Magyarnóta: Tanár úr kérem a nótámat

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9115 fő
  • Képek - 5199 db
  • Videók - 7567 db
  • Blogbejegyzések - 2076 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 340 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9115 fő
  • Képek - 5199 db
  • Videók - 7567 db
  • Blogbejegyzések - 2076 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 340 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9115 fő
  • Képek - 5199 db
  • Videók - 7567 db
  • Blogbejegyzések - 2076 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 340 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9115 fő
  • Képek - 5199 db
  • Videók - 7567 db
  • Blogbejegyzések - 2076 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 340 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Ilyen az, ha a Budapest Tv találkozik a budapesti elittel, és új divat születik. Legalábbis valami ilyesmi kezd kialakulni a Klauzál téri Pepita Ofélia Bár pincéjében, ahol az ismert nyelvész és egyetemi tanár, Nádasdy Ádám és lánya, Nádasdy Vilma tart nótaesteket Piros rózsák beszélgetnek címmel. Megpróbálják elmagyarázni, hogy a magyar nóta nem az, amit Lagzi Lajcsi művel vele. A szűk pincébe bezsúfolt 75 szék mindegyikén ülnek, és a jegyek már a többi nótaestre is mind elfogytak. Pedig eredetileg csak egyetlen előadást terveztek.

„Paprika, só, szó, ami szó, én vagyok csak tehozzád való”, - kezdi a nótázást Nádasdy, aki eredeti szakmáját azért nem tudja megtagadni, az egész nótaest kicsit olyan, mint egy egyetemi előadás, ahol a tanár a szemléltetés eszközével élve néha egyszerűen dalra fakad. A közönség meg őrjöng, és bár az együtténeklésig senki nem merészkedik, a vastaps mintha arra lenne hivatott szolgálni, hogy kissé helyrebillentse ennek a huszadik században megvetett és lenézett műfajnak a renoméját.

RDA 0965
Fotó: Ránki Dániel
Az a szép, az a szép

„A magyarnóta nem más, mint népies műdal”- csap bele a nótatörténelembe Nádasdy. Tulajdonképpen a bécsi szalonzene, a népzene, a cigányzene és klezmer keveredéséből létrejött műfaj, és pontosan hibridsége okán soha nem tartották az igazi magyar kultúra részének, pedig megkerülhetetlenül az lett. Kosztolányi Dezső szerint arról a magyarról, aki azzal dicsekszik, hogy ő bizony egy nótát sem ismer, mindig kiderül, hogy legalább annyit tud, mint bárki más. És bár a rock and roll a hatvanas évekre végképp lesöpörte a porondról a magyarnótákat, az Az a szép, az a szép, a Szeretnék szántani, az Egy asszonynak kilenc a leánya vagy a Nád a házam tetejecímű nótákat ma is mindenki, még az óvodások is ismerik.

Az eredetileg a  verbunkosok dallamából kialakult  nóták a 19. század második felére elsöprő népszerűségre tettek szert a magyarok körében, hiszen volt bennük minden, ami csak kellett: hazaszeretet, romantika, fájdalom és nem utolsó sorban egyéniség. Hiszen a magyar nóta, ne feledjük: egy személyes – sőt, úgy is mondhatnánk, hogy karaoke - műfaj. Mindenkinek megvolt a saját nótája, mellyel önmagát azonosítani tudta, és amiről mások is tudták, az övé. Hozzáértők azt mondják, aki csak hallgatja a nótát, és nem énekli, az sohasem értheti meg igazán.

RDA 0958
Fotó: Ránki Dániel
Minden magyar, ami nóta

Hogy ez nem volt egy lenézett műfaj, azt mutatja, hogy első magyarnóta szerzőnk például Egressy Béni volt, bár az ő dalai még nem terjedtek el annyira, mint később, a népszínművekben is játszott darabok. Egressy még a német romantikában bevett dalköltő módszereket ágyazta bele a magyar népzenei keretek közé, a magyarnóta igazi diadalútja azonban akkor kezdődhetett, mikor Dankó Pista belekeverte a cigány zenei elemeket is. Dankó Pista mintegy négyszáz műdal szerzője volt, bár nem jegyezte le őket – mivel a kottaíráshoz nem értett –, nagyon sok ma is ismert dal hozzá kötődik. Mellette a 19. század másik két leghíresebb szerzője Simonffy Kálmán és Szentirmai Elelmér voltak. Blaha Lujza végigénekelte az országot a nótáikkal és innentől aztán nem volt megállás, a magyarokat lassan mindenki a nótákkal kezdte azonosítani.

Legalábbis a húszas-harmincas évekig, amikor minden területen, így a zenében is a letisztultabb, puritánabb formák kezdtek előtérbe kerülni, Kodály és Bartók megjelenésével az ősi forrás keresése kapott hangsúlyt, és a „pentaton-sznobéria” lesöpört a színről minden olyan műfajt, ami nem volt elég autentikus. Pedig, mint ahogyan Sárosi Bálint a Ne felejtsük a nótát! című kötetében rámutat, a közös éneklésben megjelenő önkifejezésnek és felszabadulásnak igen fontos szerepe van. Sárosi szerint ezek a nóták megkerülhetetlenül a nemzeti identitás részévé váltak, és a magyar kultúra szerves részét képezik még ma is. Legalább 25-30 ezer nóta íródott, melyből 3-400 lett szélesebb körben is ismert.

RDA 0963
Fotó: Ránki Dániel

A magyarnóták többnyire moll-hangnemben íródtak, és ez a látszólag lényegtelen tény, az egyik legfontosabb dolog, hiszen ez a hangnem adja meg a nótáknak az annyira jellegzetes búskomorságát, és a magyarokra azóta ráragasztott sírva-vigadós hangulatot. A moll-hangnem, és a benne megbúvó kisterc az, amiért ezekre a nótákra 1-2 feles után kiválóan lehet asztalra borulva zokogni.

Elfeledett nosztalgia

Nádasdy szerint a magyarnótákat gyakran szokták hamis nosztalgiával vádolni, de ez a nosztalgia abban az időben koránt sem volt hamis. A 19. században még a legtöbb embernek valóban volt mire vágyakozni, valóban hónapokat várt egy-egy levélre valakitől, és éveket arra, hogy visszatérhessen falujába. A magyarnóta nem más, mint a városi ember nosztalgiája a falu iránt. Trianon aztán ezekre az érzésekre még rá is erősített és javában születtek a nóták még a huszadik században is. Nádasdytól számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk az este során, például hogy a szerzők között nők is voltak, itt van mindjárt Gróf Andrássy Tivadarné Zichy Eleonóra, aki például a Krasznahorka híres vára című dal írója.  Balázs Árpád pedig   Budapest rendőrfőkapitány helyettese volt a húszas években, civilben azonban nótákat szerezett, mint például az Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki kezdetűt.

Az este folyamán sorra jönnek a nóták: Egy, cica, két cica, Eltörött a hegedűm, Egy asszonynak kilenc a leánya, Vörösbort ittam az este, Akácos út, Zöldre van a rácsos kapu festve, Gyere bodri kutyám, Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagy harangja, a közönség pedig kitörő lelkesedéssel fogadja mindahányat.

Ez már antropológia

Nádasdy szerint az ő műsoruk tulajdonképpen egy kultúrantropológiai előadás, és szerinte ezért jönnek az emberek is ilyen sokan. Szerinte a mai polgári környezetben egyszerűen nincs lehetőség ezeknek a nótáknak a hallgatására és megismerésére, és ezért van ekkora érdeklődés a műfaj iránt. A népszerűség azonban őket is meglepte. Neki régi álma volt ugyan egy ilyen nótaest, de eredetileg csak egyet terveztek és most már a tizediknél tartanak, végig telt házzal. Jelenleg úgy gondolják, februárban még lesz két előadás, és márciusban is összesen kettő, aztán befejezik. A nyomás azonban nagy, a februári előadásokra máris minden jegy elkelt. (Az előadások pontos időpontjáról a Pepita Ofélia Bár honlapján lehet megtalálni.)

RDA 0964
Fotó: Ránki Dániel

A teljes autentikussággal, és a műfajhoz illő fellépőruhában éneklő Nádasdy Vilma elmondta, őt magát is meglepte, hogy apjának ilyen ambíció vannak, de ha már adódott az ötlet, csatlakozott hozzá. Akkor döbbent rá, hogy ő tulajdonképpen egy nótát sem ismer, és miután az apja összeállította a dalok listáját, a magyarnota.comoldalról hallgatta meg őket, és igyekezett az előadásmódot is magáévá tenni. Úgy tűnik sikerrel.

