Kedves Péter!

Bizonyára Jolsvay bácsi lánya, Ibolya nem zárkózna el attól, hogy édesapja művei után érdeklődnek. Javaslom vegye fel vele a kapcsolatot. Telefonszámát addig nem szeretném kiadni, amíg ő ehhez nem járul. Ha van Önnek telsz-a,akkor azt szívesen eljuttatom Ibolyához. Ha valamiben még tudok segíteni,készséggel teszem. nótás üdv LM

Előzmény

Válasz

kedveseim-Lászlo Mária nem ami drága Tolnai Andrásra célzott,mert o ezt nem érdemli ,András egy kiérdemelt muvész.
Marika egy tunemény és o arra célzott ,vannak kezdo muvészek akik még ezt az utat nem járták meg és meggondolatlanul hiresmuvészeknek hirdetik magukat.
Tolnai András muvész sokat tett és sokat dolgozott e nemes cél érdekében.Neki és szuleinek akiket ismerek és szeretek elismerés jár.
Tanulság: adjátok meg a csásárnak ami neki jár és a muvésznek is ami ot elismeri-tehát a tiszteletett.
A magyarnota cigánydal élni fog él és élt.ennek hu hirdetoje vagyunk.tisztelettel Sipos frigyes

Válasz

Kedves Tibor!

Jolsvay Vili bácsiról annyit még, hogy itt élt ugye 40 évet Újpesten, velem szomszédos utcában. Napi kapcsolatban voltam vele. Sokat is segítettem neki. Vili bácsi 2007.december 1-én húnyt el., és december 19-én volt a temetése, ahol én búcsúztattam. Az óbudai temetőben. Sok szép kottás dalai maradtak fenn, sanzon, nóta, táncdal...stb, amit lánya ,gondoz. Mindig szeretettel gondolok Vili bácsira. Nagy alakja volt ő műfajunknak!!!! üdv LM

Előzmény

Válasz

Zsuzsi! Már kifejeztem, hogy ezt a fatális félreértést, még álmomban sem annak a felkészült, népszerű énekesnek szántam,mint Tolnay úr.Hanem bizony sokszor találkoztam sajnos az ország több területén valóban fennen hirdető , alapszintet sem elérő , magukat vezető énekeseknek nevező előadókkal. Ezekre kívántam utalni. Mert igen is ezek veszik el a megérdemelt lehetőségeket olyanoktól, mint Tolnay úr-tól is. Hát erről van szó. Magam is értetelenül vettem, hogy ezt így félre lehetett volna érteni. Én egy hivatalos, elismerést nem vonnék kétségbe!! Mint olvastátok, ama "önjelöltekre" gondoltam,akikkel én találkoztam. És nem a hivatalos szakmai elismerésekre. Hiszen én magam is mindig a színvonalért, a műfaj rangjának megőrzéséért szólok és teszek. De akiknek kellene, azok nem hallják meg úgysem. Nótás szeretettel LM

Válasz

Kedves Tolnay András!
Nagyon sajnálom a történteket, de nagyon szépen kérem ne fontolgassa a klubból való
kilépését. Ilyen sokoldalú és minden stilusban kimagaslóan teljesitő művész megérdemelten kapta a "Nótakirály" cimet, ezt senki nem vonhatja kétségbe.
Kérem, ne bennünket büntessen a kilépésével!!!,
Ez a klub nem azért jött létre, hogy egymást sértegessék a kedves klubtagok, hanem a
nóta, valamint a nótaénekesek népszerűsitésére. Magam is több kíváló művészt itt ismertem
meg a nótáik által és örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, mivel a médiában ezt a műfajt mellőzik.
További sok sikert kívánok úgy a nótás, mint a magánéletében és nyujtson vigaszt a
közönség szeretete.
Tisztelettel és nótás barátsággal üdvözli: Molnár Magdolna

Válasz

Kedves Andris !

Döbbenten olvastam a történteket,elszomorít,hogy így kell kiállni az embernek a sikere,igaza,igazságérzete,becsületes munkája mellett,és ki van téve kellemetlenkedő,irigy
emberek megjegyzéseinek.Szeretném megtapasztalni,hogy szeretetben tudjuk ezt a műfajt
képviselni mi kicsik és Nagyok egyaránt.
További sok sikert kívánok az élet minden területére!Kűzdést,kitartást,egészséget!
Szeretettel,tisztelettel : Smidéliusz Éva

Válasz

Tisztelt Notakedvelok,Tolnai András muvész,igen notakirály ennek orulni kell,sirunk hogy a notavilág kihalás fenegeti.De akik szakmabeliek csufolodnak akkor mit várunk olyanoktol akik fafuluek.
Ébredjunk fel tiszteljuk egymást,a szép énekest ajo hangut és oruljunk ,hogy egy ilyen fiatal ember felválalja e mufajt.O igen király és kiérdemelt és elismert énekes.Tiszteloje vagyok, és kivánom hogy sok embernek szerezen oromot és bánatot orvosoljon.Drága Bandi Isten éltessen és énekelj nekunk sokáig.Sipos Frigyes

Előzmény

Válasz

Tisztelt László Mária Úrhölgy és Gyimóthi Elemér Úr!

Mindkettőjüknek köszönöm az értékes információkat Jolsvay Vilmosról.

Öntől, kedves Mária, szeretném megkérdezni, hogy Jolsvay Vilmos lányát ismerve lát-e lehetőséget abban, hogy Jolsvay Vilmos egyes hanglemezeit és korabeli nótás gyűjteményét (korabeli füzetek, hangdomumentumok, plakátok, feljegyzések stb.) vagy annak egy részét megvásároljam. Én nem ismerem a családját, ezért kérem, ha van rá módja, közvetítse érdeklődésemet a lánya felé.

Tisztelettel

Kovács Péter, a szomszéd városból, Jászberényből

Válasz

Kedves Elemér!
Megköszönöm az információt, két felfedezéssel is gazdagabb lettem. Az egyik, hogy kicsoda "notaspapa", a másik, hogy miután meghallgattam itt Fodor Károly videóját, egyszeriben világossá lett számomra, hogy a következtetésem téves volt. A két dalnak nem azonos a dallama. A Csala féle szövegnek is megvan tehát a létjogosultsága. A következő fellépéseim valamelyikén műsorra tűzöm majd, és a fevételt felteszem ide, mint eddig ismeretlen László Imre dalt. Ez a tény erősebben veti fel a kérdést, hogy László Imre miért nem énekelte lemezre vagy szalagra. Lehet, hogy ez mégiscsak az 50-es években keletkezett? Nem tudom...

Válasz

Tisztelt Vas-Varga Tibor Úr!

A László Imre nótáiban talált felfedezése valóban érdekes, én sem hiszem, hogy saját szerzeményét ne énekelte volna el, ha viszont így volt, akkor annak bizonyosan meg volt az oka. Az ön által említett mindkét nóta kottája viszont megtalálható a szegedi Egyesület által 2001-ben kiadott László Imre nótái c. kiadványban. Itt a klub oldalon a "Magyarnótával foglalkozó könyvek" c. blog listáján megtalálható. A legdrágább kincse c. nóta pedig egy másik Patyika tanítvány Fodor Károly videói között fent van itt a klubban.
Az Ön által is említett "Zeneszöveg.hu" oldalra egyébként közel 200 nóta szövegét tettem fel a szerzőket is megjelölve és 500 körül van azoknak a nótáknak a száma, ahol pótoltam
ezeket a hiányosságokat, ha időm engedi majd folytatom ott is ténykedésem.
Továbbra is nótás barátsággal és megint "notaspapa"

Előzmény

Válasz

Tisztelt Kovács Péter és Vas-Varga Tibor Úr!

A témában írt cikkeikhez kiegészítés képpen szeretném a következőket közölni:
Jolsvay Vilmos Budapesten született 1915. 5. 8-án és Budapesten hunyt el 2007. decemberében. Pontosabb dátumot sajnos én sem tudok, ebben talán Pálkerti Zsuzsa tudna segíteni. Ő szerzőtársi kapcsolatban volt Vili bácsival, közös nótásfüzetük is megjelent
"Sose feledd honnan jöttél" címmel.
Nótás Barátsággal "notaspapa"

Válasz

Kedves Péter!

Ha Jolsvay Vilmossal kb. 10 évvel ezelőtt találkozott, már akkor is nagyon idős lehetett. Nem tudom, hogy él-e még, a neten csak egyes szerzeményeivel kapcsolatban említik, életéről nem találtam adatot. Én 1987-ben találkoztam vele Patyi néninél már Laci bácsi halála után. Abban az évben egy nagyszabású nótaműsort rendeztek a Pataky színháztermében, s ifj. Oláh Kálmán zenekarával mint szellemi örökségemet, ezt a nótát ott magam is előadtam. Vili bácsi egy sztereó kazettás magnóval jelent meg, ott állt a függöny mögött, és felvette az én produkciómat is. Kérésemre megígérte, hogy lehetőséget ad meghallgatnom a felvételt, ám ez volt az utolsó találkozásunk, azóta sem hallottam vissza magamat. Az a kazetta pedig biztosan megvan nála. Nem tudom, mikor született, de körülbelül Kikli Tivadarral egyívású lehet, ebben az esetben ma a 90. esztendeje körül járhat. Tivadar három éve halt meg április 2-án, 87 évesen. Ennél többet nem tudok Jolsvay Vilmosról.

Előzmény

Válasz

Kedves Tibor!

Köszönöm a hasznos adalékokat a tárgyalt nótával kapcsolatban. Számomra eddig ismeretlen hátteret tárt fel, amely minden bizonnyal a legközelebb áll a valósághoz.

A "Balatoni füzes mélyén" c. nóta az eredeti hanghordozón megvan a gyűjteményemben. A Mesterhangnál készült, Laci bácsi Lakatos Tibor cigányzenekara kíséretével énekelte hanglemezre. Ritka darab. A szerzőről, Jolsvay Vilmosról jut eszembe, hogy kezdő gyűjtőként kb. 10 évvel ezelőtt találkoztam vele, jártam a lakásán és faggattam a régi történeteiről. Kértem a lemezeit is, de semmit nem adott el, és az idézett Mesterhang gramofonlemezhez sem általa jutottam, pedig megvolt neki. Azóta sem hallottam felőle. Akkor a tanulmányaimmal és a gyűjtéssel voltam elfoglalva a munkám mellett, és nem jutott rá idő, hogy rögzítsem a korábbi történeteket, és ezért "rájárjak" Vilmos bácsira és "kedvébe járjak" az információért. Ön tud róla valamit?

Előzmény

Válasz

Kedves Péter!

Mit is mondhatnék én a nótatörténet furcsa tanújaként, akinek nem adatott meg fiatalon az esély, hogy a nagy elődök közelébe jusson. Amit tudok, mind felhős, esős őszi világ, megdöbbentő dolog. A főiskola elvégzése után kötöttem egy szerencsétlen házasságot; új családom foggal-körömmel tiltakozott az énekesi terveim ellen, mert "micsoda életmód lenne az", amikor aztán megszabadultam tőle, már az elkésett generációba léptem. Igen, kétszer is találkoztam Solti Károllyal. Először 1985-ben az OSZK vizsgáján, ott a zsűriben ült, és a végén megkérdezte tőlem: "Hány éves maga"? - Harminchét. - Akkor mit keres itt? Másodszor 1989-ben, a Jákó Vera Dalversenyen, ahol Kikli Tivadarral közös csárdásunkkal szerzőként szerepeltem (Lovass Lajos előadásában egyszer a Petőfi Rádióban is elhangzott), de ott is csak messziről csodálhattam meg magas szikár, kortalannak tűnő alakját, amint a MOM Műv. Ház színpadának lépcsőjén fellépkedett. Gaál Gabriellával, Madarász Katalinnal való kapcoslatomról már írtam, egyszer egy általam szervezett nótaműsorba nekem kellett meghívni Kovács Apollóniát, ahol aztán együtt énekeltünk - elismerő szavait azóta is jó emlékeimben őrzöm. Kalmár Pált, László Imrét, Cselényit sohasem láthattam, ám volt egy megdöbbentően furcsa találkozásom: A kilecvenes években egy budapesti nyilvános helyen az állandó társaságba új tag érkezett. Egonnak hívták. Épp egy Pataky-beli műsorra készültem, erről beszélgettünk, amikor az új ember felkapta a fejét. - Te nótaénekes vagy? - Igen. - Az apám is az volt. Nagy szemeket meresztve kérdeztem vissza. - Hogy hívták őt? - László Imre. Egon elmondta, mozgásán is látszott, hogy nagy fájdalmak között él. Mintegy két hónap múltán érkezett az ő halálhíre is. Vörös Sárit is életemben csak egyszer láttam - a Rákoskeresztúri Köztemetőben Lontay-Rajner Laci bácsi koporsója mellett. Róla többek között Tamon Erika tudna többet, akivel megismerkedésünk után több éves műsorszövetséget is kötöttünk, ő Vörös Sári tanítványa is volt. Én a Lontay házaspárról tudom a legtöbbet, ezzel kapcsolatban alább majd egy kérdésem, kérésem is lesz. Hadd mondjam el itt, hogy érzésem szerint az előző levelemben közölt Lontay-szövegről Laci bácsi Csala János szövegének javára lemondott, hiszen ő a Nem kérdem én tőled kezdetűben saját értékítélete szerint is szebben írta meg a témát, bár az is igaz, hogy a Patyi néni által szervezett Pataky-beli műsorokban egyszer sem hangzott el a Csala féle dalszöveg. Csala János is szebb dalt írt Morvay Károllyal, amelyet Fazekas József előadásában hallhatunk a neten. Biztos, hogy 1945 előtt keletkeztek, tehát a felvétel elmaradásának politikai okai nem lehettek. László Imre ezt a dalát valószínűleg a két szövegíróra való tekintettel mellőzte, inkább nem választott közöttük, hogy egyiküket meg ne bántsa. Laci bácsi azonban nemcsak szerző, hanem csodálatos hangú énekes is volt, aktív korában az Operaház kórusa basszus szólamának a vezetője. 1942-ben ő énekelte hanglemezre Jolsvay Vilmos - Ács Ferencné Balatoni fűzes mélyén kezdetű dalát. Lakásukban egyszer hallhattam is a régi felvételt. Vajon megvan-e ez az ön gyűjteményében? Ha igen, minden nótakedvelő örömére megoszthatná velünk. Miután a halála előtt "szellemi örökségül" hagyta rám, tervezem, hogy egy következő műsorban eléneklem, arról is bizonyosan készül majd videófelvétel.

A Solti Károllyal idézett párbeszédünk mutat valamit. Nevezetesen, hogy miközben a nóta elfojtására törekedtek, nem törődtek az énekesutánpótlással. Vagy lehet; csak az én optikai csalódásom volna, hogy a napjainkban működő előadók sorából generációk hiányoznak? Hogy csak most, az utóbbi esztendőben jelentkezett az új, fiatal nótaénekes generáció nagy számban?...

Válasz

Kedves Tibor!

Ön koránál fogva sokkal emberarcúbb környezetben élt a nótával, mint én, hiszen nagy előadókat ismerhetett egy, a mainál sokkal élhetőbb korban: Kalmár Pál, László Imre, Vörös Sári, Solti Károly még élt a 70-es és 80-as években, amikor Ön a fiatalságát, én meg még a gyerekéveimet töltöttem. Amikor Ön a nótával és jeles előadóival élőben találkozhatott, én még kéjes gondolat sem voltam. Hasznos volna ezért, ha Önhöz hasonlóan kortársai közül minél többen megírnák élményeiket és tapasztalataikat ebből és a megelőző évtizedekből. A nótatörténeti fejtegetés tehát az élő tanúk feladata. Én csak a kutatómunkámra és a még élők elbeszéléseire hagyatkozhatok.

Nem tudok róla, hogy létezne a keresett László Imre-felvétel. Valószínűnek tartom, hogy Imre bácsi ezt a nótát soha nem énekelte hanglemezre, s miután a rádióból is mellőzték az 50-es évektől, vélhetően szalagon sem lelhető fel ilyen felvétel. Mint azt Ön is tudja, a háború után politikai okokból számos énekest mellőztek, pl. Kalmár Pállal egyetlen felvétel sem készült, és László Imrével is mostohán bántak a kommunisták: a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egyetlen lemezfelvételt sem készített vele! (Tovább példálózva: Nincs még egy olyan volt {?} kommunista ország Magyarországon kívül, ahol a legjobb népdalénekesnek nincs önálló LP-je - Ez mindent elárul az országot 60-70 éve irányító politikai-gazdasági elit magyarellenes beállítódásáról). Imre bácsit mint nótaszerzőt azonban nem tudták elhallgattatni, ezért lehet, hogy - bár a nótát ő szerezte - hanglemezre nem énekelhette.

Előzmény

Válasz

Most a nótaszerzés némely problémáiról szeretnék írni. Nemrég Kovács Péter barátunkkal váltottunk pár szót a régiekről, érdeklődtem tőle pár általam ismert régebbi nóta felveteléről. Itt kifejezetten az egyikről volna szó, nevezetesen László Imre - Csala János: Virágos tavasz volt kezdetű daláról, amelyről a jelek szerint még a lelkes gyűjtő barátunk sem tudott. Arra gyanakodtam, hogy ha tán végigböngészem László Imre hangfelvételeit, akkor rálelek, hiszen alig hihető, hogy a saját szezeményét ne mutatta volna be valahol, valamikor, de sehol semmi. Ma viszont a neten való böngészés közben érdekes felfedezést tettem. A Zeneszöveg.hu oldalon "notaspapa" ujjai alól egy nótaszöveget olvastam, amelynek szerzője Lontay-Rajner László, zeneszerzője pedig László Imre. Ennek a szövegnek a szerkezete, szótagszáma pontosan megegyezik az általam hivatkozott Csala János féle szöveggel, a dallama tehát pontosan ráhúzható Lontay-Rajner László szövegére is. Ami még érdekesebb; a Csala János szövegére írt kottát éppen Laci bácsi felesége, az áldott emlékű Patyi néni adta a kezembe, és egy szóval sem említette, hogy Laci bácsi is írt erre dallamra szöveget. Mi történhetett? Nem az első eset, hogy olyan dallammal találkozom, amelyre két különböző szerző két különböző szöveget írt. Ha tán valamiféle versenyszellem vezette a sorban másodikat, akkor öngól lett vége. A két különböző szöveg ugyanarra a dallamra közömbösítette egymást. Nem hogy mindkettő, de egyik sem került a köztudatba. László Imre, mint szerző és énekes talán ezért nem adta elő egyiket sem, ezért nem készült belőlük felvétel. Íme, Laci bácsi szövege, terjedelmi okokból dőlt zárójellel jelölöm a sorváltásokat: "A legdrágább kincse szívenek te voltál, / Mégis fájó emlék, amit nékem adtál, / Orgonanyíláskor hűséget ígértél, / Őszi hervadáskor mégis másé lettél, / Hozzám hűtlen lettél. // Ha majd a lelkedben titkos ajtó nyílik, / Mikor minden utcát sírva jársz majd végig, / Tagadd meg a múltat, tégy fátyolt reája, / Légy te a szívemnek égő virágszála, / Legszebb virágszála."

