábos álmok…” c. nóták voltak. Sokak szerint a legkedvesebb nótája a „Piros pettyes ruhácskádban láttalak meg téged…c. nóta volt.



Csodálatosnak mondott bariton hangját számtalan hanglemez és videó felvétel őrzi. Napjainkban már CD lemezre írva is rendelkezésre állnak.



A háború idején kis híján kettétört énekesi pályája. A hatalom mozgalmi dalokat akart vele énekeltetni.

A felszólításra Solti azt válaszolta: magyarnóta énekes vagyok, azt énekeltem eddig és ezt fogom énekelni ezután is.

Válasza nem nyerte meg az illetékesek tetszését, olyannyira, hogy hosszú időre eltiltották minden hivatalos fellépéstől, csak vendéglátóhelyeken énekelhetett, de ott megszakítás nélkül szinte állandóan műsorban volt.



A kényszerszünet után Solti Károly nótáival bejárta az ország minden táját, később pedig végigjárta Európa szinte valamennyi országát, Amerikát, Kanadát és Ausztráliát. Dalaiban és nótáiban tolmácsolta a határon túli magyarságnak az anyaország szeretetét, megbecsülését.

Ő volt a magyar nóta és a magyar dalok utazó nagykövete.



Utolsó tengerentúli körútja Ausztráliában volt, éppen 80. születésnapja előtt. A turnét sikerült ugyan befejezni, de haza már betegen érkezett.

Születésének napja hajnalán, 1990. április 27-én örökre elnémult Solti Károly.



Számunkra, a nótakedvelő emberek sokaságának óriási öröm, hogy létezik hangfelvétel, így aztán soha nem némulnak el nótái, bennük egyszerűen mindig velünk van.

A Magyar Televízió szinte soha, a Duna Televízió, (a nemzet televíziója) nagy ritkán elővesz egy-egy felvételt azok közül, melyek életének utolsó 30 évében készültek vele.

Napjainkban alkalmanként a Nóta Tv is műsorára tűzi felvételeit, de mindez a nótáit kedvelő emberek igényét ceppet sem elégiti ki.



Úgy tűnik sajnos, hogy a magyar nóta a mai világban sehogy sem akar beleférni a közszolgálati Televízió műsorának arculatába, pedig a nagy művész nevét ismeri egész Magyarország, ismerik szerte a világban a szétszóródott magyarság körében.

Megbecsülést szerzett mindenütt hazánknak, új híveket nyert meg a magyarnótának.



Solti Károly egyenes ági folytatója annak a nótaelőadói vonulatnak, amely a két világháború között megteremtette a virágkort a magyarnóta életében.



Bogán Margit, Cselényi József, Kalmár Pál, Utry Anna, Nagy Izabella, László Imre, Szalay László, Dóry József (a magyar nótaéneklés legnagyobbjai) ennek a vonulatnak a fő oszlopai.



Mi ennek az előadói óriásokkal teli vonulatnak az ereje?

Mindenek előtt óriási művészi kifejezőerejük, tehetségük. Aztán az a nem lebecsülendő igényesség, amellyel egyedülálló tehetségüket folyamatosan csiszolták, fejlesztették.



Ők a nagyok, a legnagyobbak – Solti Károlyt is beleértve – tisztában voltak azzal, hogy művészi hitelüket, a közönség megtartó erejét, ragaszkodását, szeretetét csak nap – nap után megújuló elegáns munkával tartósíthatják.



Liszt Ferenc mondta, hogy ha egy napig nem gyakorol egy művész, észreveszi ő maga. Ha kettőig, már a közönség is észreveszi.

A dilettáns az, aki azt hiszi, hogy mindent tud.

Az igazi művész egyre többet akar, mert érzi a hiányokat.

Örökké elégedetlen teljesítményével.

Aki el van telve önmagával, jobb, ha el is hagyja ezt a rögös pályát.



Solti Károly nem az utóbbiak közül való.

Solti Károlyról gyakran mondták, hogy ő az örök elégedetlen.

Igen Solti elégedetlen volt, mert igényes volt.

Igényességet követelt önmagától és ugyanezt várta el pályatársaitól is és szakmai környezetétől is.

Ezt a céltudatos igényességet követelte meg leendő pályatársaitól is az Országos Szórakoztató Központ vizsgabizottságának tagjaként is.

Solti ki nem állhatta a dilettánsokat, legyenek azok énekesek, szerzők, vagy zenészek.

Véleményét soha nem rejtette diplomatikusan megfogalmazott kétértelmű mondatok mögé.

Ezért aztán voltak, akik tartottak tőle, voltak olyanok is, akik nem kedvelték szókimondása miatt.



Solti Károly képzettsége, kulturált előadásmódja. szugessziv egyénisége, zenei intelligenciája példamutató és egyedülálló volt, és mindez megfoghatatlan és utánozhatatlan népszerűséggel párosult.

Ő mindig a magyarnóta érdekét, a nótakedvelő közönséget szolgálta a véleményeivel és nyilvános szerepléseivel is. ( Szikora István)

Válasz

Ez történt a közösségben:

Gál Ede 5 napja új videót töltött fel:

Gál Ede 5 napja új videót töltött fel:

Gál Ede 5 napja új videót töltött fel:

Gál Ede írta 5 napja a(z) Kozma Irén _ Bárányfelhők fenn az égen merre is videóhoz:

Eddig miért nem láthattam?

László Mária írta 5 napja a(z) László Mária-Láttál-e már csillaghullást képhez:

Laszlo_marialattale_mar_csillaghullast_1080063_9997_s

Ezt a másik szép zenét is nagyon köszönöm Barabás ...

László Mária írta 5 napja a(z) László Mária-Mikor őszre hideg tél jön képhez:

Laszlo_mariamikor_oszre_hideg_tel_jon_1080064_4662_s

Egyik legszebb közös dalunk Barabás Sándor ...

Gál Ede 6 napja új videót töltött fel:

Gál Ede írta 6 napja a(z) Kozma Irén _ Bárányfelhők fenn az égen merre is videóhoz:

Miért nem nézhető meg a videó?

Gál Ede 6 napja új videót töltött fel:

Gál Ede 6 napja új videógalériát töltött fel:

Kozma Irén

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu