Önöknek, tisztelt Klubtársaim, mi jut eszükbe az alábbi dalcímekről?

3 kéve kenderem van

3 levele vagyon az epernek

A fehér folyóka felfutott a fára

A kékedi fűzfának de magas a teteje

A panyiti halastóban fürdik a fekete csóka

Árokháti torony tetejében ül egy holló feketében

Árva vagyok, árva, az isten is látja

Árva vagyok, nincs gyámolóm

Az árgyélus kismadár nem száll minden ágra

Az én rácsos kapum sárgára van festve

Bánatos annak az élete, kinek nincsen párja

Bodonyhoz közel van Parád

De szeretnék az erdőben fa lenni

Egyszer voltam nálatok, nálatok

Ez a kislány papucsot varratott

Ezért a legényért mit nem cselekedtem

Fáj a lábam, mert feltörte a csizma

Feljött már az esthajnali csillag

Fújdogál a szellő Rinyaújlak felől

Gyere, rózsám, a szekerem után

Hajtsd ki, rózsám, a libákat, hadd csókoljam meg a szádat

János bácsi, dudáljon kend

Kerekes kis kútnál sírdogál valaki

Kicsike vagy, de csöppecske

Le szokott a nyárfa levele hullni

Le van a szívem láncolva

Madár, madár, kismadár, mire vetemedtél

Már Kékeden végigmenni nem merek

Már minálunk kidobolták az este

Megismerni a szombati menyecskét

Megöltek egy legényt kilenc forintjáért

Miért nincs mindig holdvilágos éjszaka

Mit fütyül a vadliba a rigónak

Piros alma, ne gurulj

Rétest ettem, megégettem a számat

Sárga csikó, selyemkendő

Sej, ez a kerek ég, ha beborul, kiderül

Száraz kórót égettem

Szép a páva, sej, aranyos a tolla

Tollfosztóban voltam az este

Túl a Tiszán jegenyefa virágzik

Uccu, rózsám, ugorj egyet

Végigmennek a bogácsi főutcán a leányok

Zöld búzában keskeny a gyalogút

Zöld erdőben lakom, keressél, galambom

Zöld fűre szokott a harmat leszállni

A hét találós kérdése - Játékos vetélkedő nagyon is komolyan, I. rész

Önöknek mi jut eszébe az alábbiakról?

A csepregi szőlő közepében

A gyulavári sudár torony de magos

A halasi kertek alatt víz folyik a partja alatt

A hetényi bíró vaskapujában

A kistardi legényeknek nincs párja

A koppányi hegyek alatt

A mágocsi erdő tele van virággal

A patai zöld erdőben nem zörög a falevél

A ványai határon

Abrudbánya, Verespatak

Ahány kocsmát találok

Aj Csucsu, Csucsu

Alacsony a cipőm sarka, de jó járás esik rajta

Alma, alma, de szép piros alma

Álom, álom

Amoda megy három szekér

Ancsókának a kancsója

Annyi az irigyem, mint a fa levele

Arass, rózsám, megadom a garast

Arra alá veresedik az ég alja

Az én rózsám hacacárés szoknyája

Az én uram kászoni

Az ökröm, a Csákó meg a Virág

Azért, hogy a szoknyám nincs kivasalva

Azt ígérted, hogy elveszel, ha bészántol

Badacsonyi kertek alatt

Balatonnak nincsen gerendája

Bánat, bánat, hol születtél, talán a fellegből lettél

Barna fattyú, hova hajtod az ökröt

Barna Jancsi balladája

Barna kislány kapuja rózsával van kirakva

Beleugrott Kerék Ilka

Beteg vagyok, majd meghalok

Búza, de szép tábla

Cigány pergető

Csernátoni csendes patak

Csütörtökön hajnalban megugatott engem a kutya

De nagy zaj van a kocsmában

De szomorú lakodalom

Debrecenben sütik a jó kenyeret

Deres a fű, kis pejlovam

Édes kunyhó

Édesanyám a rózsa, a rózsa

Egy se jó madár az, ki ágról ágra száll

Ej, haj, Boldizsár

Ej, haj, tandré

Elfogyott a takarmányom

Elment Jóska katonának, itthagyott a nagyvilágnak

Elveszett a tojó ludam

Én az éjjel egy cseppet sem aludtam

Én istenem, teremtőm

Engem anyám úgy szeretett, bölcsőbe tett, úgy rengetett

Erdő, erdő, kerek erdő

Eredj hát, arrébb hát, hadd kerüljek melléd hát

Erre, erre, most ment erre

Este van

Ez a piros barna kislány hogyha bemegyen a boltba

Fehér kendő van fejemen, fekete gyász hűlt szívemen

Fekete a kökény, fehér a virága

Fekete felhőből esik az eső

Felleg borítja az eget, Karcag felől jég fenyeget

Felültem a kemencére, leégett a szoknyám széle

Főznék neki, nincs miben (Csindra csin)

Fúvom az éneket, de nem jókedvemből

Gacsaj Pista nagy legény volt

Gyertek ide, kemény betyár parasztok

Ha igazán asszony lesz a leányból

Hajnalodik, kettőt ütött az óra

Halljátok-e, túrkevei lányok

Három csillag van az égen egy sorban

Három pakli szivart veszek

Haza, haza már, mert a piros hajnal hasad már

Hej, mire való szombat estét várni

Hej, Rebeka, Rebeka

Hej, rózsa, rózsa, ékes vagy

Hervad az a virág

Idegen faluban csöndes az este

Igyunk itt, mert van mit

Ihajla, ezt a kislányt nem az anyja nevelte

Írtam tegnap a babámnak

Istenem, add végit ennek

Istenem, áraszd meg a vizet

Jaj de sokat arattam a nyáron

Jaj de széles, jaj de hosszú az az út

Jaj, de bajos keskeny párnán aludni

Jaj, Devla, te

Jaj, istenem, aki búsul

Jaj, istenem, jaj annak, kinek csókot nem adnak

Jó dolga van a betyárnak, a nagy erdő lakója

Jó étel a túróslepény, cigánylegényt szeretek én

Júlia, Júlia

Kék a kökény, zöld a fa, jaj de sokat álltam alatta

Kerek a káposzta, csipkés a levele

Két fekete lovam vagyon

Kezembe veszem a botomat

Ki tudja, hogy mért mennek el

Kicsapott a Tisza vize

Kimegyek az állomásra

Kiskertemben egy rózsafa, három bimbó van rajta

Kisújszállás körül van ibolyával

Lagzi, lagzi, lakodalom, nincsen akkor beteg asszony

Látod, édesanyám, miért szültél a világra

Látod, milyen ködös idő

Learatták a földesúr búzáját

Leestek a téli havak, hegyet-völgyet beborítnak

Letagadok minden könnyet

Magam vagyok a pusztában egyedül

Magas a kékedi torony teteje, mégis kihallik

Magas a kút gémje, bajos vizet merni

Magasan repül a daru, szépen szól

Máma péntek holnap szombat

Már ezután nem írok több levelet

Már megmondtam, bús gerlice

Még azt mondják, barna legény, hogy szép vagy

Megadom magam a sorsnak

Megdöglött a bíró lova

Megette a fekete tyúk a meggyet

Megfonták már nékem a koszorút

Megvert isten ostorával

Megyek az úton lefelé, senki sem mondja: gyere bé

Mély a Tiszának a széle

Mikor hozzád jártam, babám, mindig álmos voltál

Mimi, édes Mimi

Monostori zöld erdőben

Most jöttem a kondoványi csárdából

Nádi Jancsi csárdában van

Nem arról hajnallik, amerről hajnallott

Nem dolgoztam én a nyáron

Nem füstöl már a fonóház kéménye

Nem használ a köves út az ökörnek

Nem messze van, ide látszik kisangyalom tanyája

Nem szeretem az uramat, nem biz én

Nem szeretem én az ürgét sülve

Nincs énnékem egyebem egy pohárnál

Nincs szabadabb a madárnál

Nincs szebb madár, nincs szebb madár a fecskénél

Nincsen széle a fekete kendőnek

Odalenn a Csögelyben

Piros bor van a pohárban

Rászállott a fecskemedár a vasútra

Rászállott a páva vármegyeházára

Révfülöpi csárda előtt

Réz sarkantyúm nem pereg

Sárga kocsi, kulcsos szerszám

Sarkon van egy kicsi kis ház, engem azért a hideg ráz

Sej, haj, Virág ökröm, ha kihajtom a rétre

Sej, még a búza is elhányja a fejét

Sej, minek menjek már én a templomba

Sej, most építik a bátai templomot

Selyemkendőt nehéz hátul megkötni

Siratgatom boldogságom

Sorjában száll a vadliba a réten

Sudár magos, de magos a juharfa

Szállj le, te fekete fecske, vidd el a levelem

Száraz a bokor a tetőn

Szegelet, szegelet

Szép a rózsa

Tele van a kövecses árka vízzel

Tiszta rozmaringszál ez az erdő

Tóth Piroska, zöld uborka

Túl a Tiszán

Túrkevében van egy malom

Túrót eszik a cigány

Van már kis szék

Vannak égő, fájó, könnyek

Vártalak én

Vékony cérna, köménymag, jaj de kegyes legény vagy

Veres a gatyának az alja

1954-1987

Albert István

Berki László

Boross Lajos

Járóka Sándor

Kozák Gábor József

Lakatos Antal

Lakatos Sándor

Magyari Imre

Mészáros Tivadar

Sánta Ferenc

Szalai Antal

Toki Horváth Gyula

Az első megfejtő jutalomban részesül Kovács Pétertől.