Kitűnő alkalom

A zenészek profik és lenyűgözőek, Nádasdyék azonban nem képzett énekesek, ezért az elején elnézést is kérnek. És bár az ember azt gondolná, ennek a műfajnak az élvezetéből ez a tény nem von le egy cseppet sem, a végére azonban az derül ki, hogy azért mégis. Hiszen a nótákba írt mély fájdalmat és elvágyódást csak az tudja visszaadni, akinek közben nem kell arra koncentrálnia, hogy ne tévessze el a hangokat. És bár az egész este sokszor olyan, mint egy nagy vicc, néhány nótánál, például az Akácos út, és a címadó Piros rózsák beszélgetnek esetében lehet látni Nádasdyn, hogy valóban átéli, sőt kedveli ezt a műfajt. A sok népszerű nóta mellett viszont alig válogattak a kevésbé ismert dalok közül, de ettől függetlenül lehet nevetni és sírni is, és főleg remekül mulatni a mai Budapest egyik legszürreálisabb eseményén. Sőt akár asztalra borulva sírni is, ha ahhoz van kedvünk.

 

Szerző: 

Kalas Györgyi

KALAS GYÖRGYI 

2013 12, 21

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

- Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma magyarnóta-estje
Stúdió


kísér Hegyi Dávid és Lázár Zsigmond

A magyarnóta pontos meghatározása: „népies műdal”. Nem népdalok lesznek tehát a műsorban, hanem szerzemények, az 1850 és 1930 közötti korszak szórakoztató-iparának jellegzetes termékei. A magyarnóta a városi ember nosztalgiáját fejezi ki a falusi élet iránt, olyan szerepű tehát, mint az amerikai vadnyugat ábrázolása a hollywoodi filmekben. Az urbanizálódó érzületet mutatja ugyanakkor, hogy a nóták felvillantják a párkapcsolat házasságon kívüli formáit, a partnercsere lehetőségét is.

A magyarnótát hagyományosan cigánybanda kíséri, ezért néha „cigányzenének” hívják, ám ez nem cigány folklór: inkább a bécsi szalonzene, a zsidó klezmer és a magyar népzene elegye. Kétféle szám van: „hallgató” (lassú, amikor az asztalra borulva kell sírni) és „csárdás” (lassabb vagy gyorsabb, amikor mulatni kell). Némelyik szöveg ügyes dramaturgiája – „Mindenkiről írjon, anyám!” – pedig már a sanzon világával rokonítja a nótákat.

A magyarnóta „hazug nosztalgiája, magyartalan hibridsége” ellen keményen fellépett Kodály Zoltán és köre, ám népszerűségét csak a rock tudta megingatni a 60-as évektől kezdve. Mégsem tűnt el: ma is jelentős tömegek napi (és ünnepnapi) kulturális tápláléka.

Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma, a lendületes apa-lánya duó a magyarnóta-irodalom legjavát adja ezen az estén, némi kommentárral, a történeti háttér felidézésével, zongora és hegedű-kísérettel. A műsort két részben, egy szünettel adjuk.

"Létezik az a színpadi jelenség, amire azt mondjuk, „ezt látni kell”. Amikor Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapján személyesen hallottam ennek az akkorra már elhíresült előadóestnek? tanórának? paródiának? koncertnek? vallomásnak? egy részletét, azonnal arra gondoltam, hogyan lenne lehetséges, hogy sokan lássák? Mert már az a kis részlet sok kényelmesen belakott előítéletemet kérdőjelezte meg: előítéleteimet dalról, dalszövegről, ízlésről, és igen, magyarságról.

Sikerült rábeszélnem őket, hogy újra összeálljanak és fellépjenek az Örkényben."

Mácsai Pál

Válasz

Ez történt a közösségben:

Kovács Istvánné Mária Magdolna írta 7 órája a(z) Nagykanizsa TÜTTŐ NÓTAKLUB: Ez a föld a hazám (Estharang) videóhoz:

A harmincas években "Ez a föld a hazám" címmel...

Kovács Istvánné Mária Magdolna írta 7 órája a(z) Szeleczky Zita - A kanyargó Tisza partján - videóhoz:

Szeretem a Tiszát, látványa gyönyörű vetekszik a ...

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Kovács Istvánné Mária Magdolna 9 órája új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu