Magyarnóta: Tolnai András

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5099 db
  • Videók - 7286 db
  • Blogbejegyzések - 2032 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5099 db
  • Videók - 7286 db
  • Blogbejegyzések - 2032 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5099 db
  • Videók - 7286 db
  • Blogbejegyzések - 2032 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9066 fő
  • Képek - 5099 db
  • Videók - 7286 db
  • Blogbejegyzések - 2032 db
  • Fórumtémák - 75 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

  2009.04.24. 

A magyar nóta királya

Tolnai András nótakirály 1978. május 25-én Budapesten született. Édesanyja Horváth Zsuzsa, cigányprímásnő. Édesapja Puporka András, klarinétművész. Éneklés mellett hegedülni, cimbalmozni, zongorázni is tanult. 1990-95-ig a MÁV Zeneiskolában folytatta tanulmányait. 1992-ben a „Csendül a Nóta” című nótaversenyen I. helyezést valamint a „legjobb közönségdíjas” elismerést nyerte el. 1994-ben a II. Nótaolimpia legjobb előadói díjával jutalmazták. Olyanokkal lépett fel együtt, mint Mensáros László, Turay Ida, Szeleczky Zita, Sinkovits Imre. 2000-ben Magyar Örökség-díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. Büszke rá, hogy énekelhetett II. János Pál pápának. 2008-ban a magyar nóta, és a cigánydal éneklés hivatalosan is megkoronázott királya lett.

 -2008. júliusában önt szó szerint a magyar nóta királyává koronázták. Ki viselheti ezt a címet?

 -Igaz, szerénytelenségnek tűnhet, amit mondok: az viselheti ezt a megtisztelő címet, aki kimagaslik a roma muzsikus társadalomban. Ma a cigányzenészek között – rajtam kívül - összesen három ember viseli a „koronát” : Boross Lajos, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös tiszteletbeli főprímása, Kállai Kis Ernő, a klarinét királya és Bangó Margit, a cigánydaléneklés királynője.

 -Ön tavaly 30 éves volt. Tudjuk, hogy Mátyást nagyon fiatalon koronázták királlyá, de előfordult eddig, hogy az önnek adott címet más is ilyen ifjan kapta meg?

 -Nem, az én korosztályomban nincs több „király”. Már 20-22 éve állok a színpadon, s fiatal korom ellenére nagyon sok díjban részesültem. Akik megválasztottak, azt mondták: a magyar muzsikustársadalom egyik büszkesége vagyok.

 -Hol és hogyan történt a királyválasztás?

 - A királyválasztás egy pilisi koncerten történt: a közönség két nóta közti szünetben bekiabálta, hogy „éljen a király”. A zenésztársak komolyan vették a közönség véleményét: levelet írtak az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, Kállai Katalinhoz, hogy felelevenítik a muzsikus társadalom több százéves tradícióját, azaz megkoronázzák a nótaéneklés legjobbját. Ezt követően megszavaztatták személyemet a Rajkó Zenekarral, a 100 Tagú Cigányzenekarral és a Rádió C-vel. Kaptam palástot és egy rézből készült koronát.

 -Muzsikus cigánycsaládból származik?

 -Így van, még a nagyszüleim is – mindkét ágon - zenészek voltak. Édesanyám Horváth Zsuzsa, a világon egyedülálló cigányprímásnő, aki 1953-tól a Rajkó Zenekarnak vezető prímása volt. Édesapám Puporka András klarinétművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője. Először –anyai hatásra – hegedülni tanultam. Ezt követően cimbalmoztam, végül megmaradtam a zongoránál. Őszintén: kissé lusta voltam, mikor egy kis nehézségbe ütköztem, megtántorodtam.

 -Mikor határozta el, hogy énekes lesz, s nem hangszeres zenész?

 -1989-ben szüleim a patinás Kulacs étteremben léptek fel. Ott Győri-Szabó József híres nótaénekes szórakoztatta a vendégeket. Teljesen magával ragadott tudása, éneklése, így minden hétvégén bejártam a Kulacsba. Egy műsora volt Józsi bácsinak, s így előre tudtam a nóták rendjét. Egyszer elkezdtem a bokszokban énekelni azt a nótát, amit ő. Józsi bácsi ezt észrevette, kezembe adta a mikrofont és már ketten énekeltük a Lenn a délibábos c. csárdást. Utána megkövetelte szüleimtől, hogy énekesnek tanítsanak. Még nem voltam 10 éves sem. Ezt követően Madarász Kati és Gál Gabriella javaslatára beiratkoztam a MÁV Zeneiskolába, ahol Horváth Eszter, Tarnai Kiss László és Bojtor Imre voltak tanáraim.

 -Énekes nem volt a családban?

 -Szüleimnek nincs jó énekhangjuk. Egyszer megkérdeztem anyai nagymamámtól, hogy vajon kitől örökölhettem a hangi adottságot. Nagymamám elővett a szekrényből sok-sok fényképet, mely nagynénjeit ábrázolta. Ők az 1920-as években világhírű operaénekesek, színészek voltak. A Zsolnay famíliáról van szó. Zsolnay Olgának Harold Lloyd, a világhírű komikus volt a férje, testvérének, Rózsinak pedig báró Perovich Ödön.

 -Önnek anyai ágon unokanénje volt Tolnai Klári. Milyen emléket őriz róla?

 -Nagyon sok előadásán vehettem részt. Csodáltam, mert három órás hosszú darabokban tévesztés nélkül, hatalmas energiával játszott, - s közben az öltözőben egy törékeny, már-már haldokló embert láttam. 1998. október 24-én játszott Csíki Gergely Nagymamájában. Ez volt az utolsó előadása, mert 27-én meghalt. A színpad adta neki az erőt. Biztos vagyok benne, hogy színházi fellépései hosszabbították meg életét. Az iránta való tiszteletből vettem fel a Tolnai nevet.

 -Saját magán is észrevette a színpad gyógyító hatását?

 -Tökéletesen. Ha rossz hangulatom van, az nem tartozik a közönségre. Egy művésznek egy feladata van: szent helyként tisztelje a közönséget és a színpadot. Akiben nincs meg a művészi alázat, ne álljon színpadra. Sajnos mára felhígult a szakma.

 -Azt nem tartja gondnak, hogy egyes médiumokban olyanok is énekelnek, akiknek hangjuk nincs, de pénzük van?

 -Van egy fővárosi televízió, melyben 30 ezer forintért bárki énekelhet. Ezt felháborítónak tartom. Írják ki legalább, hogy az illető amatőr, s nem képzett énekes.

 -Nem lehet az, hogy ez az egyik oka annak, hogy lenézik a magyar nótát? Azt mondja a tv-néző: köszönöm nekem ez nem kell!

 -Nagyon jó a meglátása! Volt szerencsém a magyar nóta csillagaival együtt dolgozni, s tőlük megtanulni a szakmát. Amikor énekelni kezdtem tanulni kötelező volt elsajátítani a színpadi mozgást, stílust és beszédtechnikát. Művésztársaim nevében kikérem magamnak, hogy azokat, akik pénzért énekelhetnek, kollegáinknak nevezzék egyesek! Tudjuk: nagyon rossz állapotban van a magyar kultúra és a roma zenészek is nélkülöznek. Szirmai László, az Országos Szórakoztató Zenei Központ vezetője egy kérelmet nyújtott be az országgyűléshez, hogy több támogatást kapjon a magyar nóta. Mi történt? Hazament ez egyik politikus, bekapcsolta a televíziókészüléket, s azt mondta: ha ez a magyar nóta, akkor ezt a kérelmet azonnal utasítsuk el. Szégyellje magát az igazgatója annak a tv-csatornának, ahol nem a minőség, hanem csak a pénz számít!

 -Sok hírességgel énekelt együtt. Szeleczky Zitával hogyan került kapcsolatba?

 -Gál Gabriella művésznő segített Szeleczky Zitának hazatérésben. Szeleczkyről tudjuk, hogy nagyon szerette a magyar nótát. Régebben nem volt olyan magyar film, melyben ne lett volna cigányzene. Gál Gabriella felkérte Szeleczky Zitát, hogy legyen az Egressy Béni Zenebarát Társaság díszelnöke. Akkor találkozhattam vele, s majdnem fél éven keresztül volt szerencsém vele énekelni, sőt instrukciókat is kaptam tőle. Egy főiskolával ért fel amit Mensáros Lászlótól, Turay Idától, Szeleczky Zitától, Sinkovits Imrétől és a többi nagy művésztől hallottam. Sajnos ilyen nagyságok már sosem lesznek…

 - Sinkovitscsal is énekelt?

 -A Harlequin Színstúdióban találkoztam vele. Akkoriban még voltak ún. vegyes műsorok is, melyekben ő verset mondott, míg én énekeltem.

 -Mikor volt az első színpadi fellépése?

 -1990-ben a Ferencvárosi Művelődési Házban. 1992-től pedig rendszeresen felléptem, hiszen abban az évben nyertem meg a Csendül a nóta versenyt, sőt a közönségdíjat is nekem adták át. Azóta kísér figyelemmel a média. 1993-ban már a Budapest Sportcsarnokban léptem fel hatezer ember előtt.

 -Sosem volt lámpaláza?

 -Dehogynem! Egy egészséges lámpaláznak kell lennie. Nincs művészi alázat abban, aki abszolúte nem izgul. Természetesen a rutin segít abban, hogy a lámpaláz nehogy a produkció rovására menjen. Egyszer azt mondtam Gál Gabriellának: „Gabi néni, nagyon lámpalázas vagyok!” „Addig jó”- mondta a művésznő.

 -Budai Béla zongoraművész említette, hogy régebben sok étteremben volt élő zene, s mostanra ez megszűnt. Mi ennek az oka? Pénztelenség, vagy az igénytelenség?

 -Bárzongoristák játszanak még néhány étteremben, ám a cigányzene és a nóta kiszorult a vendéglátóiparból. Egyrészt igénytelenségről van szó, másrészt politikai kérdésről. Meg vagyok róla győződve, hogy felülről, mesterségesen akarják elpusztítani a cigányzenét. Miért? Magyar nemzeti kincsről van szó! Egy hungarikumról! A nóta szerves része a magyar kultúrának. Miért világzene szól a hangszórókból? Aki nem őrzi és ápolja ennek a hazának a hagyományait, az nem igazi magyar ember. Mi következik ezután? Betiltják a gulyáslevest? Az 1948-49-es szabadságharc idején híres tábori zenészek voltak a cigánymuzsikusok. A régi arisztokratáknak megfelelt ez a műfaj, míg a mai elitnek nem. Amikor még volt magyar hadsereg, azt mondtuk tréfásan: ha ennyire kiszorítják a magyar melódiákat, diszkózenére fognak menetelni a katonák.

 -Az első magyar hangos filmhíradón pedig Magyari Imre prímás és zenekara játssza a Rákóczi-indulót Kiss Ferenc beszédét követően.

 -Így van. Anyukám együtt játszhatott Jávor Pállal, Gyurkovics Máriával és sok kiváló színésszel. Jávor egyszer azt mondta: „nem vállalom a szerepet, ha nincs a filmben cigányzene”. Az is nagy gond, hogy szintetizátorral kell fellépni, mert nem tudják megfizetni a zenekari kíséretet. Nekem is többször zenei alapról kell énekelnem, ami szörnyűség. Ennél rosszabb már nem is lehet a művészeti életben. Csak a művészetemmel politizálok, de felvetődött bennem, hogy a Kossuth téren egy békés demonstrációt kéne tartania minden művésznek és magyarnóta kedvelőnek. Vigyünk magunkkal egy koporsót, tegyük bele a hegedűnket, kottáinkat, s énekeljük: „eltörött a hegedűm, nem hagyják szólalni”.

 -1994-ben pedig a Nótaolimpián nyert. Mint szerző, vagy előadó?

 -Előadóként akkor Majláth Jenő dalát énekeltem. Egy ilyen olimpián nótákat versenyeztetnek. Nagyon sok új nóta születik, s fontos, hogy a szöveg szerzőjének jó ritmusérzéke legyen. Még Petőfi Sándor is írt nótákat. Ezért sem értjük, hogy miért alakult át ilyen drasztikusan a Petőfi Rádió műsorpolitikája. Ennek a rádiónak, az MR2-Petőfinek, mára semmi köze sincs a szabadságharc költőjéhez. Felháborító, hogy több millió magyar nyugdíjast fosztottak meg egy tollvonással a magyar nótától. Nincs mindenkinek pénze és lehetősége arra – főleg, ha mozgáskorlátozott az illető - , hogy elmenjen egy nótaestre. De nem csak a magyar nótát száműzték a Rádióból, hanem az operettet, a Szív küldi szívesen műsort is. Annyira vidám ez a nép, hogy nincs szüksége szórakozásra? Csak a gagyit kapja? Megszűntek a magyar szellemiségű műsorok. Egy üdítő kivétel van a Duna Tv és annak műsora, a Kívánságkosár. Köszönet érte a médium vezetőinek! A régebbi műsorok nem csak szórakoztattak, hanem tanítottak is. Gál Gabriella Nótakalendárium c. műsorában pl. sok mindent elárultak a szerzőről, s az adott korról is. Ha a fiatalok olyanokat látnának, hallanának a médiumokban, akik nem amatőrök, hanem profi módon űzik szakmájukat, akkor biztos vagyok benne: megszeretnék a magyar nótát. Műsoraimon sokszor egyetemisták is részt vesznek.

 -Hogyan került a 100 Tagú Cigányzenekarhoz?

 -Amikor megnyertem a Nótaolimpiát, jutalomképpen már 16 évesen hivatásos előadóművészi engedélyt kaptam. Kissé visszakanyarodom az időben: amikor beiratkoztam a MÁV Zeneiskolába, már ott voltam Győri-Szabó József mellett, mint tanuló énekes. Józsi bácsi 1994-ben nyugdíjba vonult, s ezt követően, 10 éven keresztül egyedül szórakoztattam a közönséget. Raduly József, a 100 Tagú Cigányzenekar ex-elnöke egyszer ellátogatott a Kulacsba, s felkínálta a lehetőséget,hogy a világhírű együttes szólistája legyek, nem kisebb személyiség mellett, mint a Kossuth-díjas Bangó Margit. Margitka 1999-ben otthagyta a zenekart, de én a mai napig a „100 Tagú” énekese vagyok.

 -Gondolom, egy roma muzsikusnak nagy álma, hogy bekerüljön ebbe az együttesbe…

 - Így van. Az egész országot és a fél világot bejártam ezzel a zenekarral. Átlagosan napi egy előadásunk volt. S most? Talán havi egy felkérés érkezik. Semmilyen állami támogatást nem kapunk. Az is felvetődött, hogy feloszlik a zenekar. Később kaptunk egy exkluzív szerződést Franciaországba, ám oda énekest nem kérnek, csak zenekart. Külföldön nagy sikere van a magyar cigányzenének és a nótának. Minden egyes külföldi fellépésünket hatalmas reklámkampány előzi meg. Közben nálunk ellehetetlenítik a műfajt.

 -Más: külhonban jobban megbecsülik azt, ami nemzeti, ami saját?

 -Igen. A franciák nem szégyellik a sanzont énekelni, a skótok a dudazenét játszani, csak mi magyarok hódolunk annak, ami nem a miénk.

 -Ha ma valaki meghallja azt a szót, hogy cigány, nem biztos, hogy Dankó Pistára gondol, hanem a közelmúlt véres eseményeire. Ön szerint felülről, mesterségesen gerjesztik a cigány-magyar ellentétet?

 -Biztosan érdekében áll a hatalmon lévőknek, hogy ilyen szörnyű esetek történjenek, s erről cikkezzen a sajtó. Zavaros vízben halászik a kormány. Szétválasztották az országot jobb és baloldalra, s közben kirekesztettük a határon túli magyarságot. Jelenleg az emberek anyagi gondokkal küszködnek, válság van, s ilyenkor más felé terelik az emberek figyelmét. Ebben a helyzetben pedig – ez már az érme másik oldala – az emberek többségét nem érdekli a kultúra helyzete, hiszen fontosabb a mindennapi kenyér megvétele. A mindenkori kormány szégyene, hogy a kultúraközvetítő intézmények siralmas állapotban vannak. Művelődési házak zárnak be azért, mert nem bírják a villanyszámlát kifizetni. Milyen világ az, mikor a Magyar Rádió volt szólamvezetője, egy kiváló cigányzenész a Tescóba megy el biztonsági őrnek? Mindez a hagyomány pusztulásához vezet. Híres zenészek nem merik fiaikat erre a műfajra terelni. Jómagam énektanítással is foglalkozom, s már kénytelen vagyok mindenkit arra kérni, hogy az éneklés mellett válasszon magának egy tisztességes foglalkozást. Sok a tehetséges fiatal, de bizonytalan a jövőjük.

 -Azt nyilatkozta egyszer: a roma művészekkel is kéne foglalkozni, hiszen kíváncsiak erre a kultúrára az emberek. Ön szerint ez kinek lenne a feladata?

 -A sajtónak. Ha a romák kerülnek szóba, csak a putrikról, a szegénységről, a lopásról szólnak a tudósítások. Azt miért nem mutatják be, hogy egy prímáskirály miként éli napjait? Az is szégyen, hogy roma művészek otthonaiba csupán egy főzőcskés műsor által tekinthetünk be. Meg is vagyok kicsit sértődve azon, hogy egyetlen egy tv sem keresett meg, mikor a magyar nóta királyává koronáztak. Bizonnyal mert ez nem botrányos, bulváros esemény.

 -Jelentek meg lemezei?

 -A 100 Tagú Cigányzenekarral több is megjelent. Eddigi szólólemezem: Örökzöldek és cigánydalok címet viseli, s a közeljövőben jelenik meg a Nótakirály kedvenc dalaiból válogat c. hanghordozó. Több tévéfelvételem is van, de a legtöbb most porosodik. A Duna Tv játssza egyedül nótáimat.

 -Említette, hogy a kormánynak nem kellettek a határon túliak. Turnéztak Erdélyben, Felvidéken?

 -Rendszeresen felléptünk bálokban, s mindenhol óriási sikerünk volt. Borzasztó lehet elviselni, ha valakit az anyaországa megtagad. Meg vagyok róla győződve, hogy az erdélyiek az igazi magyarok, mert még ápolják kultúrájukat. Ezt tősgyökeres pestiként mondom. Erdélyben rendszeresen szerveznek nótaversenyeket, s megpróbálják a tehetséges fiatalokat révbe juttatni.

 -A közeljövőben, vagy a nyáron milyen nagy fellépések várnak önre?

 -Nagy? Semmilyen! A nótakirály otthon ül és gyönyörködik a koronájában. Ez elszomorít és felháborít. Igaz, fiatalkorom ellenére szép szakmai eredményeket értem el, így vannak csodás emlékeim, élményeim. De csak ezekből éljek? Borzasztóan elkeserít hazánk kulturális állapota, s remélem, hogy a mostani rendszer elbukik, bekövetkezik egy változás, mikor megbecsülik azt, ami nemzeti kincsünk.

 

Medveczky Attila

Címkék: tolnai andrás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 5 éve

Sajnos személyesen nem ismerem Tolnai András Művész Úrat, de sokat hallgatom a számítógépen a dalait, tetszik,megérdemli a koronát, akárcsak Bangó Margit. Ez az egri nótakirály választás,csak fene nagy haccacáré, szerintem semmi súllya sincs! Sok hűhó semmiért. A nevezett Művészek akiket itt akarnak megkoronázni, nem ettől válnak naggyá, ők már régen azok. Azon viszont elcsodálkozom, hogy belemennek ilyen komédiába. Tisztelem, szeretem, s becsülöm Őket, s nem ettől a "koronázástól" lesznek többek.Őszínte tisztelettel s nagyrabecsülésemmel:Dalnokmi Zsuzsanna

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Kedves Sándor! Köszönöm jókívánságait.
Én megfázásom miatt nem tudtam menni Szegedre,de én ezt meg is beszéltem telefonon a vezetővel.
A zenekarról nem tudok semmit.
Tisztelettel: Tolnai András

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Kedves András Művész Úr!

Gratulálok nótás pályafutásához , további sok sikert kívánok.
Itt jegyezném meg,hogy nagyon hiányoltuk a szegedi július 25.-i fellépésről.
Berki Béla és zenekara sem jelent meg Szegeden ezen a napon.
Mi történhetett? -csak találgathatunk.
Sok sok szép műsort kívánok önnek.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Nem zárom le. Béluskám, az általad feszegetett gondolatot egy komplexebb problémahalmaz köré helyeztem, és gondoltam, hogy kibonthatod belőle a választ is a felvetésedre. Konkrét kérdésed így szólt: "….akkor miért képviseltetik magukat a zenész cigányok a kisebbségi önkormányzatokban és pártokban?"
Válaszom erre: Azért, mert a zenész cigányok társadalmi integrációja a legmagasabb szintű a cigányságon belül, beleértve a jómódó kereskedő cigányokat is. Az integrációt a zenész cigányok több évszázada tartó, a birodalomváltásig nagyjából töretlen foglalkoztatása és ezen foglalkoztatás családon belüli hagyományozódása, valamint néha fehér emberrel történt házasodások alapozták meg. Az írni, olvasni nem tudó "putris" cigány hogyan képviselje a saját fajtáját az önkormányzati döntéshozatalban? Exhibicionizmusból és anyagi haszonszerzás szándékával képviselősködni nem cigány sajátosság Magyarországon, mert az egész politikai berendezkedésünk rendszerhibájának róható fel, amit kifogásolsz. A fehér galléros csirkefogók mivel különbek?

Válasz

Sánta Béla üzente 6 éve

Kedves Péterkém, ez gyönyörű szociográfiai elemzés volt részedről a cigányság, nemis magyar, hanem Kelet és Közép-Európai közelmúlt és jelen helyzetét értékelve, de ez a csodálatos disszertáció nem volt válasz a felvetésemre, csupán csak elemezted, hogy miért is tart itt a cigányság. Egyébként egyetértek sok mindenben meglátásaiddal kapcsolatosan, de úgy érzem, hogy az iskolákban minden szociális lehetőséget megkapnak a tanulás lehetőségéhez, csak az a baj, hogy az "otthon látottak" gyakorlását az iskolákban is folytatják, ami bizony jogos szegregációt vált ki társaik részéről. Tehát én itt látom a bajok eredetét, hogy már a kezdetek kezdetén, negatív erkölcsi tulajdonságaiknak köszönhetően, önmaguknak köszönhetik társadalmi megítélésük jelenlegi helyzetét. A szegénység még nem jogosít fel a becstelenségre. Számtalan szegény és munkanélküli,- úgymond, nem cigány- szülő gyermeke jár iskolába, akik beletörődnek szociális helyzetükbe, és becsületes úton válnak társadalmunk hasznos tagjává, csak csupán AKARNI kell!
Azt hiszem. kicsit távol kerültünk a nótától, szerintem ezt, itt kell most lezárnunk.
Sánta Béla

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Kedves Béla!
Szeretnék néhány gondolattal hozzászólni. A putris cigányság nem különálló etnikai kategória, és nem attól „kisebbségi” valaki, hogy asszimilálódott-e a magyarsághoz vagy nem. Ja, és a muzsikus cigány is cigány, csak neki van, neki volt legnagyobb esélye, hogy emberhez méltó életet éljen. A Kádár-rendszerben a cigányságot olyan társadalmi-gazdasági szerkezetbe próbálták integrálni, amely éppen szétesés, majd megsemmisülés előtt állt. Az az ipari struktúra, amelyik olcsó munkaerővel és olcsó szovjet energiával és nyersanyagokkal próbált nyugatra exportálni, még hatalmas tömegben igényelte azt a primitív fizikai segédmunkát, amelyik alapját képezte a cigányság foglalkoztatásának és így anyagi megélhetésének. Az ún. rendszerváltás (amelyet én birodalomváltásnak neveznék inkább, hiszen a magyarság egyugyanazon hatalmi struktúra által alkalmazott, kommunizmusnak nevezett, bukottnak elkönyvelt, de nagyon is szándékos céllal lefolytatott kísérlet terepéről a western globalitás érdekkörébe került) ultraliberális forgatókönyve olyan kíméletlen és cinikus brutalitással zúzta szét ezt a szerkezetet és ezzel együtt azt az államot is, mely legalább tompíthatta volna az ütés erejét, amelynek végzetes következményei most vannak kibontakozóban. Ez a muzsikus cigányokat is érintette, jelentős részüknél felszámolta létalapjukat, még a nyugati munkavállalás sem jelentett tartós megkapaszkodási esélyt, és olyan embert, pl. Déki Lakatos Sándort is elért, akit senkinek nem kell bemutatnunk. Jó lenne, ha mindenki belátná, aki eddig még nem jutott odáig, hogy éppen azok a liberális társadalmi, gazdasági és politikai oligarchiák felelősek a cigányság mai rendkívül súlyos, fenyegető helyzetéért, akik most úgy tüntetik fel magukat mint az egyetlen „felelősen” gondolkodó erő.
A felnövekvő generációk jövőjét alakító 3 legfontosabb szocializációs intézmény a család, iskola és a munkahely. Minden emberi közösségnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy ezen intézmények bonyolult újratermelési folyamatai zavartalanul működjenek. A birodalomváltás liberális forgatókönyv alapján írt rendszere azonban valójában összehangolt támadás volt ezen intézmények ellen. A munkahelyek harmada elveszett, soha nem sikerült pótolni. Cinizmussal szétverték az oktatási rendszert. A hangzatos jelszavak az integrációról, a szegregációmentességről, a valóságban fegyverként használják a cigánygyerekeket arra, hogy az iskola világát belülről verjék szét. A tradicionális család szétesése és új családmodell reménytelen kialakulatlansága miatt a cigánygyerekek zöme úgy kerül az iskolába, hogy nemcsak tökéletesen motiválatlan a tanulás, nevelés minden elemével kapcsolatban, de egyenesen börtönnek érzi a rend és a fegyelem elemi jelenlétét is, és igyekszik ebből szabadulni, ahogy tud. Többségük sorsa 10 éves korára megpecsételődik, szinte biztosra vehető, hogy írástudatlan marad. Ezzel a történet véget is ér, hiszen a munka világa már tökéletesen elérhetetlen számára, amivel összhangban van az, hogy ő maga sem képes még csak értelmezni sem, miért is kellene bármilyen, munkával járó erőfeszítést tennie a megélhetésért. (Pláne, ha azt látja, hogy segélyből el lehet tartani egy családot, talán még jobban is, mint munkából.) A kör ezzel bezárul: az egyetlen lehetőség az olyan, élősdiségre alapuló életforma kialakítása, amely aztán veszedelmes gyorsasággal roncsolja tovább a maradékát is az elemi emberi újratermelődési folyamatoknak. Most, 2010-ben eleve olyan generáció nevelkedik a cigányságon belül, amelyik ezt „természet adta” módon örökli meg és örökíti majd tovább úgy, hogy azon már semmiféle törekvés nem segíthet. (Bocsánat a megjegyzésért, de mindenki elgondolkozhat azon, hová vezet az a körülmény, hogy ugyanakkor ebben a rétegben a legmagasabb a reprodukciós ráta, itt születik a legtöbb gyerek.)
Mivel a rendszer- vagy birodalomváltás pusztító rendszerét konstruáló liberális elitek ezt pontosan tudják (hisz ők idézték elő), így a teljesen kilátástalan és reménytelen helyzetből ördögi stratégiával próbáltak, próbálnak meg kitörni. Az a kísérlet, hogy tudatosan, titkosszolgálati eszközökkel, ártatlan emberi életek feláldozásával szítsanak etnikai polgárháborút a magyarság megrettent és végletesen frusztrált vesztes többsége és az abszolút vesztes, „történelemből kilökött” cigányság között, megbukott. Mivel a kísérlet nem járt eredménnyel, a „tetteseket” leleplezték, és talán le is töltik büntetésüket, vagy talán nem. Viszont az akcióval két legyet ütnek egy csapásra: Az állandóan generált konfliktusok hamis öntudatot adnak a cigányságnak, és úgy tüntetik fel számukra a megsemmisítésüket megalapozó liberális eliteket, mint „jótevőjüket”, másrészt a valóságos problémák értelmezését hamis mederbe terelik, esélyt sem adva számukra méltán vesztes pozícióik javítására.
Az időzített bomba óramutatóján hátrébb állították a nagymutatót. Csak ennyi történt.

Válasz

László Mária üzente 6 éve

Fogadjátok szeretettel ezt az idézetet, egyik költeményemből.Ezzel szoktam emlékezni és köszönteni a " MINDENKORI MUZSIKUSOKAT" .

..." A cigánymuzsikusnak egy költemény a lelke,
A szabadság ritmusa fájón lüktet benne,
Szenvedélyek lángja, pendül a húrokon,
Így maradt örökül sok-sok évszázadon.

