[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Sajnos személyesen nem ismerem Tolnai András Művész Úrat, de sokat hallgatom a számítógépen a dalait, tetszik,megérdemli a koronát, akárcsak Bangó Margit. Ez az egri nótakirály választás,csak fene nagy haccacáré, szerintem semmi súllya sincs! Sok hűhó semmiért. A nevezett Művészek akiket itt akarnak megkoronázni, nem ettől válnak naggyá, ők már régen azok. Azon viszont elcsodálkozom, hogy belemennek ilyen komédiába. Tisztelem, szeretem, s becsülöm Őket, s nem ettől a "koronázástól" lesznek többek.Őszínte tisztelettel s nagyrabecsülésemmel:Dalnokmi Zsuzsanna

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Kedves Sándor! Köszönöm jókívánságait.
Én megfázásom miatt nem tudtam menni Szegedre,de én ezt meg is beszéltem telefonon a vezetővel.
A zenekarról nem tudok semmit.
Tisztelettel: Tolnai András

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Kedves András Művész Úr!

Gratulálok nótás pályafutásához , további sok sikert kívánok.
Itt jegyezném meg,hogy nagyon hiányoltuk a szegedi július 25.-i fellépésről.
Berki Béla és zenekara sem jelent meg Szegeden ezen a napon.
Mi történhetett? -csak találgathatunk.
Sok sok szép műsort kívánok önnek.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Nem zárom le. Béluskám, az általad feszegetett gondolatot egy komplexebb problémahalmaz köré helyeztem, és gondoltam, hogy kibonthatod belőle a választ is a felvetésedre. Konkrét kérdésed így szólt: "….akkor miért képviseltetik magukat a zenész cigányok a kisebbségi önkormányzatokban és pártokban?"
Válaszom erre: Azért, mert a zenész cigányok társadalmi integrációja a legmagasabb szintű a cigányságon belül, beleértve a jómódó kereskedő cigányokat is. Az integrációt a zenész cigányok több évszázada tartó, a birodalomváltásig nagyjából töretlen foglalkoztatása és ezen foglalkoztatás családon belüli hagyományozódása, valamint néha fehér emberrel történt házasodások alapozták meg. Az írni, olvasni nem tudó "putris" cigány hogyan képviselje a saját fajtáját az önkormányzati döntéshozatalban? Exhibicionizmusból és anyagi haszonszerzás szándékával képviselősködni nem cigány sajátosság Magyarországon, mert az egész politikai berendezkedésünk rendszerhibájának róható fel, amit kifogásolsz. A fehér galléros csirkefogók mivel különbek?

Válasz

Sánta Béla üzente 13 éve

Kedves Péterkém, ez gyönyörű szociográfiai elemzés volt részedről a cigányság, nemis magyar, hanem Kelet és Közép-Európai közelmúlt és jelen helyzetét értékelve, de ez a csodálatos disszertáció nem volt válasz a felvetésemre, csupán csak elemezted, hogy miért is tart itt a cigányság. Egyébként egyetértek sok mindenben meglátásaiddal kapcsolatosan, de úgy érzem, hogy az iskolákban minden szociális lehetőséget megkapnak a tanulás lehetőségéhez, csak az a baj, hogy az "otthon látottak" gyakorlását az iskolákban is folytatják, ami bizony jogos szegregációt vált ki társaik részéről. Tehát én itt látom a bajok eredetét, hogy már a kezdetek kezdetén, negatív erkölcsi tulajdonságaiknak köszönhetően, önmaguknak köszönhetik társadalmi megítélésük jelenlegi helyzetét. A szegénység még nem jogosít fel a becstelenségre. Számtalan szegény és munkanélküli,- úgymond, nem cigány- szülő gyermeke jár iskolába, akik beletörődnek szociális helyzetükbe, és becsületes úton válnak társadalmunk hasznos tagjává, csak csupán AKARNI kell!
Azt hiszem. kicsit távol kerültünk a nótától, szerintem ezt, itt kell most lezárnunk.
Sánta Béla

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Kedves Béla!
Szeretnék néhány gondolattal hozzászólni. A putris cigányság nem különálló etnikai kategória, és nem attól „kisebbségi” valaki, hogy asszimilálódott-e a magyarsághoz vagy nem. Ja, és a muzsikus cigány is cigány, csak neki van, neki volt legnagyobb esélye, hogy emberhez méltó életet éljen. A Kádár-rendszerben a cigányságot olyan társadalmi-gazdasági szerkezetbe próbálták integrálni, amely éppen szétesés, majd megsemmisülés előtt állt. Az az ipari struktúra, amelyik olcsó munkaerővel és olcsó szovjet energiával és nyersanyagokkal próbált nyugatra exportálni, még hatalmas tömegben igényelte azt a primitív fizikai segédmunkát, amelyik alapját képezte a cigányság foglalkoztatásának és így anyagi megélhetésének. Az ún. rendszerváltás (amelyet én birodalomváltásnak neveznék inkább, hiszen a magyarság egyugyanazon hatalmi struktúra által alkalmazott, kommunizmusnak nevezett, bukottnak elkönyvelt, de nagyon is szándékos céllal lefolytatott kísérlet terepéről a western globalitás érdekkörébe került) ultraliberális forgatókönyve olyan kíméletlen és cinikus brutalitással zúzta szét ezt a szerkezetet és ezzel együtt azt az államot is, mely legalább tompíthatta volna az ütés erejét, amelynek végzetes következményei most vannak kibontakozóban. Ez a muzsikus cigányokat is érintette, jelentős részüknél felszámolta létalapjukat, még a nyugati munkavállalás sem jelentett tartós megkapaszkodási esélyt, és olyan embert, pl. Déki Lakatos Sándort is elért, akit senkinek nem kell bemutatnunk. Jó lenne, ha mindenki belátná, aki eddig még nem jutott odáig, hogy éppen azok a liberális társadalmi, gazdasági és politikai oligarchiák felelősek a cigányság mai rendkívül súlyos, fenyegető helyzetéért, akik most úgy tüntetik fel magukat mint az egyetlen „felelősen” gondolkodó erő.
A felnövekvő generációk jövőjét alakító 3 legfontosabb szocializációs intézmény a család, iskola és a munkahely. Minden emberi közösségnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy ezen intézmények bonyolult újratermelési folyamatai zavartalanul működjenek. A birodalomváltás liberális forgatókönyv alapján írt rendszere azonban valójában összehangolt támadás volt ezen intézmények ellen. A munkahelyek harmada elveszett, soha nem sikerült pótolni. Cinizmussal szétverték az oktatási rendszert. A hangzatos jelszavak az integrációról, a szegregációmentességről, a valóságban fegyverként használják a cigánygyerekeket arra, hogy az iskola világát belülről verjék szét. A tradicionális család szétesése és új családmodell reménytelen kialakulatlansága miatt a cigánygyerekek zöme úgy kerül az iskolába, hogy nemcsak tökéletesen motiválatlan a tanulás, nevelés minden elemével kapcsolatban, de egyenesen börtönnek érzi a rend és a fegyelem elemi jelenlétét is, és igyekszik ebből szabadulni, ahogy tud. Többségük sorsa 10 éves korára megpecsételődik, szinte biztosra vehető, hogy írástudatlan marad. Ezzel a történet véget is ér, hiszen a munka világa már tökéletesen elérhetetlen számára, amivel összhangban van az, hogy ő maga sem képes még csak értelmezni sem, miért is kellene bármilyen, munkával járó erőfeszítést tennie a megélhetésért. (Pláne, ha azt látja, hogy segélyből el lehet tartani egy családot, talán még jobban is, mint munkából.) A kör ezzel bezárul: az egyetlen lehetőség az olyan, élősdiségre alapuló életforma kialakítása, amely aztán veszedelmes gyorsasággal roncsolja tovább a maradékát is az elemi emberi újratermelődési folyamatoknak. Most, 2010-ben eleve olyan generáció nevelkedik a cigányságon belül, amelyik ezt „természet adta” módon örökli meg és örökíti majd tovább úgy, hogy azon már semmiféle törekvés nem segíthet. (Bocsánat a megjegyzésért, de mindenki elgondolkozhat azon, hová vezet az a körülmény, hogy ugyanakkor ebben a rétegben a legmagasabb a reprodukciós ráta, itt születik a legtöbb gyerek.)
Mivel a rendszer- vagy birodalomváltás pusztító rendszerét konstruáló liberális elitek ezt pontosan tudják (hisz ők idézték elő), így a teljesen kilátástalan és reménytelen helyzetből ördögi stratégiával próbáltak, próbálnak meg kitörni. Az a kísérlet, hogy tudatosan, titkosszolgálati eszközökkel, ártatlan emberi életek feláldozásával szítsanak etnikai polgárháborút a magyarság megrettent és végletesen frusztrált vesztes többsége és az abszolút vesztes, „történelemből kilökött” cigányság között, megbukott. Mivel a kísérlet nem járt eredménnyel, a „tetteseket” leleplezték, és talán le is töltik büntetésüket, vagy talán nem. Viszont az akcióval két legyet ütnek egy csapásra: Az állandóan generált konfliktusok hamis öntudatot adnak a cigányságnak, és úgy tüntetik fel számukra a megsemmisítésüket megalapozó liberális eliteket, mint „jótevőjüket”, másrészt a valóságos problémák értelmezését hamis mederbe terelik, esélyt sem adva számukra méltán vesztes pozícióik javítására.
Az időzített bomba óramutatóján hátrébb állították a nagymutatót. Csak ennyi történt.

Válasz

László Mária üzente 13 éve

Fogadjátok szeretettel ezt az idézetet, egyik költeményemből.Ezzel szoktam emlékezni és köszönteni a " MINDENKORI MUZSIKUSOKAT" .

..." A cigánymuzsikusnak egy költemény a lelke,
A szabadság ritmusa fájón lüktet benne,
Szenvedélyek lángja, pendül a húrokon,
Így maradt örökül sok-sok évszázadon.

Ott voltak, ott szóltak csatákban, harcmezőn
Magyar zászlók alatt, -halálba menőn
Sírt a muzsikájuk viharvert tájakon,
Magyar szívvel éltek ők, ezen a világon.

A cigányzene most is, nemzetünk nagy kincse
A magyar kúltúrának mélységes gyökere,
Dalaink sem szólnának ajkunkról, oly szépen
Ha cigány-muzsikusok nem kísérnék őket!

Hát,- Zengjen dicséretünk az új század küszöbén!
Csendüljenek nótáink a cigányzene egén,
Istennek áldása ötvözze sorsunkat,
hogy békében éljük meg, a jövendő korokat. " LM

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Köszönöm szépen a cikk feltöltését,és Kedves hozzászólásaitokat is!

Nótás Szeretettel: Tolnai András

Válasz

Smidéliusz Éva üzente 13 éve

Szia Kedves Andris !

Mint kiderül olvasva a cikket,picit régebbi az írás, szerencsére már a NÓTA TV is ad repertoárodból,mindannyiunk, a nagyközönség örömére-bár aki tudja fogni ezt a csatornát.Mindenben egyettértek az olvasottakkal,további sok sikert ,egészséget,örömöt és megélhetést kívánok !

Baráti szeretettel,Nótás jókedvvel : Smidéliusz Éva

Válasz

Sánta Béla üzente 13 éve

Kedves Andráskám! Igaz, a rólad készült cikked minden gondolatával egyetértek, és gratulálok is művészeti és társadalmi tág látókörödhöz, de azért felhívnám figyelmed, hogy az úgymond putris, oláh és más cigányság nem keverendő össze a zenész cigányság rétegével, mert úgy társadalmi mint kulturális, és sok minden más téren, de még merem használni a megbecsülés szót is, óriási szakadékok tátongnak a zenész cigányság és az összes többi cigány réteg között.
Idézem cikkedből az ominózus részt:

-Azt nyilatkozta egyszer: a roma művészekkel is kéne foglalkozni, hiszen kíváncsiak erre a kultúrára az emberek. Ön szerint ez kinek lenne a feladata?

-A sajtónak. Ha a romák kerülnek szóba, csak a putrikról, a szegénységről, a lopásról szólnak a tudósítások. Azt miért nem mutatják be, hogy egy prímáskirály miként éli napjait?
- Idáig az idézet


Sőt, hogy tovább menjek, én mindíg is azt nyilatkoztam, hogy a zenész cigányság nem is tartozik semmiféle kisebbségbe, mert a legfontosabb mérvadó ismérvvel, azaz a magyartól elkülönülő anyanyelvvel nem rendelkezik, tehát a magyar az anyanyelve.
Tudom, most sokakban felvetődik a kérdés, és tegyük hozzá, hogy jogosan- akkor miért képviseltetik magukat a zenész cigányok a kisebbségi önkormányzatokban és pártokban?
Kimerem jelenteni, hogy anyagi előnyből, és szereplési vágyból. Semmi keresnivalója nincs a zenész cigányságnak a kisebbségiek között, még akkor sem, ha a cigány szó benne van az etnikumi megnevezésében. Ez a réteg már gyakorlatilag beleolvadt, összemosódott a többségi, azaz a magyar rétegbe.
Bocsáss meg Andráskám, ez az én álláspontom. Ítéljen meg engem érte, aki meg akar, de ettől nem fog megváltozni a témával kapcsolatos nézetem!
Nótás barátsággal: Sánta Béla

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Gaál Gabriella emlékezete

Szomorú volt ez a nyár a magyar népdal-és nótakedvelők táborában. Előbb Balogh Márton népdalénekest, kunkapitányt szólította magához az Úr, s nem sokkal később, augusztus 3-án Gaál Gabriella magyarnóta énekesnőt. Augusztus 27-én, 14 órakor kísérik utolsó földi útjára a művésznőt a Farkasréti temetőben. A művésznőről a pályatárs, Madarász Katalin magyarnóta énekesnő emlékezik meg.

meghallgatható

http://www.kincsemradio.hu/index.php

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Az e heti Magyar Fórumban, a kiváló író, Csurka István lapjában szintén Medveczky Attila, a karnagy Medveczky Ádám fia, az újság állandó munkatársa interjút készített Madarász Katalinnal Gaál Gabriella halála kapcsán. Kedves Magda, javaslom, ha van rá módja, tegye közzé azt az interjút is!

Válasz