Nótázzunk cigányzenével!
Szeretettel meghívjuk Önt, és kedves családját, barátait 2010. február. 12-én (Pénteken) 18 órakor Bicskére a Báder Fogadóba, hogy egy jó vacsora mellett élesszük fel a magyar hagyományokat!
Nótázzunk cigányzenével!
A vacsora : Csáky-rostélyos vegyes körettel.

Vendégünk: Mészáros János Elek,
Simándy-díjas énekes
A 2009.-évi Csendül a Nóta Nemzetközi Magyarnóta Énekverseny első helyezettje
Zene: Sándor Dezső és zenekara
Belépődíj: 2.500,- Ft
Minden nótakedvelőt szeretettel vár :
Összefogás Bicskéért Egyesület
Jegyek: VILL-Lux Kft.

Kedves Klubtagok!

Egyéves klubtagságom évfordulóján felvetődött bennem a gondolat, hogy jó lenne személyes találkozót is megvalósítani. Szerintem itt olyan aktív élet folyik a magyarnóta műfaja köré csoportosulva, hogy vágyik az ember arra, hogy személyesen is megismerkedhessünk. A találkozó valamikor a nyár elején lenne, most előzetes felmérésre kérném a tagságot, e célból az alábbi címeimre kérek részvételi szándékot jelezni. Ez még nem a végleges jelentkezés, hiszen még semmilyen konkrét elképzelésünk nincsen.

A szeretet nagy kincsMinden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen és viszontszeressék. Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozására, ennek hiányában azonban csupán a túlélésért küzdünk.

 

 

 

Sok-sok nagy művész írt magyar nótát, olyat ami mindíg nemzeti kincsünk lesz. Egyedi dallam és szöveg remekléseik megismételhetetlenek.
Mindemellett azért jó nótákat az erre szakosodott "iparosok" is képesek voltak írni, ha valaki sok-sok magyar nótát ismer, játszik, az aránylag könnyen képes hasonló dallamot improvizálni, vagy akár "szerezni".

1. Kondorosi csárda előtt szomorúfüz lëhajlik
Odakötöm a lovamat jövő szombat hajnalig.
Üljön fël a Kondorosné szép csárdásné ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa nevű lëánya a lovamra,
Elviszëm az Ësztërházi öreg herceg gulássának bojtárjának a legszëbb tanyájára.

2. Kis pej lovam első lábán sárga patkó de fényës!
Kondorosné szép csárdásné ëgyetlenëgy édës-kedves Marcsa lánya de kényës!
Srégre vágott göndör haja, frizurája ráhajlik a vállára,
Zöld selëmből százforintos selëm kendőt teritëtt a nyakára.

Isten éltesse minden Károly keresztnevű klubtagunkat!
http://www.borteka.hu/borlap/karoly_nap.html
Barátsággal ( network -ös )
Péter

Multunknak szép emlékei. VIVE 2007 Magyarnóta és csárdások fesztiválja Torontálvásáshely ( Debelyacsa )
Kisér a VAJDASÁGI RÁDIÓ TELEVIZIO népi zenekara Schőn Ignác vezetésével.

Ebben a blogban Némethné Kovács Magda énekel. Nagyon szép magyarnóták.

 

Tapsolj, mulass......Egy 1917-1918-as Rózsavölgyi Albumban találtam ezt a nótát. Az Akácos út dallamára, egy egészen más
hangulatú szöveg, Emőd Tamás munkája.
Énekel, és a videót készítette: Némethné Kovács Magda

Kíséret : Bedekovics László

 

Kérdezte a rózsámEgy vidám mai nóta.

Szöveg: Gyimóthi Elemér

Zene és ének: Némethné Kovács Magda
Foto: Márkus Hilda

A Tisza

 Menyhárt Éva magyarnóta-énekes, 1958-ban született, édesapja ágán Erdélyből, Marosvásárhely környékéről, anyai ágon, Bácskából, Tompáról származik. Mohácson él, egészségügyi szakasszisztensként dolgozik. Két gyermek édesanyja, Gabriella 21 éves, Gábor 14 éves. Férje: Schindl József.
Az egészségügyi tevékenysége mellett 1998-ban a Független Média Központ által szervezett, és a Magyar Rádió munkatársai- Ney György és Gál Anna-vezette rádiós-riporter tanfolyamot sikeresen elvégezte.

Hagyományápoló és szórakoztató kezdeményezéssel indították a www.magyarnota.com-ot. “A nótaéneklés és muzsikálás elhivatottjai vagyunk. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a csodálatos hallgatók, andalgók és friss csárdások. Létrehoztuk a www.magyarnota.com weboldalt, ahol előadásunkban meghallgathatók és ingyenesen letölthetőek az általunk közzétett nóták” – tájékoztatott Juhos Mária aranykoszorús nótaénekesnő.

Egy internetes magyarnóta-enciklopédiát szeretnének a kezdeményezők létrehozni, ahol az utókor számára minél több nótát, népdalt gyűjtenek össze és megörökítik azáltal, hogy professzionális stúdióban feljátsszák és az interneten ingyenesen elérhetővé teszik.

Magyar zenék a 30-as évekből 6/6Magyar zenék a 30-as évekből 3/6Magyar zenék a 30-as évekből 1/6Magyar zenék a 30-as évekből 5/6Magyar zenék a 30-as évekből 4/6Magyar zenék a 30-as évekből 2/6

Egy 1917-1918-as Rózsavölgyi Albumban találtam ezt a nótát. Az Akácos út dallamára, egy egészen más
hangulatú szöveg, Emőd Tamás munkája.
Énekel, és a videót készítette: Némethné Kovács Magda

Kíséret : Bedekovics László

"Kedves Barátaim! Miközben ezt a csodálatosan előadott dalt hallgattam, eszembe jutott, hogy van egy 1917-ben kiadott kottám, amiben ez a dal teljesen más szöveggel található. Majdnem 100 éves, és gondolom szívesen olvassátok el ha felteszem ide:

Tapsolj mulass.....

Kedves Ismerősök, nótaszeretők!

2010 február 27-én (szombaton) kerül megrendezésre az "első magyar nóta bál" Debrecen Kassai u. 26 szám alatti Lovarda Szinháztermében. Fellépő művészek: BANGÓ MARGIT,  Fejős Jenő, Szabó Sándor és Balogh Imre. A zenét Jeremiás Béla 5 tagú cigányzenekara a táncalávalót a Pénzes Trió szolgáltatja. Jegyek elővételben kaphatók: a Napló székházban, a rendezőnél 30/6342-844 valamint a Lovarda büfében. Jegyárak: 8.200,-Ft ( vacsorával)

 Sztáray Márton

 

énekes

 

 

Sztáray Márton 1906. január 20-án Kalocsán született. A húszas évek közepén jött Budapestre és 1926-tól kezdve hat évig Dr. László Gézánál tanult énekelni. Színészi pályafutása 1931-ben az Óbudai Kisfaludy Színháznál kezdődött. A következő évben, a Magyar Színházban 150 estén szerepelt az Egy csók és más semmi c. operettben. Játszott még a Belvárosi és a Vígszínházban, valamint a Fővárosi Operettszínházban.

Sztáray Márton: A vén cigány

Sztáray Márton: Az én jó apámnál, nincs jobb a világon

Sztáray Márton: Asszony lesz a lányból

Sztáray Márton: Megkondult a kecskeméti öreg templom nagyharangja

Sztáray Márton: Erdőszélen nagy a zsivaly, lárma

Sztáray Márton: Azóta, hogy megláttalak

Azóta, hogy megláttalak csak te rólad álmodok
te vagy minden gondolatom hozzád száll e kis dalom
nóta szárnyán üzenem, hogy te vagy az én mindenem
rajtad mulik szomoru vagy boldog lesz az életem!

Nem tudnám már elképzelni az életem nélküled
légy valóság ne csak álom, add nékem a kis kezed
járd velem az élet útját, szerelmesen, boldogan!
Akkor az én életemböl minden bánat elsuhan!

 

szövegét irta Sztáray Márton

zenéjét szerezte: Keresztes Mihály

Darumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől,
Messze hangzik bús panasza délre szálló felhőkből.
Majd, ha én is útra kelek, én még sokkal messzebb megyek,
Nem jár arra a madár sem, nem jut el a sóhajtás sem odáig.

Tavasszal, ha a tó partján kék nefelejcs virágzik,
Darumadár újra megjön, nem marad el sokáig.
/:De ahová én elmegyek, ott nincs se tél, se kikelet,
Nincs szerelem, nincsen féltés, nincsen onnan visszatérés sohasem.:/

Hajnal Kálmán - Akácos út video

Magyar Nóta Budapest tv 2009. január 11.

 

Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,

Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma estelen, egy ház elé osonj! (este még)

Refrén:
Egy ablaknál! Állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány,
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.

Csak csak csak az esik nékem keservesen - Szalay László

A szeretőm dunántúli - Utry AnnaBefogom a lovam - Utry Anna

(Őregyháza, 1907. jan. 9. - Bp., 1968. dec. 20.): magyarnóta- és népdalénekes. Rövid ideig a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-n tanult, de hamarosan a cigányzenekarok, ill. népi zenekarok által előadott dalok tolmácsolására tért át. Több mint három évtizeden át a népdal- és nótaestek ismert közreműködői közé tartozott. Forrás:    Életrajzi lexikon

Utry Anna a magyarnóta műfajának egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

Falunap 2009.

 /:Amíg lesz egy piros rózsa, amíg szól egy magyar nóta... :/

"Ez a föld a hazám, itt élt az apám. Itt tanított nótaszóra édes jó anyám, Ez a föld, ez a táj, drága hű barát. Elkísér egy életen s a nagyvilágon át..."

 

 

 

- Isten éltessen Nógrádi Tóth István !

 

 

 

 Nógrádi István tanítványaival érkezett , akik gyönyörű magyar nótákkal szórakoztatták a jelenlévőket.  Az éppen születésnapját ünneplő Nógrádi Tóth Istvánt rokoni és baráti szálak fűzik Szátokhoz.

Hosszu Géza és Zenekara

ID.Jároka Sándor és Zenekara.
Dory Jozsef, énekel.


Roby Lakatos, Sándor Jároka, les 100 violons Tziganes de Budapest, Lajos Boross, Ferenc Sánta

VIVE 1997. Totontálvásárhely ( Debelyacsa ) Nóta és csárdások fesztiválja. Énekel Rabockai Zoltán kisér az Újvidéki Rádiótelevizió népi zenekara Schőn Ignác vezetésével.

Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép.
Nem is vár több nyarat, senkije se maradt,
Egyetlenegy hű társa:a szegénység...
Más se kell az egész világból,
Csak egy pipa, meg egy pohár bor!
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép...

Deres már a határ, sose bánd vén betyár,
Akad még az őszi erdőn virágszál.
Bár a nyár elszaladt, egy szív tiéd maradt,
Kivirulna, ha reája találnál.
/:Van az úgy, hogy egy szál virágtól,
Tavasz lesz az egész világból.

id. Magyari Imre,
ö még az angol kiralyi udvarba is jatszott
a jo ebédhez. ö egy nagy müvész volt, a külföldön reprezentalta a magyarsagot, a magyar kulturát.

Tejben fürdik az én rozsám, Hull a zápor künn a pusztán, Nem szégyen a szegénység, Daru madár útnak indul  

 

Tejben fürdik az én rózsám, ha felkel
Törülközik tearózsa levéllel
Fényesebb is az orcája a hónál
Pirosabb is a hasadó hajnalnál

Jaj, de félek mikor zúgó szél támad
Te zúgó szél meg ne fújd a rózsámat
Süss le rá Nap, Isten szeme ahol van
Állj meg madár feje fölött dalolva.

EZ OPERETT

Töltse  Valentin napját szívmelengető operett slágerekkel

 

PELLER KÁROLY

és sztárvendégei tolmácsolásában!Sztárvendégek:

Oszvald Marika

és

Peller Anna

Helyszín: Gönyü - Sportcsarnok 

Időpont:2010.02.14 -  16 óra

Jegyinformáció :

Joszorakozast2@gmail.com

 70/4579190

A zenész életútja

Horváth Pista 1941-ben született Tiszakeszin. Már kamaszként megnősült. Budapestre költözött, hogy csőszerelőként eltarthassa falujában hagyott családját. Csűry Edit nótaénekes fedezte fel egy kultúrházi rendezvényen. Hamarosan milliós számban vették közel hetven kiadott lemezét. Horváth Pista 1998-ban hunyt el. Legismertebb nótája a Hej, Rigó volt.

Barna Barnabás, aki rokonságban állt Horváth Pistával érdekes dolgokat mesélt a StoryOnline-nak.

Horváth Pista & Bangó Margit,Horváth Pista és Bangó M.1970-es evekben keszult felvetel.Voros Kalman muzsikal.  Horvath Pista and Bango MargitHorvath Pista and Bango Margit

Horvath Pista - Bango Margit - Ugy szeretem...http://www.youtube.com/watch?v=5sqfeAdWY8I

HOPP TE ZSIGA - HORVATH ISTVANHorváth Pista - Erdő szélén sátoroznakHorváth Pista - Jaj de nagyon mulat ez a romaHorváth Pista - Vedlik a Puli kutyaHorváth Pista - A babám fekete romalányHorváth Pista - Bocsássa meg nekem a világ

http://www.youtube.com/watch?v=5gS4UA4s0wE

Horváth Pista-Már minálunk

A nótaénekes egészen fiatalon nősült meg, ebből a házasságból születtek gyerekei. Horváth Pista 1941-ben született és 11 éve halt meg. Felesége néhány éve hunyt el. Nem elég, hogy a híresség gyerekeinek kilétét is titok övezte, ráadásul a halála körül sem minden tiszta. A hivatalos verzió szerint infarktusban hunyt el, de állítólag titokban még az orvosa is azt mondta, szerinte más miatt távozott a nótaénekes.

Emléktáblát koszorúztak Horváth Pista világhírű cigányzenész szülőfalujában, Tiszakeszin.

László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese. 1896-ban "Csongrádon született. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, miközben Dr. László Gézánál tanult énekelni. Ezt követően három évig a pécsi színházban bonvivánszerepeket alakított, majd rövidebb ideig Békéscsabán és Makón működött. Utána néhány évre búcsút vett a színpadtól és Csongrádon a Közművelődést Egyesület igazgatója lett. Innen került a Royal Orfeumhoz, ahol főként kuplékat adott elő.

László Imre: Amikor majd nem leszek már

László Imre: Vecsernyére szól a harang

László Imre: Nem jártam én a templomba

László Imre: Száz szál piros rózsát

László Imre: Hogyha ír majd édesanyám

László Imre: Volt egyszer egy leányszoba

László Imre: Egy Jóska van a faluba

László Imre: Leszállt a csendes éj

László Imre: Gyere Bodri kutyám

László Imre: Csak egy szál virágot

László Imre: Kiballagok a vasúthoz

László Imre: Piros Pünkösd napján

László Imre: Ha szívedbe zárnál

László Imre: Hazudnak a gyöngybetűk

László Imre: Ne gondold, hogy az a tavasz

László Imre: Nótáskedvű volt az apám

László Imre: Aki nekem mindenem volt

László Imre: Hiába süt a világra

 

Seress Rezső - László Imre: Maga az első bűnös asszony

 

NÓTÁS KEDVÛ VOLT AZ APÁM - LÁSZLÓ IMRE

Archív 78 RPM magyarnóta felvételek
László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese. 1896-ban "Csongrádon született. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, miközben Dr. László Gézánál tanult énekelni. Ezt követően három évig a pécsi színházban bonvivánszerepeket alakított, majd rövidebb ideig Békéscsabán és Makón működött. Utána néhány évre búcsút vett a színpadtól és Csongrádon a Közművelődést Egyesület igazgatója lett.

László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese. 1896-ban "Csongrádon született. Színi tanulmányait Rákosi Szidi iskolájában végezte, miközben Dr. László Gézánál tanult énekelni. Ezt követően három évig a pécsi színházban bonvivánszerepeket alakított, majd rövidebb ideig Békéscsabán és Makón működött. Utána néhány évre búcsút vett a színpadtól és Csongrádon a Közművelődést Egyesület igazgatója lett. Innen került a Royal Orfeumhoz, ahol főként kuplékat adott elő.

László Imre (Csongrád, 1896. dec. 12. – Bp., 1975. jan. 1.): énekes. Rákosi Szidi színiisk.-jában tanult. 1921–1924 között a Pécsi Nemzeti Színházban énekes bonviván szerepeket játszott. 1924–1926 között a csongrádi ipartestület közművelődési ig.-ja, majd 1926-tól Bp.-en a Royal Orfeumban lépett fel. 1926-tól mint magyarnóta-énekes működött, kávéházakban, vendéglőkben énekelt. Korának egyik legkedveltebb magyarnóta-énekese volt. Időnként saját zongorakísérettel szerepelt.

Ahogy gyöngyözött föl a lelkükből...

• Hudák Hajnal

A Petőfi rádióról június elsején eltűntek a korábban rendkívül népszerű cigányzene- és nótaműsorok. A Jó ebédhez szól a nóta a kevésbé frekventált középhullámra került, a Petőfin pedig "menő" zenével kárpótolják a hallgatókat. Ízlések és pofonok különbözőek, de ha ennyire elsuvasztják a magyar zenei örökséget, akkor a fiatalabbaknak esélyük sem lesz, hogy megismerkedjelenek vele.

Ébredezik Magyarország - Kellene a Magyarnóta

Amit a határon túliak évtizedek óta fújnak, eljutott a Pesti zenészek agyába is. három cikk. az első a www.zene.hu weboldalról lett ollózva, a két másik http://notakedvelokklubbja.network.hu

A Magyar zene szükségét és annak propagálását indítványozza a www.zene.hu cikke, míg a network.hu/ notakedvelokklubja fórumában Sánta Béla új - magyarnótákat játszó internettes rádió indításával, Némethné Kovács Magda pedig Magyar embernek Magyar dalokat témában feszegeti a Magyar nóta szükségességét.

Fényes György vagyok, Tápióbicskén születtem. 1974-óta énekelek, hírdetem nemzetünk egyik legdrágább kincsét a magyarnótát. Az 1984-es Nyílik a rózsa nóta verseny egyik győztese lettem. Számos rádió és televízió felvétel készült velem. Több nóta fűződik a nevemhez pl.: Nincs már hová haza menni - valamint saját szerzeményeim is, hiszen írok magyar nóta és cigánynóta szövegeket és zenét is - Ha bemegyek a templomba; Drága szülőföldem; Te vagy az én nagy szerelmem, Jaj de szépet álmodtam az éjjel; Születésed napján; Így mulat egy magyar legény; Kicsiny kis életünk; Úgy szerettem én egy asszonyt stb.

Kedves Sánta Béla Barátom!

Születésnapod alkalmából nagyon nagy tisztelettel köszöntelek és kivánok nagyon sok örömöt, boldogságot, jó egészséget és hosszú örömteli életet!

Kivánom neked, hogy legyen nagyon sok jó erőd és egéséget, melyet hasznositsál itt a klubban minél több sikerrel valamannyiünk nagy örömére és boldogságára!

Tisztelettel: István!

Kedves Magyarnótakedvelő  klubtársaim!

 

Remélem mindenki kialudta már az Ó év búcsúztatásával és az uj év köszöntésével járó fáradalmaít. Szeretném megköszönni az eddig végzett munkátokat, segítségeteket, hozzászólásaitokat, lelkesedéseteket, aktiv hozzáállásotokat

Dióhéjban a  2010 -es évre váró feladatainkat szeretném néhány szóban ismertetni.

Ebben az évben év végéig a létszámunkat legalább 10.000 főra kellene növelni.

Ebben minden klubtag tud segíteni, hiszen minden klubtagnak kb

3-4 meghivott ismerőst, illetve nótaszeretőt kell csak felkutatnia aki, még nem tagja a klubunknak, megmutatni nekik a klubot.

Minden klubtagnak, nószerető embernek

Boldog Újévet kívánok a klub vezetése nevében.

 

Gyémánt Ferenc