Négy és fél soros versszakok, amelyekben az utolsó fél sor az előző második felének szövegváltozata. Pontosan ezt a módszert követi a Csala János által írt szöveg is: "Virágos tavasz volt, mikor enyém lettél, / Akkor is tavasz volt, amikor elmentél, / Úgy hagytál itt engem, mint vihar az erdőt, / Még a nevedet is elvitted szívemből, / Összetört szívemből." Ha mindkettőnek a zeneszerője László Imre, aligha lehetséges, hogy különbőző dallamokat írt volna hozzájuk. Laci bácsinak ugyanakkor alighanem ez volt az egyetlen közös próbálkozása László Imrével. Ezt a szöveget újrafogalmazta a Nem kérdem én tőled kezdetű dalában (NB: "Te vagy a világnak legszebb virágszála"), amelyet viszont Lévay Andor zenésített meg, és mi, előadók előszeretettel tűzünk műsorainkra. Tehát ha egy szerzőpáros közé valaki harmadik is belép, a dolog biztosan gondot okoz, a szerzői jogokról nem is beszélve. Patyi néni talán a fenti meggondolásokból adta nekem a Csala féle kottát, miközben hallgatott a dalnak a férje által írt szövegváltozatáról...

Előzmény

Válasz

A magyar nóta problémája nagyon mélyen gyökerezik. Döbbenetes, hogy a cikk elejére iktatott idézetekben két olyan jeles zeneszerző szólal meg e műfaj érdekében, akiknek ereiben nem buzog magyar vér, Mascagni, az operakomponista és Debussy, a francia impresszionista, akik valahol mégiscsak megérezték ennek a művészi kifejezésformának a nagyon is mély magyarságát, őrzésére, ápolására szólították fel nemzetünket. Ennek ellenére 1945 után az aktuális politika inkább a gyökerestül való kiirtására törekedett, mintsem a megőrzésére, ápolására. 1968-ban, első éves, ének szakos tanárjelöltként amúgy kedves tanárom kategórikusan megtiltotta, hogy elmenjek az első Nyílik a rózsa válogatójára, mondván, hogy éppen én, akinek egész jövendő hivatásában a nóta irtása lesz a feladatom? Ha ellent mondtam volna, talán most nem lehetnék tanár.

A nóta már a keletkezésekor forradalmi tett volt, erről ír a zenei lexikon szócikke is. Az elnémetesítő politikával szemben hangsúlyozta a magyar kultúra e szép produktumának egyedülvalóságát az európai kultúrában. El lehet gondolkozni azon, hogy napjainkban miért éli a reneszánszát, másodvirágzását. Talán nem is kell részletesen kifejtenem...

Válasz

sokan kedvelik a cigyányzenét.de nem akarják halgatni mert csak a cigányzenészek ,tudják igazán megszolitani a hagszereket.cimbolmot.hegedüt,brácsát,nagy bögöt ,klarinét.csello.sokan összekeverik .mostanábana média által közvetitet.mulatos gépi zennével.a csillogás fények az emberek figyelmét,nagyon meg határozza.és nem akkarják hogy magyar országot a cigányzenéröl ismerjék.

Válasz

Gratulálok a cikk szerzőjének,mert alapos munkájába került ennek a tartalmas cikknek az összeállitása.A cigányzene egyedülállóan szép. Cigány primások ismertek voltak mindenhol. De ma már lassan eltünnek.De még itt vannak,hallgassuk őket '

Válasz