Magyarnóta: NÓGRÁDI TÓTH ISTVÁN

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9103 fő
  • Képek - 5185 db
  • Videók - 7407 db
  • Blogbejegyzések - 2048 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9103 fő
  • Képek - 5185 db
  • Videók - 7407 db
  • Blogbejegyzések - 2048 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9103 fő
  • Képek - 5185 db
  • Videók - 7407 db
  • Blogbejegyzések - 2048 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA közösségi oldal

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 9103 fő
  • Képek - 5185 db
  • Videók - 7407 db
  • Blogbejegyzések - 2048 db
  • Fórumtémák - 52 db
  • Linkek - 339 db

Üdvözlettel,
Kovács Istvánné Mária Magdolna
MA IS SZÓL A MAGYARNÓTA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

  

November 5-én megalakult a Magyar Nóta Egyesületek, Klubok és Nótakedvelők Országos Szövetsége a Felsőzsolcán tartott tanácskozáson. A cél, hogy visszaállítsák a magyar nóta népszerűségét. 2010 májusában országos konferenciát szerveztek A magyar nóta szerepe, jelene és jövője címmel. Az ülés sikerén felbuzdulva szombaton Felsőzsolcán rendezték a Magyar Nóta Egyesületek és Klubok Országos Tanácskozását, ahol a jelenlévő mintegy hetven egyesület megalakította az országos szövetséget. Vendégünk Nógrádi Tóth István, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnöke.
Legyen kedves röviden összefoglalni a konferencia tartalmát!

– A konferencia fő iránya az összefogás szorgalmazása volt. A város polgármesterének köszöntője után kezdődött el a konferencia, ahol én a magyar nóta helyzetéről beszéltem. Ezután a magyar nóta egyesületek működéséről és tapasztalatairól esett szó és a magyar nótakedvelők képviseletéről és igényeik kielégítéséről tanácskoztunk. Ezután alakult meg a Magyar Nóta Egyesületek, Klubok és Nótakedvelők Országos Szövetsége, melynek elnökének Siska Andrást választotta a grémium. Aki csatlakozni kíván a szövetséghez, megteheti a siska1@t-online.hu e-mail címen. Arról is döntöttünk, hogy jövőre megrendezzük a magyar nóta napját is, hasonlóan a magyar dal napjához. Ez egy igen nagyszabású országos rendezvény lenne. Arra gondoltunk, hogy szüret idejére lenne jó ezt megszervezni. Több borfesztiválon voltam, és igen furcsa, hogy a sátor mellett éneklik a magyar nótát, isszák a magyar bort, míg a színpadon beatzene szól. Nem a dzsessz és a beat ellen beszélek, de a magyar bor mellé igazából a magyar zene illik.
Miről beszélt a konferencián?
– Beszéltem a problémáinkról, teendőinkről. Tisztelt illetékesek címmel több helyre küldtünk levelet négy aláírással, hárommillió nyugdíjas nevében. Aláírták ezt az Szabadfoglalkozású Zenei Előadóművészek Szakszervezetének vezetője, két Kossuth-díjas művész: Kalmár Magda és ifj. Sántha Ferenc és jómagam. Majd’ 110 levelet küldtem szét a magyar nóta jövője érdekében az illetékeseknek, így az államfő úrnak, miniszterelnök úrnak, államtitkár úrnak, a médiumok és a kulturális intézmények vezetőinek. Gondjaink közé tartozik, hogy gyermekeink nem tudnak énekelni, nem ismerik népdalainkat. A médiában nem hallhatók kedvenc dalaink, így a magyar nóták és a népdalok. Minden nemzet büszke a dalaira, míg mi tán szégyelljük ezt? Egy réteget, egy műfajt nem lehet negligálni. A kultúra irányítói úgy kerülnek ki a főiskoláról, hogy a magyar nóta dzsentri-maradvány és giccs. Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója azt közölte velem, hogy javaslataimat megfontolja. Sajnos egyre kevesebb frekventált helyen van jelenleg lehetőségünk megjelenni.
Tudtommal Csurka István, az Új Színház leendő intendánsa felajánlotta önöknek, hogy a magyar nóta is helyett kaphat a teátrum falai között. Ahogy a magyar drámát, úgy a magyar nótát is kiszorítják. Magyar ember pedig magyar muzsikán szórakozzon.
– Nagy megtiszteltetés ez számunkra, és szeretnénk majd a gyakorlatban is élni vele. Szívesen együttműködnénk a Dörner vezette Új Színházzal. Nagyon örülnék neki, ha havonta Magyar Nóta Színház címmel rendezvényt tudnánk tartani. Biztos vagyok benne, hogy több busszal érkeznének föl vidékre az érdeklődők a rendezvényeinkre. És abban is biztos vagyok, hogy sokan ott maradnak a prózai előadáson is, mert szükség van a jó magyar drámákra. Attól pedig senki se féljen, hogy amatőrök, dilettánsok énekelnek majd a színházban.
Ide kapcsolódik, hogy önök visszaállítanák azt a rendszert, hogy csak A és B minősítéssel lehessen színpadra lépni.
– Így van, s ennek érdekében aláírást is gyűjtünk, melyet a minisztériumnak adunk át. Fiam 15-20 évig tanult zongorázni, és csak azután játszhat pódiumokon. Jómagam 15 évig tanultam, míg megkaptam a B-kategóriás működési engedélyt. Majd továbbtanultam, a repertoárom is bővült, kb. 500 dalt tudtam, mire megkaptam az A-kategóriát. Magyar nótát, népdalt, operettet, táncdalt, cigányzenét énekeltem, és CD-t adtam ki négyféle műfajban. Tehát régen teljesen természetes volt, hogy ezt a lépcsőt végig kell járni. A-kategóriásként mehettem a Rádióba énekelni, és csak azt követően kerülhettem képernyőre. Most, ha valaki letesz egy bizonyos összeget néhány tévénél, akkor máris énekelhet. A dilettantizmust kéne visszaszorítani. Mi csak színvonalas műsorokat szervezünk. Jómagam 40 éve szervezek, de nekem a szint Kalmár Magda, Bessenyei Ferenc, Palócz László, Bojtor Imre, Kiss Károly, Németh Marika – a teljesség igénye nélkül. Húsz éve vagyok az egyesület elnöke és 25 éve a szakszervezet titkára. Ez igen hosszú idő. Ezalatt megismertem a szakmát, és tudják rólam a művészek, hogy a tehetséget nézem. Kanász marad, akinek a nevelője kanász – írja Vörösmarty. Sajnos amatőr marad, akinek „mestere” amatőr. Sok klubvezető nem tud énekelni, és ők tanítanak másokat magyar nótára. Tudja, szerkesztő úr, sokan nem szeretik a magyar nótát, és ennek az is az oka, hogy olyan embereket látnak a tévében énekelni, akik amatőrök. És azt mondja a tévénéző: ha ez a magyar nóta, akkor nem kérek belőle. Ennek a műfajnak is megvannak a szabályai. Ha valaki rosszul szaval egy Petőfi-verset, akkor azt hihetik a hallgatók, Petőfi csapnivaló költő volt. Sok múlik tehát az előadás módján. Nem egyszer előfordult, hogy meghallgatja a műsorainkat néhány fiatal, és a rendezvény végén azt mondják a szervezőknek: nem is tudtam, hogy ilyen szép ez a magyar nóta. Miről is énekelünk? Szeretetről, szerelemről. A nóták többsége családcentrikus szellemiségű, gondoljunk csak az Édesanyám, te jó asszony kezdetűre. Tény, hogy a XIX. században ez a zene segített magyarrá lenni és magyarnak maradni. A magyar nóta a polgárosodó társadalom terméke a XVIII. század végén. Akkor jelenik meg a nápolyi dal, a francia sanzon és az orosz románc. Biztos vagyok benne, ha a francia rádiók nem adnának sanzont, megint kitörne egy francia forradalom. A magyar nóta a verbunkos zenéből és a bécsi olasz muzsika elemeiből alakult ki. Ez a zene szólt 200 éven át a magyarországi színházakban, előkelő szórakozó helyeken, falusi kocsmákban. A magyar nóta a magyar játékszín bölcsőjében született meg. Ez is egy előzménye lehet a már említett színházi együttműködésnek. A magyar nóta népszerűségét a népszínművek gazdagították, amelyek előadására építették 1875-ben a Népszínházat. A nótákat pedig kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Ady Endre verseire Egressy Béni, Szentirmay Tihamér, Thern Károly, Szénfy Gusztáv szerzett zenét. Ez a múlt, ma meg az utolsó órában vagyunk, hogy megmentsük ezt a műfajt, amely zenei kultúránk része volt, és reméljük, az is marad még sokáig.
Milyen kiadványt jelentetett meg az egyesületük a közelmúltban?

– Nagyon büszke vagyok a Szent Karácsony története (prózában és énekben) című lemezünkre. Ezen közreműködött dr. Bőzsöny Ferenc, Hegedűs Valér, Hegedűs Szabolcs, Regős Zsolt, a Béres Ferenc kamaraegyüttes, a Charity Choir és Tornay András. A CD kapható a nagyobb hanglemezboltokban. Emellett kiadtunk egy magyar népdalfüzetet is, ami 153 népdalt kottáját és szövegét tartalmazza, Babits Mihály-idézettel bevezetve: és akinek szép a lelkében az ének / az hallja a mások énekét is szépnek.

 

Forrás:http://intendans.magyarforum.hu/nogradi_toth_istvan/

Címkék: nÓgrÁdi tÓth istvÁn

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Magyar nóta
Hungarikum lett a klasszikus magyar nóta
A legfontosabb célom, hogy vezessék be újra az előadói működési engedélyt

Nógrádi Tóth István a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületének elnöke elmondta: A magyar nóta a magyar játékszín bölcsőjében született meg. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi, Gárdonyi, Ady verseire Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly, Szénfy Gusztáv írt zenét. Kodály szerint a „magyar nóta a XIX. századi társadalom tükörképe”. Hubay Jenő világhírű hegedűművész a nemzet zenéjének a magyar nótát tartotta. Losonczi Ágnes zeneszociológiai könyvében a zenei műfajok kedveltsége között első a magyar nóta, majd ezt igazolta Malecz Attila fölmérése is.

Amikor először, 2010 előtt beszélgettünk, akkor a médiában alig lehetett magyar nótát hallani. Azóta sokat változott a helyzet: megszületett a Dankó Rádió, és a klasszikus magyar nóta hungarikum lett. Ez sikerként könyvelhető el?
– Természetesen nagyon örülünk annak, hogy végre van egy olyan kormányunk, amelyik elismeri, hogy a magyar nóta nemzeti kincsünk. Mindezért egyesületünknek nagyon sokat kellett lobbiznia. Valóban májusban hungarikum lett a magyar nóta, de előbb még a kiemelkedő nemzeti értékként kezelt Magyar Értéktárat január 30-án összesen hat elemmel bővítették: a listára került gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, a Zsolnai Kulturális Negyed, Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátó-ipari öröksége a Gundel Étteremmel együtt, a klasszikus magyar nóta, a 100 tagú cigányzenekar művészi és hagyományőrző teljesítménye, valamint az Ilcsi szépítő füvek natúrkozmetikai termékek. Kiemelem, hogy a klasszikus magyar nótáról van szó.
Van olyan magyar nóta, ami nem klasszikus?
– Lényeges, hogy az adott művet – aminek megvan a maga stílusa és szerkezete – cigányzenekarral adják elő. Ami ettől eltér, arra gondolok: divattá vált, hogy a csárdásokat lakodalmakon zongora és dobgép kísérettel adják elő – nos ez nem klaszszikus nóta.
Tehát, ha most valaki ír egy magyar nótát, annak máris a hungarikumok közé sorolható az alkotása?
– Amennyiben az megfelel az előbb elmondott követelményeknek. Az is érdekes, hogy a Hungarikum Bizottság első körben azt szerette volna, hogy a csak az 1930-ig született nóták tartozzanak a klasszikus megítélés alá. Úgy vélték, ami 1930 után született, az dilettáns munka. Erre én fölsoroltam nekik legalább 50 szerzőt, akik az elmúlt évtizedekben nótát írtak, s az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület visszaigazolta, hogy ezeknek a szerzőknek, például Alpár Géza, Ányos László, Babos Károly, Kalmár Tibor, Járóka Sándor, László Imre nótáira van kereslet. S az Artisjus levelében leírta, hogy a médiában, a koncerteken az 1930 után keletkezett nótákat is játsszák. Azt is mondták a bizottságban, hogy az a 200 magyar nóta, amely a Kerényi György és Sárosi Bálint által jegyzett könyvekben fellelhető, azok a klasszikusok. Áttanulmányoztam a két könyvet, s arra a következtetésre jutottam, hogy ez a felvetés nem állja meg a helyét, mert például a Kerényi-könyvben lévő művek nagy része mára feledésbe merült. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen Dankó Pista körülbelül 500 nótát írt, s belőlük 50 maradt fenn. Ezenkívül a bizottságnak átadtam egy tájékoztató füzetet a klasszikus magyar nótáról. Ebben leírtam többek között, hogy a magyar nótáról az elmúlt években sokféle vélemény hangzott el. Ennek ellenére 200 éve él, gyakran énekeljük, sőt még azok is így tesznek, akik nem igazán kedvelik ezt a műfajt. Hivatkoztam Szabolcsi Bencére, aki azt írta: „A XIX. században ez a zene segített magyarrá lenni és magyarnak maradni”. Ez a zene szólt több mint két évszázadon keresztül a magyarországi színházakban, előkelő szórakozó helyeken, kultúrházakban. A magyar nóta ráadásul a magyar játékszín bölcsőjében született meg. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi, Gárdonyi, Ady verseire Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly, Szénfy Gusztáv írt zenét. Kodály szerint a „magyar nóta a XIX. századi társadalom tükörképe”. Hubay Jenő világhírű hegedűművész a nemzet zenéjének a magyar nótát tartotta. Losonczi Ágnes zeneszociológiai könyvében a zenei műfajok kedveltsége között első a magyar nóta, majd ezt igazolta Malecz Attila fölmérése is. Dr. Tanka László a Panoráma Világklub alapító elnöke is visszaigazolta nekem, hogy a külföldi magyarok nagyon kedvelik a magyar nótát. A Magyar Zenei Tanács 50 zenei intézmény nevében szintén leírta azt, hogy él a magyar nóta, s ezért támogatják annak fölvételét a Magyar Értéktárba. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha operaénekesek – pedig tudjuk, hogy az operarajongók nagy része lenézi a nótát –, mint például Melis György, Svéd Sándor, Palócz László, Pitti Katalin, Radnai György énekeltek magyar nótát, akkor ez azt jelenti, hogy ők is kincsnek tartották, tartják ezt a műfajt. Nyolc éven át nótaiskolát vezettem, melyben a növendékeket fölkészítettük a színpadra, tehát színészmesterséget is tanítottunk. 2000 óta pedig a nótaszerzők Artisjus-díjat kapnak. Legutóbb Balogh Sándornak ítélték oda ezt a kitüntetést. Egyesületünk Életmű-díjat ad át azoknak a magyarnóta-énekeseknek, akik 40 éve a pályán vannak, akiknek CD-jük jelent meg, s a médiában is hallhatók. Ezenkívül újságja is van ennek a műfajnak, mely Szegeden jelenik meg. Hat éve pedig Nótás Sétahajó megy a Dunán. Mindezek bizonyítják azt, hogy a klaszszikus magyar nótának a hungarikumok között a helye.
Tehát a klasszikus magyar nóta hungarikum lett. S játsszák a médiumokban is.
– De nem mindegy, miként. Felhívom a rádiók és televíziók vezetőinek, szerkesztőinek a figyelmét arra, hogy a klasszikus magyar nótát a műsorokban rangos énekeseknek kell előadniuk, s nem amatőröknek. Teszem föl, valaki nem ismeri a magyar nótát, vagy nem kedveli, s ha bekapcsolja a televíziót, s azt hallja, hogy egy amatőr fülsértő módon énekel, akkor azt gondolhatja magában, ha ez a nóta, akkor nem kérek belőle. A népzenét és a dzsesszt már felsőfokon oktatják. A magyar nótának viszont nincs iskolája. Másrészt olyan ifjú titánok irányítják a kultúrházak többségét, akik nem tűrik meg a magyar nótát. Az is felháborít, hogy különböző borfesztiválokon nem szól magyar nóta a színpadról, hanem angolszász zene.
Milyen további tervei vannak a magyar nóta népszerűsítése érdekében?
– Tárgyalásokat folytatok, hogy egy adott színházban havi rendszerességgel magyarnótaestet adnánk elő rangos énekesek közreműködésével – tánccal és humorral fűszerezve. Szeretném a felsőfokú intézményeket fölkeresni azzal, hogy mivel hungarikummá vált a magyar nóta, változtassanak az oktatási tematikán. Emellett újjá akarom indítani a nótaiskolát – remélem kapok rá pályázati forrást. De a legfontosabb célom az, hogy vezessék be újra a működési engedélyt, amivel az amatőröket ki lehet szűrni. Így ők nem énekelhetnének a médiában. Nem vagyok ellensége az amatőrmozgalomnak, de ott, ahol a közönség fizet a nótahallgatásért, ne lépjenek föl dilettánsok, akik legtöbbször orrhangon, véghangsúllyal énekelnek. A klasszikus magyar nóták szerepe és azok megfelelő, professzionális színvonalú előadása azért is fontos, mert sok ember életérzésének felelnek meg, és zenei igényét elégítik ki.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Varga Zoltánné Marika 4 napja új videót töltött fel:

Sánta Béla írta 1 hete a(z) Faludi Szilvia énekel. Csendül a Nóta Nemzetközi Magyarnóta Énekverseny döntője 2009 videóhoz:

Számomra teljesen érthetetlen, hogy ezt a tekintélyes ...

Sándor Margit írta 1 hete a(z) Kökényesi Gabriella - Hajdúnánási nótaverseny videóhoz:

Azért csillag, hogy ragyogjon, Azért asszony, hogy ...

Sándor Margit írta 1 hete a(z) Kökényesi Gabriella - Hajdúnánási nótaverseny gála videóhoz:

Nem tudom, hogy szeretem e csak valamit érzek, Valamit a ...

Sándor Margit írta 1 hete a(z) Vargáné Marika nótákat énekel - www.miskolcihirek.com videóhoz:

Valahol egy kis faluban nem nyílnak már a pünkösdi rózsák ...

Sándor Margit írta 1 hete a(z) Faludi Szilvia énekel. Csendül a Nóta Nemzetközi Magyarnóta Énekverseny döntője 2009 videóhoz:

Ha szivebe zárnál, szebb lenne az élet, Lábad elé raknám a ...

Sándor Margit írta 1 hete a(z) Kökényesi Gabriella - Kaposvár Nótaverseny videóhoz:

Darumadár gyere velem, szállj előttem daru szállj, Hulló...

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 hete új blogbejegyzést írt: Turay Ida Szinház

Kovács Istvánné Mária Magdolna 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu