Újpest Önkormányzata 2011-ben „Újpestért” Díjjal tüntette ki többek között:

László Mária kulturális szervezőt, rendezőt, nótaszerzőt, dalszövegírót, költőt, újságírót

A díj tárgyi részei: Dísz oklevél, újpest címerével vésett pecsét aranygyűrű, és egy  két oldalas bronz emlékérem, László Mária nevével bevésve és sok sok virág.

  László Mária a középiskola elvégzése után került az Újpesti Egyesült Izzóba, ahol számos vetélkedőn, szavalóversenyen indult és nyert  különböző helyezéseket.

Annak ellenére, hogy az abonyi városi önkormányzat a szűkös anyagi keretek miatt nem tudta támogatni az augusztus 19-én megrendezett nótaestet, a program mégis remekül sikerült, hiszen a négyórás pazar, tizenkét fellépős műsorra több, mint kettőszázan váltottak belépőjegyet. A rendezvényről Acsai Ferenc főszervezővel beszélgettem, aki maga is nótaénekes és fel is lépett az esten. Egyetértettünk abban, hogy a magyar nóta a magyar kultúra éke, elválaszthatatlan része.

A cigányság ez a velünk élő, akarva-akaratlan hozzánk nőtt népcsoport zenekulturális tevékenységével nagy szolgálatot tett  a magyarságnak.

Muzsikáján keresztül beleépült  nem csupán a képbe, amelyet a  külföld alkotott magának a magyarokról, hanem egy időben magába a magyar nemzettudatba is. Itt mindenek előtt a korai romantikára, a magyar zenei önkifejezés első európai hatósugarú termékére, illetve  vetületére, a vebunkosokra kell gondolnunk.

Ennek a műfajnak, magyar műzenei stilusnak, mely a nevét a korabeli toborzó táncról, annak zenéjéről kapta, lelkes cigánybandák voltak a kifejlesztői és elterjesztői.

Még szól a magyar nóta

I.Hargita Megyei Magyar Nótaéneklési verseny

2011 szeptember 25

Forrás:http://www.notatv.hu/meg_szol.php

Felletár Béla zenetanár 1993 óta volt tagja a Szeremlei Társaságnak. Évtizedek óta ismertük, mégis keveset tudtunk róla. Magáról nem beszélt, csak arról, ami érdekelte, ami irritálta.

Életrajzi dátumaival nem sokra megyünk. Született Szegeden, de nem volt szegedi. Középosztálybeli családból származott, de nemesi ősökkel. Csanád és Temes vármegyei tisztségviselők állnak a háttérben, akiket génjeiben hordozott erényeikkel és hibáikkal.

Erdély országban van az én hazám…

Erdély országban van az én hazám

Ott nevelt engem az Édesanyám

idegen nekűnk akár hol vagyunk

Erdélyországban minden sóhajunk!

szegény székely nép akár merre néz, akár merre jár

az itala kőnny, a kenyere sár

mert bocskorosoké kincses KOLOZSVÁR!

Van egy ház a Tisza parton…

Van egy ház a Tisza-parton,

Ott becézett szelíd hangon,

Dalolt anyám régen,

Nincsen rajta cifra torony,

Egyszerű kis szerény otthon,

Mégis legszebb nékem.

2 hete | 5 hozzászólás

Cigányzene/magyar nóta és népdal a Magyar Rádióban 1956. augusztus 12-18. és 2011. augusztus 12-18. között

1956. augusztus 12. vasárnap

Kossuth:                     12h15-12h40: Jó ebédhez szólt a nóta. Lakatos Sándor  cigányzenekara muzsikált, Máthé Jolán és Tekeres Sándor énekelt

Petőfi:                         14h40-15h00: Népdalkórusok cigányzenekari kísérettel

18h13-18h40: Széki, tápéi és palóc népdalok

22h00-23h00: Magyar nóták, verbunkosok, csárdások

1956.

Ratkó LujzaA cigányzene szerepe a nyírségi falvakban

A TÁNCKÍSÉRET MÓDJAI

A régi falusi ember életének nemcsak ünnepeihez, hanem mindennapjaihoz is szervesen hozzátartozott a nóta, a muzsika.1 A mezőre jövet-menet, vagy munka közben is általános szokás volt a nótázás, szívesen és gyakran danoltak akár a mezőn, akár az utcán vagy otthon is. A legények dalolva mentek udvarolni a lányos házhoz, szeretőjük már messziről megismerte a hangjukat. Egy-egy új nóta igen gyorsan elterjedt a faluban, a fiatalok egymástól tanulták el őket.

A Morvay Károly Nóta- és Dalkör

"Túrós csusza tepertővel"

címmel ünnepi műsort rendez sok vidámsággal

2011. augusztus 28-án (vasárnap) 15 órai kezdettel

az Erzsébetvárosi Közösségi Házban.

(Bp., VII.ker. Wesselényi utca 17.)

Fellépnek:

Maglódi Kaláris Együttes

Tiszai Nagy Ildikó               Tolnay András

Németh Anna                      Pék László

Henk Marika                        Vígh Levente

Kemény Ági                        Vass Varga László

Tóth Margit                         Németh Pál

Bukva Zsuzsa                     Dr.

Abonyban megrezendő műsor!!!

A magyar nóta és a cigányzene válságjelenségeinek okairól - II. rész

Az elmúlt 100 év magyar történelme a magyarság helyrehozhatatlannak látszó útvesztését eredményező tragédiák sorozata. Az emberáldozatokban, gazdasági, szellemi és kulturális javakban mérhető veszteségeket és károkat történelmi tanulmányok taglalják. A vesztes nagy háború utáni zűrzavarban Horthy Miklós kormányzósága idején viszont nemcsak a magyar gazdaság állt talpra a rendkívüli nehézségek leküzdését követően, hanem szilárd maradt a magyarság lelki talapzata, gerince és jelleme, a Horthy-évtizedek a magyarság emelkedésének évtizedei voltak a rendszer minden kritikája ellenére.

Az 1965-ben született Roby Lakatos hetedik generációs, közvetlen leszármazottja a legendás magyar cigányprímásnak, a Beethoven által is csodált Bihari Jánosnak, akiről Liszt Ferenc a következőket mondta: „Varázshegedűjének hangjai mint könnyek csorognak elragadtatott füleinkbe“. Roby Lakatosnak kora gyermekkora óta már eleve a fülében vannak ezek a melódiák. Túláradó, pezsgő fantázia, „ördögi hegedűsi“ virtuozitás, zseniális improvizációs készség és a legmélyebben megélt muzikalitás kapcsolódik össze művészetében.

Balról: Dr. Antal Miklós, Gruber Attila, Tihanyi Tóth Csaba

Már az is a veszélyeztetettségre utal, hogy MAGYAR KULTÚRA napját kell tartanunk, hiszen kihaló félben lévő élőlényeknek, veszélyben lévő értékeinknek nevezünk ki napokat. Ilyen hát a magyar kultúra is? Kivesző félben lévő?

Január 22-én, a MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális tagozatának Somogy megyei területi tanácsa és siófoki csoportja szervezésében hagyományteremtő civil-est beszélgetésen vehettünk rész.

Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy Gránát Zsuzsa dal- és nótaénekes szept. 5-én 15 órai kezdettel megrendezésre kerülő Jubileumi műsorára a jegyek elkeltek; viszont a 11 órakkor kezdődő Jubileumi műsorra még jegyek KAPHATÓK a fenti plakáton feltűntetett elérhetőségen!!!

Budapesten született nóta- és dalénekes útja szinte a megszokott életpálya. Érettségi után énektanulmányokat folytat, amit jelentősen elősegít tehetsége és szorgalma.

Dátum: 2011-10-02 Helyszín: Ipolynyék, Kultúrház Rendező: Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya

XII. ŐSZIRÓZSA

magyarnóta-énekesek

országos versenye

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2011. október 2-án, vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a XII.

Aki úgy érzi, tudja a régi nótákat, jelentkezzék – bátorít a részvételre a nótaverseny szervezői nevében György László kultúrigazgató. Remélik, kikerül néhány tehetséges nótaénekes, akikről nem tud a világ.

Egyedi és hiánypótló rendezvény szervezésére vállalkozik a szentegyházi Mosoly Kulturális Egyesület, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola és a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház: szeptember 25-én először tartanak Hargita megyében nótaéneklési versenyt.

˝Visszanézek életemre, elmerengek csendben, felém jönnek hosszú sorban, kiket úgy szerettem...˝ – énekelte egyik kedves nótáját számtalanszor Gaál Gabriella.A magyarnóta-éneklés nagyasszonya már együtt van azokkal, akiket úgy szeretett: augusztus 3-án, 80 esztendős korában elhunyt.

Halálával a műfaj egyik legkiválóbb művelője, kutatója távozott, aki nótáival százezreknek vagy inkább millióknak szerzett örömet. Gaál Gabriella 1930-ban született Csepelen. Rimaszombaton töltötte a gyermekkorát, ott élt egészen 17 éves koráig.

Benedek ZoltánJeles prímások, nótaszerzők Nagykárolyban

Az első nagykárolyi cigányzenészekről - bandákról és zenés megnyilvánulásokról Eble Gábor történész, a gróf Károlyi család gazdasági és politikai életének tanulmányozója közöl néhány adatot. A család kulturális életének ismertetése során kihangsúlyozza, hogy a Károlyi uradalomban, akárcsak az ország más főnemeseinek udvarában, egy-egy fontosabb családi esemény, házasság, keresztelő vagy fejedelmi látogatás alkalmával, nagy pompával előkészített vigadalmakat rendeztek.