Ott voltak, ott szóltak csatákban, harcmezőn
Magyar zászlók alatt, -halálba menőn
Sírt a muzsikájuk viharvert tájakon,
Magyar szívvel éltek ők, ezen a világon.

A cigányzene most is, nemzetünk nagy kincse
A magyar kúltúrának mélységes gyökere,
Dalaink sem szólnának ajkunkról, oly szépen
Ha cigány-muzsikusok nem kísérnék őket!

Hát,- Zengjen dicséretünk az új század küszöbén!
Csendüljenek nótáink a cigányzene egén,
Istennek áldása ötvözze sorsunkat,
hogy békében éljük meg, a jövendő korokat. " LM

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Köszönöm szépen a cikk feltöltését,és Kedves hozzászólásaitokat is!

Nótás Szeretettel: Tolnai András

Válasz

Smidéliusz Éva üzente 6 éve

Szia Kedves Andris !

Mint kiderül olvasva a cikket,picit régebbi az írás, szerencsére már a NÓTA TV is ad repertoárodból,mindannyiunk, a nagyközönség örömére-bár aki tudja fogni ezt a csatornát.Mindenben egyettértek az olvasottakkal,további sok sikert ,egészséget,örömöt és megélhetést kívánok !

Baráti szeretettel,Nótás jókedvvel : Smidéliusz Éva

Válasz

Sánta Béla üzente 6 éve

Kedves Andráskám! Igaz, a rólad készült cikked minden gondolatával egyetértek, és gratulálok is művészeti és társadalmi tág látókörödhöz, de azért felhívnám figyelmed, hogy az úgymond putris, oláh és más cigányság nem keverendő össze a zenész cigányság rétegével, mert úgy társadalmi mint kulturális, és sok minden más téren, de még merem használni a megbecsülés szót is, óriási szakadékok tátongnak a zenész cigányság és az összes többi cigány réteg között.
Idézem cikkedből az ominózus részt:

-Azt nyilatkozta egyszer: a roma művészekkel is kéne foglalkozni, hiszen kíváncsiak erre a kultúrára az emberek. Ön szerint ez kinek lenne a feladata?

-A sajtónak. Ha a romák kerülnek szóba, csak a putrikról, a szegénységről, a lopásról szólnak a tudósítások. Azt miért nem mutatják be, hogy egy prímáskirály miként éli napjait?
- Idáig az idézet


Sőt, hogy tovább menjek, én mindíg is azt nyilatkoztam, hogy a zenész cigányság nem is tartozik semmiféle kisebbségbe, mert a legfontosabb mérvadó ismérvvel, azaz a magyartól elkülönülő anyanyelvvel nem rendelkezik, tehát a magyar az anyanyelve.
Tudom, most sokakban felvetődik a kérdés, és tegyük hozzá, hogy jogosan- akkor miért képviseltetik magukat a zenész cigányok a kisebbségi önkormányzatokban és pártokban?
Kimerem jelenteni, hogy anyagi előnyből, és szereplési vágyból. Semmi keresnivalója nincs a zenész cigányságnak a kisebbségiek között, még akkor sem, ha a cigány szó benne van az etnikumi megnevezésében. Ez a réteg már gyakorlatilag beleolvadt, összemosódott a többségi, azaz a magyar rétegbe.
Bocsáss meg Andráskám, ez az én álláspontom. Ítéljen meg engem érte, aki meg akar, de ettől nem fog megváltozni a témával kapcsolatos nézetem!
Nótás barátsággal: Sánta Béla

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Barna Trixi írta 8 órája a(z) De szeretnék hazamenni videóhoz:

Bár mindenki így gondolkozna, kötődne a szülőföldjéhez, ...

Barna Trixi írta 8 órája a(z) Amikor majd nem leszek már videóhoz:

Nagyon szép nóta, igényes zenekari kísérettel. Köszönjük!

Kovács Istvánné Mária Magdolna írta 1 napja a(z) De szeretnék hazamenni videóhoz:

Ezzel a gyönyörű nótával köszöntök minden...

Kovács Istvánné Mária Magdolna írta 1 napja a(z) Az akinek bánata van videóhoz:

A lelki szerelem gyönyörű megnyilvánulása ez a nóta.

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu